Talajaink vízmegtartó tulajdonságainak javítása

  • Sánta Benedek I. Béla Gimnázium, Szekszárd, Magyarország
  • Frei Márton I. Béla Gimnázium, Szekszárd, Magyarország
  • Barocsai Zoltán I. Béla Gimnázium, Szekszárd, Magyarország
Kulcsszavak: Talaj, vízvisszatartás, talajvizsgálat, talajnedvesség-megtartás

Absztrakt

Az időjárás változásai az elmúlt évtizedekben jelentős hatást gyakoroltak a mezőgazdasági termelésre. A csapadék eloszlásának szélsőségessé válása, az aszályos időszakok gyakoriságának és hosszának növekedése csökkentik talajaink nedvességtartalmát. A lakóhelyünk környékén (Szekszárd, Magyarország) gyűjtött talajminták tanulmányozásával, talajkeverékek létrehozásával, elemzésével szeretnénk következtetéseket levonni, javaslatokat tenni a talajvízháztartásának javítására. Hipotézisünk az, hogy a talajok vízgazdálkodása javítható talajjavító anyagok alkalmazásával, ami jelentős mértékben javíthatná Magyarország vízháztartását. Az éghajlati elemek változását a lakóhelyünkről származó, 40 évet felölelő meteorológiai adatok elemzésével kezdtük. A talajminták, talajkeverékek és talajjavító anyagok (perlit, alginit, zeolit, komposzt, tőzeg, szarvasmarha trágya) textúráját, víztartó kapacitását, humusztartalmát és pH-értékét vizsgáltuk, majd a talajmintánk, talajkeverékeink és fedéssel javított talajunk víztartó képességét vizsgáltuk úgy, hogy búzát ültettünk 120 cserépben és azonos körülmények között 13 hétig neveltük. A vizsgált talajok iszapos, iszapos vályogtalajok, melyekben a talajmódosítások főként a homokfrakciót növelik. A vízvisszatartó képesség a módosításokkal javult, a humusztartalom jelentősebben nőtt a szerves talajjavító anyagokkal. A talajkeverékek pH-ja a lúgos irány felé terelte a talajmintákat. A talajkeverékek és a talajtakaróval kezelt talajok a talajmintánál nagyobb mértékben voltak képesek visszatartani a vizet.

Szerző életrajzok

Sánta Benedek, I. Béla Gimnázium, Szekszárd, Magyarország
SÁNTA BENEDEK A szekszárdi I. Béla Gimnázium tizedik osztályos tanulója vagyok, geo-digitális kultúra szakos hallgató. Érdeklődési köröm széles, de leginkább a földrajz érdekel. Kilencedik osztályos koromban kezdtem el kutatni a témánkat, amikor egy emelt szintű földrajz órán a talaj és a víz kapcsolatáról tanultunk. A téma megfogott, és egyre motiváltabb lettem, szerencsére a földrajztanárom támogatott. Tervezem, hogy ebben az irányban folytatom a tanulmányaimat.      
Frei Márton, I. Béla Gimnázium, Szekszárd, Magyarország
FREI MÁRTON Jelenleg kilencedikes tanuló vagyok a szekszárdi I. Béla Gimnáziumban, angol és informatika szakon. Széleskörű érdeklődési köröm van, nagyon szeretem a zenét, mind hallgatni, mind játszani. Édesapám mezőgazdasági mérnök, így gyermekkorom óta ismerem és foglalkozom a kutatásban használt anyagokkal. 2023 őszén kezdtem kutatóként dolgozni, és ezzel párhuzamosan egyre jobban érdekel a természettudományok, különösen a víz- és talajföldrajz. Egyelőre nincsenek terveim továbbtanulni, és szeretném minél több területen kipróbálni magam.      
Barocsai Zoltán, I. Béla Gimnázium, Szekszárd, Magyarország

BAROCSAI ZOLTÁN Az Eszterházy Károly Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen végeztem földrajz-történelem szakon. Jelenleg a szekszárdi I. Béla Gimnáziumban tanítok. Nagy hangsúlyt fektetek arra, hogy segítsem a természettudományos kutatásokat végző diákjaimat. Több mint tíz éve végzek vizsgálatokat diákjaimmal a hidrológia területén. Kutatásaink sikeresek a hazai és nemzetközi versenyeken és konferenciákon.

Hivatkozások

Barkóczi M., Szakál P. (2007). Az éltető zeolitok, https://www.biokontroll.hu/

Dömsödi J. (2023). Földtani szerves és ásványi talajjavító anyagok, (https://magyarmezogazdasag.hu/)

Hannus I. (2012). Zeolitok és zeolitszerű mezoporózus anyagok, Magyar Tudomány.

Kirchkeszner Cs. (2017). Szerves hulladékok pirolízisével előállított bioszén és komposzt alkalmazása talajjavításra a fenntartható mezőgazdaság és hulladékhasznosítás jegyében, Budapest, BME VBK ABÉT

Kádár I. (2002). Szakvélemény a gércei alginit mezőgazdasági és környezetvédelmi hasznosításáról, Budapest.

Kocsis I. (2012). Talajtan és agrokémia, Eger, Eszterházy Károly Főiskola.

Pinke, Z., Kardos, M.K., Kern, Z., Kozma, Z., Pasztor, L., Ács. T. (2022). Changing patterns of soil water content and relationship with national wheat and maize production in Europe, European Journal of Agronomy, V. 140. 126579. https://doi.org/10.1016/j.eja.2022.126579

Somlyódy L. (2011). Magyarország vízgazdálkodása: helyzetkép és stratégiai feladatok, Magyar Tudományos Akadémia, ISBN2310002840954, p. 336.

Sipos G. (2011). Mennyi ivóvize van még Magyarországnak?, https://www.origo.hu

Stefanovits P., Filep Gy., Füleky G. (1999). Talajtan.

Szentes O. (2022). Szárazság Magyarországon 2022-ben és a múltban, OMSZ

Megjelent
2025-06-08
Hogyan kell idézni
SántaB., FreiM., & BarocsaiZ. (2025). Talajaink vízmegtartó tulajdonságainak javítása. Hidrológiai Közlöny, 105(EN_1), 58-71. https://doi.org/10.59258/hk.19316
Rovat
Ifjúsági Sarok