https://ojs3.mtak.hu/index.php/hidrologiaikozlony/issue/feed Hidrológiai Közlöny 2024-09-23T09:31:50+00:00 Dr. Major Veronika hk@hidrologia.hu Open Journal Systems <p>A Hidrológiai Közlöny a Magyar Hidrológiai Társaság 1921-től folyamatosan megjelenő magyar nyelvű, ám angol címet, összefoglalót, táblázat- és ábrafeliratot is tartalmazó folyóirata. A kiadvány egyike Európa legrégibb víz tudományokkal foglakozó szakmai lapjainak. A folyóirat a vízzel, a vízgazdálkodással kapcsolatos releváns mérnöki, természettudományi és szakjogi területekről közöl cikkeket. Évente 4 számot, esetenként tematikus különszámot jelentet meg. A folyóirat lektorált.<br>A folyóirat cikkei szabadon hozzáférhetőek (open access). 2023 óta a lap CrossRef DOI azonosítóval rendelkezik. A cikkeket a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) indexeli, és a REAL repozitórium archiválja. A teljes kötetek a <a href="http://real-j.mtak.hu/view/journal/Hidrol=F3giai_K=F6zl=F6ny.html">REAL-J</a> repozitóriumban kerülnek archiválásra.</p> https://ojs3.mtak.hu/index.php/hidrologiaikozlony/article/view/17074 Előszó 2024-09-22T13:57:21+00:00 Veronika Major vera@botondok.hu <p>Előszó, Hidrológiai Közlöny, EN_2, 2024.</p> 2024-09-09T07:19:31+00:00 Copyright (c) 2024 Veronika Major https://ojs3.mtak.hu/index.php/hidrologiaikozlony/article/view/17076 Tájkép – hangkép – víztáj Egy regionális integrált víz- és tájgazdálkodás inter- és transzdiszciplináris keretének koncep-ciója a víz-, energia- és élelmezésbiztonság kapcsolatában 2024-09-23T09:27:02+00:00 János Bogárdi jbogardi@uni-bonn.de Zoltán Mizsei hk@hidrologia.hu Gergely Tóth hk@hidrologia.hu <p>Ez a tanulmány azzal érvel, hogy mind a készletekkel, mind a fluxusokkal való integrált gazdálkodást egy transzdiszciplináris kontextusba kell ágyazni. Az előzetes, de lényeges vitákat, terveket, törekvéseket a legitim érintettek aktív részvételével kell mind lefolytatni, mind megfogalmazni. Ez azt jelenti, hogy a táj- és vízkészlet-gazdálkodás kulcsfontosságú integrációja mellett a helyi igények megfogalmazását, a kulturális értékek és társadalmi preferenciák kifejezését és védelmét nemcsak meghallani de megérteni is kell.</p> <p>A Tájkép-Hangkép-Víztáj kontextusa javasolt hogy párbeszédek modelljeként szolgáljon, amelyek során konszenzus-alapú célokat és korlátokat megfogalmazó koncepciókhoz juthatunk el, melyek a víz uralta tájak és az erőforrás-használat fejlesztési, helyreállítási és védelmi terveinek részletes szakmai kidolgozásához kiindulópontként szolgálhatnak. Ez a többdimenziós párbeszéd még fontosabb, ha több ágazati érdeket és célt kell egy ún. nexus kapcsolatban figyelembe venni.</p> <p>A Tájkép-Hangkép-Víztáj transz- és interdiszciplináris modellvázat először olyan esettanulmányokban javasoljuk tesztelni, ahol a legtöbb erőforrás-használati és védelmi interakció térbeli kiterjedése megfelel az érintett emberek által használt, közelről ismert és szeretett élettérnek (vagy otthontájnak). Ezeket a „hangokat” kell felfogni és figyelembe kell venni a fenntartható jövő érdekében.</p> 2024-09-09T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2024 János Bogárdi , Zoltán Mizsei, Gergely Tóth https://ojs3.mtak.hu/index.php/hidrologiaikozlony/article/view/17077 Az integrált klímaváltozás- és vízpolitika perspektívái Magyarországon 2024-09-23T09:28:32+00:00 Tamás Pálvölgyi palvolgyi.tamas@uni-nke.hu Laj Kovács hk@hidrologia.hu <p>A tanulmány célja az, hogy felvázolja a víz által kiváltott és közvetített éghajlati hatásokat, valamint az ezeket súlyosbító társadalmi-gazdasági tényezőket, továbbá, hogy közös és integrált politikai keretet biztosítson az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz és a vízgazdálkodáshoz. Az éghajlati és nem éghajlati tényezőket, a kockázati láncokat és a politikai integráció lehetőségeit négy összetett tematikus területen értékelik: (i) ökoszisztéma-szolgáltatások, (ii) élelmiszer-ellátási lánc: mezőgazdaság, élelmiszer-feldolgozó