Kisvízi készletek becslése - módszertani áttekintés
Absztrakt
A témaválasztást a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv második felülvizsgálatának (VGT3) részét képező Integrált Vízkészlet-gazdálkodási Országos Terv (IVOT) készítése során feltárt, vizeink hidrológiájában mutatkozó változások indokolták. Jelen tanulmány kitér a vízkészleteink legutóbbi évtized(ek)ben tapasztalt változásaira, és utal a határszelvényeinken keresztül hozzánk belépő vízkészletek alakulására, valamint a csökkenő tendencia mögött rejlő hidrometeorológiai okozati összefüggésekre. Azt is tudomásul kell venni, hogy a hazánk területére belépő, és számunkra létfontosságú határainkon túl keletkező vízkészleteket a szomszédos országok is hasznosítják, és ez a jövőben csak fokozódik. A vízigények ismét növekednek hazánkban is az ipari és a mezőgazdasági fejlesztések intenzívebbé válása következtében. A tények ismeretében mind nagyobb figyelmet kell szentelnünk a rendelkezésre álló kisvízi készleteink becslésére a jelen időszakban, és előre kell tekintenünk a várható változásokra. Ezért a vízjogi engedélyeztetés területén előtérbe kerül a szabályozási szintek meghatározása, illetve felülvizsgálata. A bekövetkezett aszályos ciklusok és vízkorlátozást igénylő időszakok is arra késztették az illetékeseket, hogy újítsák meg az operatív irányítást szabályozó dokumentumokat és a vele együtt járó intézkedési terveket. Jelen közlemény a mértékadó vízkészletek hazai és nemzetközi gyakorlatban alkalmazott megközelítéseit tekinti át. Összefoglalásra kerülnek azok az indokok is, amelyek a jelenleg mértékadó kisvízi készlet meghatározásának megújítását igénylik. Röviden megemlítésre kerül a vízkészlet-gazdálkodási mérleg éves szintű, havi bontású vizsgálatára való kiterjesztése céljából elvégzett fejlesztés is. A közlemény a továbbiakban betekintést nyújt a mértékadó kisvízi készletek becslése során felmerülő bizonytalanságok kérdéskörébe. Külön figyelmet kap a feltáratlan kisvízfolyások vízgyűjtőinek készletmeghatározása– összefoglalva a nemzetközi, valamint a hazai megközelítéseket. A tanulmány befejezésként összefoglalja a vízügyi ágazat előtt álló azon feladatokat, melyeknek ellátása biztosítja a jövőben a hatékony vízkészlet-gazdálkodást. A szerzők egyben hangsúlyozzák, hogy a határvízi, regionális és nemzetközi szervezetek égisze alatt zajló együttműködések fokozott figyelmet igényelnek, valamint a vízkészlet-gazdálkodás operatív szintű alkalmazásának fontosságát, ami túlmutat a klasszikus vízügyi üzemeltetői és szakigazgatási feladatokon.
Hivatkozások
évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról
/1997. (II. 18.) KHVM rendelet a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetéséről
/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról
Albert K., Berke B. (2023). Forgószárnyas műszerek pontosságának vizsgálata (előadás), MHT XL. Országos Vándorgyűlés, Győr.
ATIVIZIG (2025). A TIKEVIR üzemirányítás megújításához szükséges kritikus vízállások és vízhozamok felülvizsgálata. Összeállította: Szarvas Ferenc hidrológus. Kézirat. Szeged.
Báder L., Iritz L, Nagy E. D., Négyesi K., Szalay M.† (2025). Határainkon túl eredő vízkészleteink 1981-2020 közötti változásának integrált elemzése. Hidrológiai Közlöny 105. évf. 2. szám. https://doi.org/10.59258/hk.19230
EPA (2021). Definition and Characteristics of Low Flows, United States Environmental Protection Agency. https://www.epa.gov/hydrowq/definition-and-characteristics-low-flows
Eszéky O., Zsuffa I. (1978). Vízgyűjtőterület hidrometriai feltárása – Mérőgyakorlat, Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Magyaregregyi Hidrológiai Kísérleti és Oktatási Telep.
Freestone, H.J., Christian, R. (1983). Index to hydrological recording stations in New Zealand, Hydrology Centre, Christchurch.
