Hidrológiai Közlöny

Előszó

2026-06-09T15:32:41+00:00

A 106/2 kötet előszava.

Felszíni vízkészleteink változása az Alsó-Tisza-völgyben, tapasztalatok, kilátások a klímavál-tozás tükrében

2026-06-10T09:23:34+00:00

Az Alsó- Tisza vízgyűjtője különleges hidrológiai adottságokkal rendelkezik, mely elhelyezkedéséből és domborzatából fakad. Az árvizek keletkezése szempontjából van olyan folyóvölgy, amely az árvizek kialakulásával/tetőzésével kapcsolatban csak néhány napos időelőnnyel rendelkezik, de olyan is amelyen akár 10 napos előnye is van az operatív védekezést irányítónak. A kialakuló árvizek képesek levonulni néhány nap alatt, de a Tisza esetében akár több hónapig elhúzódó árvizekkel is meg kell küzdeni. A vízgyűjtő talajadottságai, domborzata és területhasználati módja miatt a belvizek kialakulására különösen érzékeny. Az aszályok és a vízhiányok elleni küzdelem jelentős feladatokat jelentett a múltban és jelent napjainkban is. A vízhiányok súlyossága kapcsán nagy figyelem irányul mind a felszíni, mind a felszín alatti készletekre.

A „láthatatlan válság” kommunikálása – Az aszálykockázat médiamegjelenítései és perceptuális akadályai Magyarországon

2026-06-10T09:23:34+00:00

A kutatás azt vizsgálja, hogyan jelenik meg az aszálykockázat és a vízhiány a magyar digitális médiában, különös tekintettel a szövegmintázatokra, a pszichológiai és értelmezési akadályokra, valamint a vizuális elemek szerepére. Hosszú távú célja egy olyan differenciált kommunikációs keretrendszer kidolgozása, amely támogatja az együttműködést az aszálymegelőzésben és -kezelésben, különösen a Duna vízgyűjtőjén. A tanulmány kvalitatív médiatartalom-elemzésre épül, mesterséges intelligenciával támogatott eszközökkel. A vizsgálat a 2024 szeptembere és 2025 szeptembere között megjelent online hírekre, közösségi médiatartalmakra és kormányzati kommunikációra terjed ki, különös tekintettel a narratívákra, a célcsoport-megszólításra és a vizuális elemek üzenetbefogadásra gyakorolt hatására. Az előzetes eredmények szerint a vízválságról szóló kommunikáció gyakran félelmet kelt, ami gyengíti a társadalmi reakciót. A bizalomépítés és a kockázattudatosság erősítése kulcsfontosságú lenne, ugyanakkor a narratívákban továbbra is a veszteségorientált, technokrata nyelvezet dominál, miközben az érzelmileg ható történetmesélés és a helyi vizuális elemek háttérbe szorulnak. Az aszálykommunikáció akkor hatékony, ha tudományosan megalapozott, ugyanakkor kulturálisan és nyelvileg is hozzáférhető. A pszichológiai szempontokat és a célcsoportokra szabott vizuális–szöveges üzenetalkotást középpontba állító megközelítés erősíti a társadalmi rezilienciát és az alkalmazkodóképességet.

Megoldási javaslat a szegedi vízmérce 1859. előtti vízállásadatainak értelmezéséhez

2026-06-10T09:23:35+00:00

A Tisza szabályozása előtti időszakban rendszeres vízállásészlelés csak a szegedi vízmércén történt. Az 1859. előtti időszakra a vízmérce nulla pontjának a magassága bizonytalan, több egymástól jelentősen eltérő magassági adat ismert, így a korabeli vízállásadatok értelmezése csak korlátozottan lehetséges. Az észlelési sorban 1840. május végén hírtelen és szokatlan vízállásváltozás figyelhető meg, ami a vízmérce nulla pontjának leszállítására utalhat. Az 1837. és 1853. közötti vízállásadatok statisztikai vizsgálata alapján az 1840. előtti és utáni vízállásértékek nem egyöntetűek, nem azonos alapsokaságból származnak, így a vízmérce nulla pontjának 1840-es megváltoztatása valóban valószínűsíthető. Ennek ismeretében a vízmérce nulla pontja rekonstruálható visszamenőleg az 1837-ig terjedő időszakra, amely a korabeli folyófelvételezés magassági adataival is igazolható.

