Megoldási javaslat a szegedi vízmérce 1859. előtti vízállásadatainak értelmezéséhez

  • Vámos Tibor BMSZC Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Technikum
Kulcsszavak: Tisza, Szeged, vízmérce, vízmérce-nulla pont, folyószabályozás

Absztrakt

A Tisza szabályozása előtti időszakban rendszeres vízállásészlelés csak a szegedi vízmércén történt. Az 1859. előtti időszakra a vízmérce nulla pontjának a magassága bizonytalan, több egymástól jelentősen eltérő magassági adat ismert, így a korabeli vízállásadatok értelmezése csak korlátozottan lehetséges. Az észlelési sorban 1840. május végén hírtelen és szokatlan vízállásváltozás figyelhető meg, ami a vízmérce nulla pontjának leszállítására utalhat. Az 1837. és 1853. közötti vízállásadatok statisztikai vizsgálata alapján az 1840. előtti és utáni vízállásértékek nem egyöntetűek, nem azonos alapsokaságból származnak, így a vízmérce nulla pontjának 1840-es megváltoztatása valóban valószínűsíthető. Ennek ismeretében a vízmérce nulla pontja rekonstruálható visszamenőleg az 1837-ig terjedő időszakra, amely a korabeli folyófelvételezés magassági adataival is igazolható.

Információk a szerzőről

Vámos Tibor, BMSZC Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Technikum

VÁMOS TIBOR földrajz szakos középiskolai tanár, Szegedi Tudományegyetem 2003. és környezettan szakos középiskolai tanár, Szegedi Tudományegyetem 2003. Munkahely: Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Petrik Lajos Két Tanítási nyelvű technikum, környezetvédelem és vízügy ágazat oktató. Szakmai tevékenység: Innovatív Képzéstámogató Központ ágazati szakértő a környezetvédelem és vízügy ágazatban.

Hivatkozások

Bendefy L. (1958). Szintezési munkálatok Magyarországon, Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 768.

Bendefy L. (1967). Huszár Mátyás szegedi vízmércéje Hidrológia Tájékoztató 7. évf. 1. sz. pp. 97-104.

Boros F. (1860). Tisza folyó vízállása Szentesnél, Szegednél, Csongrádnál és a Maros vízállása Makónál (grafikon).

Csoma J., Szigyártó Z. (1975). A matematikai statisztika alkalmazása a hidrológiában VITUKI p. 416.

Hornig F. (1816). Querprofile der Theiss bei der königl. Freistadt Szegedin (A Tisza keresztmetszete Szeged szabad királyi városnál).

Lázár M. (2000). A Tisza szegedi vízállásészlelésének kezdetei (kézirat).

Magyar Királyi Országos Vízépítési Igazgatóság (1894). A Tisza Vízmérczéinek törzskönyve I-II.

Zornberg, L., Lányi, S. (1834). Langen Profill des Theisz Flusses von Tepé bis an die Granze zwischen Gyala und Rácz-Keresztúr (A Tisza folyó Tápé és Gyála közötti szakaszának hossz- és keresztszelvényei).

URL1. Tisza folyó és mellékfolyók torkolata (keresztszelvények), (1840-42.) Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára.

URL2. Tisza folyó hossz-szelvénye, (1844.) Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára.

URL3. Tisza hossz-szelvénye T. Újlaktól Szlankanémig (1882.) Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára.

URL4. Wasserstands-Scala an der Szegediner Theiss Joch-Brücke im Jahre 1832, 1833. (A Tisza folyó 1832-33. évi vízállás-görbéi Szegednél) Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára.

Megjelent
2026-05-14
Hogyan kell idézni
VámosT. (2026). Megoldási javaslat a szegedi vízmérce 1859. előtti vízállásadatainak értelmezéséhez. Hidrológiai Közlöny, 106(2), 32-37. https://doi.org/10.59258/hk.23153
Rovat
Tudományos közlemények