Vízvisszatartás és talajerózió-csökkentés talajjavító anyagokkal
Absztrakt
Az utóbbi évtizedekben az időjárás elemeiben bekövetkezett változások jelentős mértékben érintik a mezőgazdasági termelést. A csapadék eloszlásának szélsőségessé válása a hirtelen lezúduló villámárvizek gyakorisága fokozzák az erózió mértékét, illetve az ezt követő hosszú aszályos időszakok nagymértékben csökkenti a talajnedvességet. Ez a fokozódó, komplex környezeti veszély globális probléma, és Magyarországot is jelentősen érinti. Talajvizsgálatok, majd eróziós vizsgálatok segítségével hasonlítottuk össze a Szekszárd környéki talajok és a talajjavító anyagok, talajkeverékek tulajdonságait. Az eredmények alapján innovatív talajkeverék kidolgozására törekedtünk, melynek használata jelentősen csökkentené a talajerózió mértékét és növelné a vízvisszatartást.
Hivatkozások
MSZ 21470-50 rendelet Környezetvédelmi talajvizsgálatok.
Barkóczi M., Szakál P. (2007). Az éltető zeolitok, (https://www.biokontroll.hu/az-eltet-zeolitok/)
Centeri Cs. (2001). Az általános talajveszteség becslési egyenlet (USLE) K tényezőjének vizsgálata, Gödöllő.
Dömsödi J. (2023). Földtani szerves és ásványi talajjavító anyagok, (https://magyarmezogazdasag.hu/)
Fazekas Cs. (2013). A talajerózió és a suvadás közötti kapcsolatok vizsgálata térképezési módszerekkel a Nyárádmagyarósi-medence mintaterületein, Debrecen.
Füleky Gy. (2011). Talajvédelem, talajtan. Környezetmérnöki Tudástár. Pannon Egyetem - Környezetmérnöki Intézet.
Hannus I. (2012). Zeolitok és zeolitszerű mezoporózus anyagok, Magyar Tudomány.
Kádár I. (2002). Szakvélemény a gércei alginit mezőgazdasági és környezetvédelmi hasznosításáról, Budapest.
Kocsis I. (2012). Talajtan és agrokémia, Eger, Eszterházy Károly Főiskola.
Kővári L. (n.é.) A meteorológiai mérések (1977-2023).
László P., Rajkai K. (2003). A talajerózió modellezése. Agrokémia és talajtan, Volume 52, Issue 3-4, pp. 427–442. https://doi.org/10.1556/agrokem.52.2003.3-4.13
Mezősi G., Bata T. (2016). A csapadék eróziós tényezőjének (r) jövőbeni térbeli és időbeli alakulása a klímaváltozás függvényében Magyarországon. Acta Climatologica Et Chorologica pp. 77-86.
Nagy M. (2009). Perlitbánya, Pálháza, Zempléni-hegység és Szerencsi-dombság, (http://geomania.hu/)
Németh I, Némethné Katona J. (1996). Zöld Kalandra fel! Környezetvédelemről túrázóknak, turistaságról környezetvédőknek I-II. kötet, Ökoprojekt Ezredforduló Alapítvány, ISBN: 963 04 49315.
Pinke, Z., Kardos, M.K., Kern, Z., Kozma, Z., Pasztor, L., Acs, T. (2022). Changing patterns of soil water content and relationship with national wheat and maize production in Europe, European Journal of Agronomy. https://doi.org/10.1016/j.eja.2022.126579
Somlyódy L. (2011). Magyarország vízgazdálkodása: helyzetkép és stratégiai feladatok, Magyar tudományos Akadémia.
Stefanovics P. (1992). Talajtan. Mezőgazda kiadó, Budapest p. 380.
URL1. Magyarország genetikus talajtérképe. https://enfo.hu/keptar/622
URL2. Wischmeier and Smith's Empirical Soil Loss Model (USLE) (fao.org)
URL3. talajreform.hu
URL4. balintgazda.hu
Copyright (c) 2026 Benedek Santa, Márton Frei, Zoltán Barocsai

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.