ipar, élelmiszer-biztonság; (iii) ipari és szolgáltatási tevékenységek, energia- és vízellátás, infrastruktúra, épített környezet és (iv) emberi egészség és jólét, társadalmi igazságosság. Ezeken az összetett tematikus területeken koherens keretek között vizsgáljuk a kockázati kaszkádláncot, a hatások jelenlegi állapotát és a várható jövőbeli kihívásokat, majd konkrét javaslatokat teszünk a szakpolitikai integráció lehetséges konkrét területeire. Végül a következtetésekben bemutatjuk a vizekkel kapcsolatos klímaalkalmazkodás önkormányzati szintű jó gyakorlatait, és megfogalmazzuk az integrált klíma-víz politika megvalósításához szükséges horizontális intézkedéseket.</p> 2024-09-09T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2024 Tamás Pálvölgyi, Laj Kovács https://ojs3.mtak.hu/index.php/hidrologiaikozlony/article/view/17078 A víz- és környezetjog rendszer viselkedése 2024-09-23T09:29:05+00:00 Sándor Fülöp sandor@emla.hu <p>A mechanikus dolgok sajátosságait megismerhetjük az elemeik részletes vizsgálatával, szisztematikus elemzéssel, lineáris logikával. A nagy, de szervezetlen tömegeket statisztikai módszerekkel kutatjuk. Van ugyanakkor a jelenségeknek egy nagy közbenső rétege, amit nehezen kiszámítható, nem-lineáris folyamatok jellemeznek. Ezeket legjobban a rendszertudományok segítségével értelmezhetjük. A rendszer megközelítés lehetővé teszi, hogy megoldjunk olyan komplex problémákat (wicked problems, perfect storms stb.), amik egyébként ellenállnak a hagyományos pozitivista siló-gondolkodásnak. Feltárjuk, hogy a rendszer elemei hogyan szerveződnek struktúrákba, milyen folyamatokat alakítanak ki és együtt hogyan hoznak létre olyan eredményeket, amikre külön-külön az elemeik képtelenek lennének.</p> <p>Lehetséges, hogy rendszer elemzéssel képesek lehetünk a jog lényegének jobb megértésére, sőt hatékonyabb jogszabályokat tudunk alkotni és eredményesebben alkalmazhatjuk azokat? A jog is egy rendszer? Vagy még inkább alrendszerek egymásra épülő rendszere, ami maga is beágyazódik nagyobb társadalmi-gazdasági rendszerekbe? Avégett, hogy ezeket a hipotéziseket ellenőrizhessük, két jelentős konkrét jogi problémát vizsgálunk meg és megkíséreljük őket rendszertudományi fogalmi keretben értelmezni, különösen azért, mert szembetűnően őrzik a rendszerük integritását, ellenállnak a külső változtatási törekvéseknek. Az első példa a vízjog egy részének, a kis kapacitású mezőgazdasági kutak létesítésével kapcsolatos szabályoknak mintegy 140 éves organikus fejlődése. A jogterület fokozatosan alkalmazkodott a helyi agrárérdekek és a felszín alatti vizek fenntartható kezelésének kettős feladatához, viszont figyelemre méltó sikerrel ellenállt egy hirtelen, rendszer-idegen változtatásnak. A másik példában a klímajognak, ennek a viszonylag új jogágazatnak a fejlődését elemezzük, ami közelről sem nevezhető sikertörténetnek, éppen azért, mert a vonatkozó jogforrások rendszere szívósan ellenáll a változtatásnak. Azt találjuk, hogy a jog, mint összetett, rugalmas rendszer képes megőrizni az integritását, akkor is, ha ennek nem mindig örülünk. Ennek megértéséből, felhasználásából ugyanakkor talán új megközelítések, hatékonyabb jogfejlesztési, jogalkalmazási stratégiák is következhetnek.</p> 2024-09-09T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2024 Sándor Fülöp https://ojs3.mtak.hu/index.php/hidrologiaikozlony/article/view/17079 Új, konténer alapú szennyvíztisztítási technológia: a technológia ismertetése és a tisztítási kapacitást vizsgáló 2024-09-23T09:29:43+00:00 Tamás Kloknicer tkloknicer@gmail.com Dániel Benjamin Sándor hk@hidrologia.hu Anita Szabó hk@hidrologia.hu <p>A közelmúltban zajlott kutatási és fejlesztési projektben az Inno-Water Zrt. innovatív biofilm mikrohordozót fejlesztett ki, amely jelentősen kisebb méretű, mint a hagyományos hordozók. Ebben a közleményben egy új szennyvíztisztító rendszer kapacitását és felépítését mutatjuk be, amely rendszer biológiai tisztítási lépcsője erre