Hidrológiai Közlöny

Előszó

2026-07-16T05:30:50+00:00

2026_Külön kötet_Vizet a tájba!

Miért éppen „Vizet a tájba!”? És ha igen, hogyan?

2026-07-17T06:43:00+00:00

A víz hiánya, vagy többlete sok évtizede velünk van. Gróf Széchenyi István ezt a problémát gazdasági összefüggések elemzése kapcsán a Hitel (1830) című művében így fogalmazta meg: „nincs elég víz, ahol kellene, midőn ott, hol semmi haszna, elég, tán még sok is van” (Széchenyi 1930). Mára a víznek, mint gazdasági erőforrásnak a meghaladása okán a víz klíma-befolyásoló elemként, a természeti értékeink megőrzése vagy megmentése zálogaként kerül reflektorfénybe és a vele való gazdálkodásnak is ez az egyik kiemelt mércéje. A természetvédelem hirdette meg először, hogy a hazai vízgazdálkodás új iránya a „Vizet a tájba!” jelszóval kell, hogy jellemezhető legyen. A vízügy 2022-ben ennek a kezdeményezésnek az élére állt és tudja hogyan kell ezt csinálni, de mi kell ahhoz, hogy a tudás valósággá váljon?

A „Vizet a Tájba!” program megvalósítása – Konfliktusok, kompromisszumok, megoldások

2026-07-16T16:00:58+00:00

A klímaváltozás következtében változnak a rendelkezésre álló vízkészletek. A fennálló, vagy növekvő vízigények kielégítése országos szinten is beavatkozásokat tesz szükségessé. A növekvő igényekkel szemben az elérhető vízkészletek csökkenése leginkább mezőgazdaság és a természetvédelem területén okozza a legsúlyosabb problémát. Míg a mezőgazdaság területén az egyre gyakoribb aszály miatt nő a vízigény, addig a természeti területeken, az aszály és a vízhiány miatt a vizes ökoszisztémák működéséhez, ökoszisztéma szolgáltatásuk megőrzéséhez szükséges a természetes vízigényük kielégítése. A vízgazdálkodás területén szükségszerűvé vált a vízkészletek rendelkezésre állásának kiegyenlítése, a szélsőségek kompenzálása érdekében. Figyelembe véve Magyarország földrajzi adottságait a lehetséges fejlesztésekre különböző megoldási lehetőségek kerültek előtérbe a dombvidékeinken, a hátságainkon és a folyóink ártéri területein. A vízvisszatartás szükségessége előtérbe helyez olyan megoldásokat, amelyeket újra kell értékelni egyrészt képességeik szerint, másrészt esetleges hátrányaik lehetséges kiküszöbölése érdekében. Mindezek az érintettek körében konfliktusokat okoznak, amelyek kiküszöbölése konszenzus mentén, de minimum kompromisszumok meghozatalával lehetséges

A felszín alatti vízkészletek változása a klíma-reziliencia tükrében

2026-07-16T16:00:58+00:00

A felszín alatti vízkészletek elmúlt évtizedben bekövetkezett csökkenésére számos jel utal. Annak érdekében, hogy megvizsgálhassuk a felszín alatti vízkészleteink változásának okait, a folyamatok hajtóerőit, azaz a vízmérleg bevételi és kiadási oldalainak változásait szükséges áttekintenünk. Mindezek alapján lehetséges előrejelzést adni a közeli és távoli jövőben várható változásokra és megoldási lehetőségeket keresni a kedvezőtlen folyamatok hatásainak csökkentésére, valamint a kedvező folyamatok erősítésére. Elemezni szükséges a felszín alatti vízkészletek mennyiségének és minőségének alakulását, át kell gondolni a prioritásokat és ennek megfelelően egy új stratégiát kell kidolgozni, hogy az éghajlati változások kedvezőtlen hatásait sikerüljön kiküszöbölni. A folyamatok elemzésének eredményei arra engednek következtetni, hogy a vízkészletcsökkenés legfontosabb mozgatóereje a hőmérséklet-emelkedés okozta párolgásnövekedés, illetve a szilárd halmazállapotú csapadékhiány okozta beszivárgáscsökkenés. A jelenlegi vízgazdálkodási szemléletmód mellett az ország felszín alatti vízkészlet-gazdálkodása fenntarthatatlanná válik, a vízkészlethiány fokozódása egyre komolyabb lakossági és ipari vízellátási nehézségekhez, ökológiai problémákhoz fog vezetni.

