Talajaink vízmegtartó tulajdonságainak javítása

Absztrakt

Az időjárás változásai az elmúlt évtizedekben jelentős hatást gyakoroltak a mezőgazdasági termelésre. A csapadék eloszlásának szélsőségessé válása, az aszályos időszakok gyakoriságának és hosszának növekedése csökkentik talajaink nedvességtartalmát. A lakóhelyünk környékén (Szekszárd, Magyarország) gyűjtött talajminták tanulmányozásával, talajkeverékek létrehozásával, elemzésével szeretnénk következtetéseket levonni, javaslatokat tenni a talajvízháztartásának javítására. Hipotézisünk az, hogy a talajok vízgazdálkodása javítható talajjavító anyagok alkalmazásával, ami jelentős mértékben javíthatná Magyarország vízháztartását. Az éghajlati elemek változását a lakóhelyünkről származó, 40 évet felölelő meteorológiai adatok elemzésével kezdtük. A talajminták, talajkeverékek és talajjavító anyagok (perlit, alginit, zeolit, komposzt, tőzeg, szarvasmarha trágya) textúráját, víztartó kapacitását, humusztartalmát és pH-értékét vizsgáltuk, majd a talajmintánk, talajkeverékeink és fedéssel javított talajunk víztartó képességét vizsgáltuk úgy, hogy búzát ültettünk 120 cserépben és azonos körülmények között 13 hétig neveltük. A vizsgált talajok iszapos, iszapos vályogtalajok, melyekben a talajmódosítások főként a homokfrakciót növelik. A vízvisszatartó képesség a módosításokkal javult, a humusztartalom jelentősebben nőtt a szerves talajjavító anyagokkal. A talajkeverékek pH-ja a lúgos irány felé terelte a talajmintákat. A talajkeverékek és a talajtakaróval kezelt talajok a talajmintánál nagyobb mértékben voltak képesek visszatartani a vizet.