az új típusú biofilm hordozóra épül. A „MICROBI” technológia átlagos szennyezőanyag eltávolítási hatékonysága kommunális szennyvízben 99,4% az ammónium, 94,3% a KOI és 75,0% az összes nitrogén komponensre . A bedolgozási időszak alatt hetente kétszer mértük a szennyvíz kémiai paramétereit (KOI, NO<sub>3</sub>-N, NO<sub>2</sub>-N, PO<sub>4</sub>-P, NH<sub>4</sub>-N). Ezt követően egy 24 órás mérési kampányt végeztünk a rendszer teljes kapacitásának meghatározása érdekében. Vizsgáltuk a reaktorok oxigénszintjét, pH értékét, hőmérsékletét és vezetőképességét, valamint fénymikroszkóppal és TTC színezési módszerrel nyomon követtük a hordozón lévő biofilm fejlődését. Az eredmények kiváló nitrifikációs képességet és magas KOI és ammónium eltávolítást mutatnak 27-28&nbsp;m<sup>3</sup>/nap hidraulikai terhelés esetén. A jövőbeni fejlesztési tervek között szerepel a denitrifikáció optimalizálása és a szennyvíztisztító kapacitás növelése.</p> 2024-09-09T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2024 Tamás Kloknicer, Dániel Benjamin Sándor, Anita Szabó https://ojs3.mtak.hu/index.php/hidrologiaikozlony/article/view/17080 Roskadásveszélyes talajok tulajdonságainak vizsgálata perlittel és metakaolinnal történő talaj-kezelés hatására 2024-09-23T09:30:09+00:00 Mohammad Ali Khodabandeh mohammad.khodabandeh@emk.bme.hu Katalin Kopecskó hk@hidrologia.hu Gábor Nagy hk@hidrologia.hu <p>A roskadásveszélyes talajok, mint például a lösz, olyan problémás talajok, amelyek természetes állapotban telítetlenek, és természetes nedvességtartalmuk mellett jó teherbíró képességűek, de telítve váratlanul összeomlanak, és veszélyt jelentenek a ráépült épületekre. A tanulmány vizsgálja a kémiai stabilizátorok, köztük a perlit és a metakaolin hatását az összeomló talajok fizikai-kémiai viselkedésére, különösen a Zéta-potenciál értékére és a talaj morfológiájára. A természetes talaj és a kezelt talaj tulajdonságai összevethetők a Zéta-potenciál mérési tesztsorozat segítségével, az eredmények validálására pedig pásztázó elektronmikroszkópos (SEM) vizsgálatok szolgáltak. Az eredmények szerint a perlit és a metakaolin megváltoztatta a löszös talaj tulajdonságait. Az eredmények azt mutatták, hogy a talajok abszolút Zéta-potenciálja megnőtt perlit és metakaolin hozzáadása után, ami a perlittel vagy metakaolinnal kevert talajok nagyobb diszperzitását jelzi. A pásztázó elektronmikroszkóp (SEM) azt mutatta, hogy a kezeletlen minták laza szerkezetűek, kiterjedt pórusokkal, míg a kezelt minták sűrű és egyenletes szerkezetűek, részecskék átrendeződésével. SEM felvételek igazolták a geopolimer gél kialakulását a talajmátrixban, amely jelentős mértékben hozzájárul a metakaolinnal stabilizált minták mechanikai tulajdonságainak javításához. A mikroszerkezeti- és termékösszetétel-elemzések szerint a metakaolin által generált szilikát-aluminát kolloid fokozta a sima talaj pelyhes egységei közötti cementációt, a metakaolin által stabilizált sima talaj talajszerkezete pedig sűrűbb volt.</p> 2024-09-09T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2024 Mohammad Ali Khodabandeh, Katalin Kopecskó, Gábor Nagy https://ojs3.mtak.hu/index.php/hidrologiaikozlony/article/view/17081 Magyar Hidrológiai Társaság (MHT) „Külföldi tiszteleti tag” kitüntetésben részesítette Johannes Wessel professzort! 2024-09-23T09:31:50+00:00 István Ijjas hk@hidrologia.hu János Bogárdi jbogardi@uni-bonn.de Veronika Major vera@botondok.hu <p><span class="HwtZe" lang="hu"><span class="jCAhz ChMk0b"><span class="ryNqvb">A Magyar Hidrológiai Társaság (MHT) Hans Wessel professzor életművének elismeréseként tiszteletbeli külföldi tagsági díjjal tüntette ki.</span></span> <span class="jCAhz ChMk0b"><span class="ryNqvb">Ebből az alkalomból közöljük Prof. Ijjas és Prof. Bogárdi üdvözletét Prof. Wessel barátai és volt tanítványai nevében.</span></span></span></p> 2024-09-09T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2024 Veronika Major, István Ijjas, János Bogárdi