Felszíni vízkészleteink változása az Alsó-Tisza-völgyben, tapasztalatok, kilátások a klímaváltozás tükrében

2026-07-16T16:00:58+00:00

Az Alsó- Tisza vízgyűjtője különleges hidrológiai adottságokkal rendelkezik, mely elhelyezkedéséből és domborzatából fakad. Az árvizek keletkezése szempontjából van olyan folyóvölgy, amely az árvizek kialakulásával/tetőzésével kapcsolatban csak néhány napos időelőnnyel rendelkezik, de olyan is amelyen akár 10 napos előnye is van az operatív védekezést irányítónak. A kialakuló árvizek képesek levonulni néhány nap alatt, de a Tisza esetében akár több hónapig elhúzódó árvizekkel is meg kell küzdeni. A vízgyűjtő talajadottságai, domborzata és területhasználati módja miatt a belvizek kialakulására különösen érzékeny. Az aszályok és a vízhiányok elleni küzdelem jelentős feladatokat jelentett a múltban és jelent napjainkban is. A vízhiányok súlyossága kapcsán nagy figyelem irányul mind a felszíni, mind a felszín alatti készletekre.

A 2025. évi rendkívüli szárazság meteorológiai háttere

2026-07-16T16:00:58+00:00

A tanulmány Magyarországot sújtó 2025-ös rendkívüli szárazság meteorológia hátterét igyekszik bemutatni. A rendkívüli aszály a megelőző években is gyakran előfordult, mely különösen a 2022-es évben okozott súlyos nehézséget a vízgazdálkodásban és a mezőgazdaságban. A csapadékhiány 2022-ben elsősorban a térségbe sodródó rendkívül meleg levegővel kapcsolatos, ugyanis a légkör jóval több nedveséget tudott felvenni telítetlen állapotban maradva, mint amennyit a felszín párologtatni tudott. A 2025-ös aszály hátterében viszont alapvetően nagytérségű, szinoptikus skálájú cirkulációs okok húzódtak, A nyugati áramlási zóna szisztematikusan északabbra húzódásával a Kárpát-medencében meghatározóan az anticiklon-peremhelyzetek alakították az időjárást. A légkör stabilizációja és a medence hatás fokozott megerősödése kedvezőtlenül hatott a csapadékképződési folyamatokra.

A mezőgazdaság és a vízgazdálkodás viszonya a csökkenő készletek árnyékában

2026-07-16T16:00:58+00:00

A nemzetgazdasági ágazatok közül a mezőgazdaságot sújtja leginkább az éghajlatváltozás. A rugalmatlan és konzervatív berendezkedésű növénytermesztés nehezen lép az adaptáció útjára. Elkerülhetetlennek látszik a földhasználat, a vetésszerkezet és a talajművelési rendszereink radikális átalakítása, tekintettel arra, hogy az öntözéssel való vízpótlási lehetőségek erősen korlátosak. Az öntözött területek elégtelen nagysága nemcsak műszaki okokra vezethető vissza, sokkal inkább az agrárágazat strukturális problémái rejtőznek a valódi okok mögött. A vízmegtartó gazdálkodás elterjesztése nem egy lehetőség, hanem az egyetlen helyes út az éghajlatváltozás hatásait mérséklő adaptáció megvalósításában.

A szennyvíz, mint kihasználatlan készlet – helyzetünk és teendők

2026-07-16T16:00:58+00:00

A klíma számunkra és hidrológiai szempontból kedvezőtlenül változik, ugyanakkor a csökkenő vízkészleteket használjuk, gyakran túlhasználjuk. Vizsgálni kell, és érdemes is a szennyvíznek és a szennyezett vizeknek (csapadékvizek, városi lefolyások) potenciális készletként történő alkalmazását. Magyarországon nagyságrendileg évente 687,4 millió m³ víz kerül a víziközmű szolgáltatók által kitermelésre, melyből 481,1 millió m³ hasznosul (értékesítés), és ebből az ipar 105 millió m³ vizet igényel. A 687.4 millió m³ kitermelt vízből 561,2 millió m³ tisztított szennyvíz keletkezik. Tehát az ipar vízigényeinek kielégítésére (105 millió m³) mennyiségi szempontból bőven van potenciál. Megfelelő stratégiák, párbeszédek, és teendők elvégzését követően ennek a tisztított szennyvíz hasznosításával nagymértékben csökkenthető az értékes ivóvízbázisok terhelése. Mindez nem egyszerű, de nem is lehetetlen feladat. A közlemény ezt boncolgatja, járja körbe, röviden bemutatva a debreceni példát.

Oázisok a sivatagban - Vízkonfliktus és vízkonszenzus újságírói szemmel

2026-07-16T05:30:53+00:00

A FÓRUM rovat keretében teret nyitunk különleges, vagy talán meghökkentő szakmai viták, eszmecserék kibontakozására. Rovatunkban Borbás Barnabás, a Válasz online újságírója gondolatait mutatjuk be.