Gustard, A., Bullock, A., Dixon, J. (1992). Low flow estimation in the United Kingdom. UK.
Horner, I, Renard B, Le Coz, J., Branger, F, McMillan, HK, Pierrefeu, G (2018). Impact of stage measurement errors on streamflow uncertainty. Water Resours Research 54, pp. 1952-1976. https://doi.org/10.1002/2017WR022039
Kille, K. (1970). Das Verfahren MoMNQ: ein Beitrag zur Berechnung der mittleren langjährigeren Grundwasser-neubildung mit Hilfe der monatlichen Niedrigwasserabflüsse. Zeitschrift der Deutschen Geologischen Gesellschaft, Sonderheft Hydrogeologie-Hidrochemie, Hannover.
Kocsis K. (2024). Magyarország Nemzeti Atlasza – Természeti környezet. 2. átdolgozott kiadás, Budapest, HUN-REN CSFK Földrajztudományi Intézet. 188 p.
Kovács Gy., Domokos M. (1996). A kisvízi események jellemzőinek becslése. Vízügyi Közlemények LXXVIII. évf., 4. füzet.
OVF (2022). Országos Vízügyi Főigazgatóság - Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve – 2021, https://vizeink.hu/vizgyujto-gazdalkodasi-terv-2019-2021/vgt3-elfogadott/, Budapest.
OVF (2023). Vízrajzi adatok, https://www.ovf.hu/vizrajz-vizminoseg/vizrajzi-adatok
OVF (2025). Vízkorlátozási Intézkedési Terv a Tisza Körös-völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszerben (TIKEVIR), Budapest.
Păduraru, A., Popovici, V., Marţian, F., Diaconu, Cir. (1974). Analiza factorilor meteorologici care au generat scurgeri minime remarcabile pe rîurile României în perioada 1950-1970. Studii de Hidrologie XLII. IMH Bucureşti.
Smakhtin, V., Watkins, D. (1997). Low Flow Estimation in South Africa. Rhodes University, Dél-Afrika.
Szalay M., Rátky É. (2023). A tizenkét havi vízkészlet-gazdálkodási mérleg modellről, az a mögött álló metodikáról, adatbázisról és a kapcsolódó felhasználói felületről. Hidraulikai és Műszaki hidrológiai Szakosztályülés.
Sziebert (2021). Vízgyűjtőfeltárás hazai gyakorlata (kézirat). Budapest.
U.S. Army Corps of Engineers, Hydrologic Engineering Center (2000). HEC-HMS Hydrologic Modeling System, Technical Reference Manual.
U.S. Army Corps of Engineers, Hydrologic Engineering Center (2008). HEC-RAS Hydrologic Analisys System, User's Manual.
VIZITERV Environ (2020a). Az Országos Vízügyi Főigazgatóság 2020. évi szakmai feladataihoz szükséges szakmai, tervezési, oktatási és előkészítési feladatok, feladat: Vízkészlet-gazdálkodási célú mérések vízrajzi eszköztárának vizsgálata.
VIZITERV Environ (2020b). Felszíni vízkészlet számítási módszerek a VGT-3 számára. Összeállította: Dr. Bálint Zoltán és Bálint Márton, Nyíregyháza.
VIZITERV Environ (2021). MHstat2 Felhasználói kézikönyv. Budapest.
VIZITERV Environ (2022). Tisza-völgy Tizenkét Havi Vízkészlet-gazdálkodási mérleg modellje, Összeállította: Szalay Miklós és Rátky Éva. Budapest.
VIZITERV Environ (2023). Integrált Vízkészlet-gazdálkodási Országos Terv (IVOT). Tanulmányt összeállította: Ganszky Márton, Iritz László és Szalay Miklós. Budapest.
WMO (2008). Manual on Low-flow, Estimation and Prediction. Svájc.
Zelenhasic, E., Salvai, A., Srdjevic B. (1987). A Tisza kisvízi eseményeinek sztochasztikus elemzése. Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam). 1. szám. 1987. Január-Február.
Zsuffa I. (1996). Műszaki hidrológia I. Budapest.
Zsuffa I. (1997). Műszaki Hidrológia II. Budapest.
Copyright (c) 2026 László Iritz , Pál Laurinyecz, Nóra Méhész, Miklós Szalay

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.

