Extreme precipitation amounts and dry periods in the Hungarian Great Plain (1980–2020): Four Urban Stations

Dorottya Szám; Kíra Erika  Kávássy; Ádám Berger; Zsolt Hetesi

doi:10.59258/hk.24056

Szám Dorottya Víz- és Környezetbiztonsági Tanszék, Víztudományi Kar, Ludovika Közszolgálati Egyetem, 6500 Baja, Magyarország https://orcid.org/0009-0006-4299-8712
Kávássy Kíra Erika Víz- és Környezetbiztonsági Tanszék, Víztudományi Kar, Ludovika Közszolgálati Egyetem, 6500 Baja, Magyarország
Berger Ádám Víz- és Környezetbiztonsági Tanszék, Víztudományi Kar, Ludovika Közszolgálati Egyetem, 6500 Baja, Magyarország https://orcid.org/0000-0001-8964-3536
Hetesi Zsolt Víz- és Környezetbiztonsági Tanszék, Víztudományi Kar, Ludovika Közszolgálati Egyetem, 6500 Baja, Magyarország https://orcid.org/0000-0002-4250-4050

Kulcsszavak: Alföld, csapadékelemzés, extrém időjárási események, klímaváltozás, vízhiány

Absztrakt

A tanulmány célja, hogy feltárja a csapadékmentes periódusok gyakoriságának, időbeli és térbeli eloszlásának változásait a magyarországi Alföld térségében 1980–2020 között, különös tekintettel a klímaváltozás mezőgazdasági kihívásaira. A vizsgálat során elemeztük a 16 napot elérő száraz időszakok előfordulását, évszakos gyakoriságát, azok különbségeit négy alföldi város (Szolnok, Hódmezővásárhely, Nyíregyháza, Kalocsa) esetében. Az adatok alapján a száraz periódusok gyakorisága bizonyos helyeken enyhén növekedett, bár a tendencia statisztikai szignifikanciája nem volt egyértelmű, az F-próbák elsősorban szórásnövekedést jeleztek. A kétmintás Kolmogorov–Smirnov-próba azt mutatta, hogy a városok közötti eloszlásbeli eltérések nem szignifikánsak, így a térségi divergencia hipotézise nem igazolódott. A kutatás továbbá hangsúlyozza a megnövelt talajnedvesség-megtartó képesség szükségességét, különösen homokos és szikes talajok esetén, amelyek a csapadékhiány hatására gyorsabban veszítenek nedvességet, ami negatívan befolyásolja a mezőgazdasági termelékenységüket.

Szerző életrajzok

Szám Dorottya, Víz- és Környezetbiztonsági Tanszék, Víztudományi Kar, Ludovika Közszolgálati Egyetem, 6500 Baja, Magyarország

SZÁM DOROTTYA növénytudós és agrármérnökként végzett a Magyar Mezőgazdasági és Élettudományi Egyetemen (2022), jelenleg a Pécsi Tudományegyetem kutatási asszisztense, a Biológia és Sportbiológia Doktori Iskola hallgatója. Kutatási területe a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási események növény-egészségügyi hatása, különös tekintettel a mikotoxinokat termelő növénykórokozó gombákra. 2022 óta a Magyar Hidrológiai Társaság (MHT) tagja.

Kávássy Kíra Erika , Víz- és Környezetbiztonsági Tanszék, Víztudományi Kar, Ludovika Közszolgálati Egyetem, 6500 Baja, Magyarország

KÁVÁSSY KÍRA ERIKA 2025-ben szerzett környezetmérnöki BSc diplomát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karán. Érdeklődési területe a klímaváltozás hatása a csapadék- és talajviszonyokra az Alföldön.

Berger Ádám, Víz- és Környezetbiztonsági Tanszék, Víztudományi Kar, Ludovika Közszolgálati Egyetem, 6500 Baja, Magyarország

BERGER ÁDÁM okleveles mezőgazdasági mérnök és adjunktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának Víz- és Környezetbiztonsági Tanszékén. PhD fokozatát 2025-ben szerezte meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Műszaki Doktori Iskolájában. Kutatási területei a katasztrófavédelem és az iparbiztonság.

Hetesi Zsolt, Víz- és Környezetbiztonsági Tanszék, Víztudományi Kar, Ludovika Közszolgálati Egyetem, 6500 Baja, Magyarország

HETESI ZSOLT fizikus diplomával és PhD fokozattal rendelkezik az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán. Jelenleg habilitált docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karán, valamint tudományos főmunkatárs a Pécsi Tudományegyetem Matematika és Informatikai Intézetében. Kutatási területei közé tartozik a fenntarthatóság és a sztochasztikus folyamatok modellezése a környezettudományban.