VÍZ A TÁJBAN – Klíma adaptáció konfliktusokkal - Szakmai háttérbeszélgetések - TÉZISEK ÉS VÉLEMÉNYEK

2026-06-10T19:20:19+00:00

november 6-án a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a Magyar Hidrológiai Társaság (MHT) „Víz a tájban – Klímaadaptáció konfliktusokkal” címmel konferenciát rendezett, melyen szakmai kérdések széleskörű megvitatását sürgette. Az azóta eltelt időszakban az MHT kezdeményezésére mérnökök, természettudósok, közgazdászok és bölcsészek havi rendszereséggel találkoznak, hogy beazonosítsák a legfontosabb kérdéseket, konfliktusokat és a közös válaszok megtalálására tegyenek kísérletet. A szakmai háttérbeszélgetéseket részben a „Nem víznek való vidék” YouTube-csatorna Alsó-Tisza vízgazdálkodásával foglalkozó műsora katalizálta, ezért az első két alkalommal ehhez kapcsolódóan egy-egy beszélgetés-indító előadás hangzott el.

VÍZ A TÁJBAN– Klíma adaptáció konfliktusokkal - ZÖLD CIVIL ORSZÁGOS TALÁLKOZÓ 2025 – SALGÓTARJÁN

2026-06-09T15:32:42+00:00

ZÖLD CIVIL ORSZÁGOS TALÁLKOZÓ 2025 – SALGÓTARJÁN

Szegény vízmérnök panaszai Lányi András Karátson Gáborról szóló könyvét olvasván

2026-06-10T09:23:35+00:00

Lányi András Karátson Gábor című könyve 2022-ben jelent meg, melyben véleményem szerint a szerző torz képet fest a szakmánkról, aránytalanul felnagyítja a nagymarosi duzzasztógát problematikáját az ország egyéb környezeti kihívásaihoz képest, és fenntartja harmincöt évvel ezelőtti elképzeléseit is. Írásomban a könyv néhány súlyos állítását igyekszem megcáfolni. Az írást eredetileg a Válaszonline honlapra szántam a nagyobb nyilvánosság elérése érdekében, ám a cikket nem kívánták közölni, mondván nem látják az aktualitását.

A felsőfokú műszaki-vízügyi képzés 13 éve a Sugovica partján: a Czédli-korszak (1963-1976)

2026-06-10T09:23:34+00:00

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (továbbiakban OVF) jelentős szerepet játszott a bajai Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum 1962. évi alapításában. Az intézmény működtetésének tényleges beindítása az OVF szakemberei (Dégen Imre főigazgató, Kertai Ede főosztályvezető, Wisnovszky Iván osztályvezető) mellett elsősorban Czédli György igazgatónak köszönhető. Írásunk jubileumi évkönyvek, levéltári iratanyagok (intézményi beszámolók), publikációk, valamint egykori szemtanúk visszaemlékezésére alapozva tekinti át Czédli György igazgató 13 éves munkásságát. Czédli György építőmérnök hivatali ideje 1963-ban kezdődött és kerek ötven éve, 1976-ban fejeződött be. A jubileumi év feljogosít bennünket arra, hogy a 13 év munkáját újabb források bevonásával összegezzük, értékeljük.

Vízvisszatartás és talajerózió-csökkentés talajjavító anyagokkal

2026-06-10T09:23:34+00:00

Az utóbbi évtizedekben az időjárás elemeiben bekövetkezett változások jelentős mértékben érintik a mezőgazdasági termelést. A csapadék eloszlásának szélsőségessé válása a hirtelen lezúduló villámárvizek gyakorisága fokozzák az erózió mértékét, illetve az ezt követő hosszú aszályos időszakok nagymértékben csökkenti a talajnedvességet. Ez a fokozódó, komplex környezeti veszély globális probléma, és Magyarországot is jelentősen érinti. Talajvizsgálatok, majd eróziós vizsgálatok segítségével hasonlítottuk össze a Szekszárd környéki talajok és a talajjavító anyagok, talajkeverékek tulajdonságait. Az eredmények alapján innovatív talajkeverék kidolgozására törekedtünk, melynek használata jelentősen csökkentené a talajerózió mértékét és növelné a vízvisszatartást.

Koris Kálmán és társai: Magyarország kisvízfolyásainak középvizei

2026-06-09T15:32:44+00:00

Koris Kálmán és társai: Magyarország kisvízfolyásainak középvizei

Kiadó: Országos Vízügyi Főigazgatóság, 2025.

Nyomtatott verzió: 506 oldal

Laky Dóra és Licskó István: Ivóvíztisztítási technológiák alapjai

2026-06-09T15:32:44+00:00

Laky Dóra és Licskó István: Ivóvíztisztítási technológiák alapjai

Kiadó: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építőmérnöki Kar, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék

Nyomtatott verzió: 182 oldal

Kárpáti Árpád - Major Veronika megemlékezése

2026-06-09T15:32:44+00:00

Kárpáti Árpád - Major Veronika megemlékezése

Kertész József - Major Veronika megemlékezése

2026-06-09T15:32:44+00:00

Kertész József - Major Veronika megemlékezése