Hivatkozások

Barcza Z., Bartholy J. (Ed.), Bihari Z., Lakatos M., Mészáros R., Pieczka I., Pongrácz R. (Ed.), Práger T., Radics K. (2013). Klímaváltozás. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar. (In Hungarian)

Bartholy, J., Pongrácz, R. (2007). Regional analysis of extreme temperature and precipitation indices for the Carpa-thian Basin from 1946-2001. Global and Planetary Change, 57, pp. 83-95. https://doi.org/10.1016/j.gloplacha.2006.11.002

Bartholy, J., Pongrácz, R., Gelybó, Gy., Szabó, P. (2008). Analysis of expected climate change in the Carpathian ba-sin using the PRUDENCE results. Időjárás, 112, pp. 249-264.

Berényi A., Pongrácz R., Bartholy J. (2021). Csapadékszélsőségek változása Európa déli alföldi régióiban az 1951-2019 időszakban. Modern Geográfia, 16(4), pp. 85-101. (In Hungarian) https://www.doi.org/10.15170/MG.2021.16.04.05

Bihari Z., Szentes O. (2024): Megfigyelt éghajlatváltozás 30 éves klímanormálok és egy készülő éghajlati atlasz tükrében. Légkör, 69 K, pp. 12–17. DOI:https//doi.org/10.56474/legkor.2024.K.2

Chimani, B., Bochníček, O., Brunetti, M., Ganekind, M., Holec, J., Izsák, B., Lakatos, M., Tadić, M.P., Manara, V., Maugeri, M., Šťastný, P., Szentes, O., Zardi, D. (2023). Revisiting HISTALP precipitation dataset. International Journal of Climatology, 43(15), pp. 7381–7411. https://www.doi.org/10.1002/joc.8270.

Czuppon, G., Bottyán, E., Kristóf, E. (2021). Stable isotope data of daily precipitation during the period of 2013-2017 from K-puszta (regional background monitoring station), Hungary. Data in Brief, 36(12), pp. 1-5. https://www.doi.org/10.1016/j.dib.2021.106962

Demeter Sz. (2016). Konvektív és rétegfelhőből hulló csapadék statisztikai vizsgálata állomási mérések alapján. Szakdolgozat, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest (Témavezetők: Dr. Pieczka Ildikó, Soósné Dr. Dezső Zsu-zsanna), 49 p. (In Hungarian)

EU Copernicus Program (2025). SentiWiki. [Online] Available at: https://sentiwiki.copernicus.eu/web/s1-mission.

Fehér, Zs., Rakonczai, J. (2019). Analysing the sensitivity of Hungarian landscapes based on climate change in duced shallow groundwater fluctuation. Hungarian Geo graphical Bulletin, 68(4). https://www.doi.org/10.15201/hungeobull.68.4.3

Fiala K., Barta, K., Benyhe, B., Fehérváry, I., Láng, I., Lábdy, J., Sipos, Gy., Győrffy, L. (2018). Development of an Operational Drought and Water Scarcity Monitoring System in Hungary. Global Water Partnership.

Gibbons, J.D., Chakraborti, S. (2003). Non-Parametric Statistical Inference. Chapman and Hall, New York. https://www.doi.org/10.1201/9781439896129

Hersbach, H., Bell, B., Berrisford, P., Biavati, G., Horányi, A., Muñoz Sabater, J., Nicolas, J., Peubey, C., Radu, R., Rozum, I., Schepers, D., Simmons, A., Soci, C., Dee, D., Thépaut, J-N. (2023). ERA5 hourly data on single levels from 1940 to present. Copernicus Climate Change Service (C3S) Climate Data Store (CDS), [Online] Available at: https://cds.climate.copernicus.eu/datasets/reanalysis-era5-single-levels?tab=overview. https://www.doi.org/10.24381/cds.adbb2d47

HungaroMet (2022). Tanulmányok, Szárazság Magyarországon 2022-ben és a múltban. (In Hungarian)

Keveiné Bárány I. (1998). Talajföldrajz. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. (In Hungarian)

Kiss T., Hetesi, Zs., Füzi, T. (2019). Az átlaghőmérséklet és a csapadékmennyiség alakulása Mosonmagyaróváron. Statisztikai Szemle, 97(6), pp. 568-593. https://www.doi.org/10.20311/stat2019.6.hu0568 (in Hungarian)

Kis A., Pongrácz R., Bartholy J., Szabó J.A. (2023). Az éghajlatváltozás várható hatásának integrált, modell alapú becslése a Felső-Tisza vízjárására, a bizonytalanság számszerűsítésével. Hidrológiai Közlöny, 103(4). pp. 35-51. (In Hungarian) https://www.doi.org/10.59258/hk.13172

Kis, A., Szabó, P., Pongrácz, R. (2025). Analysis of detected and future drought conditions - a case study for the Great Hungarian Plain. Theoretical and Applied Climatology, 156(6), 303 https://www.doi.org/10.1007/s00704-025-05510-2

Konkolyné Bihari Z., Lakatos M., Szalai S. (szerk.) (2008). Magyarország éghajlatáról: Változás, változékonyság térben és időben. OMSZ, Budapest. 23. p. (In Hungarian)

Korponai E. (2019). A volatilitás vizsgálata GARCH modellek segítségével., Debrecen: Debreceni Egyetem. (In Hungarian)

Ladányi Zs. (2009). Klímaváltozás hatása egy Duna-Tisza közi mintaterületen. In: Kiss, T. (Szerk.) 2009. Természet-földrajzi folyamatok és formák. Geográfus Doktoranduszok IX. Országos Konferenciájának Természetföldrajzos Tanulmányai, Szeged. ISBN: 978-963-482-923-2 (in Hungarian)

Lakatos M. (2021). Kiterjedt, gyors és egyre intenzívebb az éghajlatváltozás az IPCC 6. értékelő jelentése szerint. Légkör 66(3) p. 29. (In Hungarian)

Lakatos, M., Bokros, K., Szentes, O., Izsák, B., Bihari, Z. & Marton, A. (2021). Regional soil moisture trends and buffering effects in the Great Plain of Hungary, International Journal of Climatology, 41(8), pp. 3921–3935.

Lakatos, M., Bokros, K., Szentes, O., Izsák, B., Bihari, Z. & Marton, A., (2024). Climate monitoring information on the webpage of HungaroMet. Available at: https://meetingorganizer.copernicus.org/EMS2024/EMS2024-854.html [Accessed 31 Jan. 2026].

Makra, L., Kiss, Á., Palotás, J. (1985). The Spatial and Temporal Variability of Drought in the Southern Part of the Great Hungarian Plain. Acta Climatologica 18-20, 1-4, pp. 65-85.

Makra, L., Kiss, Á., Abonyiné Palotás, J. (1986). Az aszály klimatológiai és talajvízháztartási összetevői, valamint néhány mezőgazdasági vetülete a Dél-Alföldön. Alföldi tanulmányok, 10, pp. 99-111. (In Hungarian)

Marton J., Szanyi J. (1997a). Kelet-magyarországi pleisztocén üledékek geostatisztikai vizsgálata. 1. A transz misszivitás térképezése. Hidrológiai Közlöny. 77 évf. 5. szám. pp. 233-241. (In Hungarian)

Marton J., Szanyi J. (1997b). Kelet-magyarországi pleisztocén üledékek geostatisztikai vizsgálata. 2. A rétegek közötti átszivárgás területi meghatározása. Hidrológiai Közlöny. 77(5). pp. 241-248. (In Hungarian)

Mezősi G., Bata T., Blanka V., Ladányi Zs. (2017). A klímaváltozás hatása a környezeti veszélyekre az Alföldön. Földrajzi Közlemények 141(1) pp. 60-70. (In Hungarian)

Mezősi G., Blanka V., Ladányi Zs. (2020). Hőmérsékleti szélsőségekkel kapcsolatos természeti és társadalmi-gazdasági veszélyek. In: Farsang, A., Ladányi, Zs, Mucsi, L. (Ed.) Klímaváltozás okozta kihívások - Globálistól lokálisig. Szeged, Magyarország, Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Földrajzi és Földtudományi Intézet (2020) 216. p. pp. 23-33., 11. p. ISBN: 9789633067345 (In Hungarian)

Molnár E., Várallyai Gy. (1993). A magyar Alföld talajainak vízgazdálkodása és a térség mezőgazdasági termelése valamint környezetgazdálkodása közötti kapcsolat elemzése. In: Timár J., Baukó T., Duró A., Gurzó I, Velkey G (ed.) Az “alföldi út” kérdőjelei: Alföld-kongresszus, Békéscsaba, Magyarország, MTA Regionális Kutatások Központja (MTA RKK) 320 p. pp. 97-110., 14. p. (In Hungarian)

Nováky B. (1993). Az Alföld éghajlatának és vízháztartásának változása. Hidrológiai Közlöny, 73(1), pp. 20-23. (In Hungarian)

Pálmai O. (2005). Hazánk talajainak környezeti állapota. In: Német T. (szerk.) A talaj vízgazdálkodása és a környezet. Budapest: MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, pp. 161-169. (In Hungarian)

Szám, D., Hetesi, Zs., Bódi, T., Marosi Z.I. (2025a). Analysis of Precipitation Data Series in the TIVIZIG Operational Area (Hungary). Hidrológiai Közlöny, 105(1), pp. 46-54. https://www.doi.org/10.59258/hk.18331

Szám, D., Keve, G., Fekete, Á., Hetesi, Zs. (2025b). Changing rainfall patterns and their impact on cereal crops in the Szentes district. Időjárás - Quarterly Journal of the HungaroMet Hungarian Meteorological Service, 129(2), pp. 201-217. https://www.doi.org/10.28974/idojaras.2025.2.6

Szentes, O. (2023). Szárazság Magyarországon 2022-ben és a múltban. Légkör, 68(1), pp. 9-19. https://www.doi.org/10.56474/legkor.2023.1.2

Csapadékszélsőségek vizsgálata 1980–2019. között négy alföldi városban Magyarországon

Absztrakt

Szerző életrajzok

Hivatkozások