Hidrológiai Közlöny

Előszó

Veronika Major — 2026-03-20

A 106/1 kötet előszava.

Víz-szakpolitikai innovációk és továbbfejlesztési lehetőségeik a 2025-ös aszályvédekezés tapasztalatai és az InnWater ku-tatási program eredményei alap-ján

Attila Lovas — 2026-03-20

Magyarország vízgazdálkodása egyre súlyosbodó kihívásokkal szembesül a klímaváltozás következtében fokozódó aszályok és a regionális léptékű vízhiány miatt. A tanulmány a 2025. évi nyári aszályvédekezés tapasztalataira építve mutatja be a kiterjesztett Tisza–Körös-völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszer (TIKEVIR) működését és az alkalmazott, menetrendezésre alapozott koordinált vízkészlet-gazdálkodás eredményeit. Az elemzés rámutat, hogy 2025-ben a Tisza-völgy egészére kiterjedő, készletorientált irányítás képes volt a kommunális, mezőgazdasági, ipari és ökológiai vízigények együttes kielégítésére úgy, hogy a részvízgyűjtő felszíni vízfolyásait tekintve pozitív vízmérleg alakult ki. Az aszályvédelmi akcióterv és a „Vizet a tájba!” program együttes alkalmazása növelte a rendelkezésre álló vízkészleteket, egyes térségekben a talajvízszintre is kedvező hatást gyakorolva. A menetrendezés igazságosan kezelte az alvízi–felvízi fekvésből fakadó konfliktusokat, egyenlő hozzáférést biztosítva valamennyi vízhasználó számára. A Közép-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság területére elvégzett ex post költség-haszon elemzés igazolja, hogy a 2025-ben hozott vízgazdálkodási döntések gazdaságilag racionálisak voltak és mérhető módon szolgálták a közjót. A tanulmány következtetése szerint a 2025. évi gyakorlat kijelölte a jövő fenntartható, rendszerszintű vízkészlet-gazdálkodásának irányát, amelynek érdekében javaslatokat is megfogalmaz.

Kisvízi készletek becslése - módszertani áttekintés

László Iritz — 2026-03-20

A témaválasztást a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv második felülvizsgálatának (VGT3) részét képező Integrált Vízkészlet-gazdálkodási Országos Terv (IVOT) készítése során feltárt, vizeink hidrológiájában mutatkozó változások indokolták. Jelen tanulmány kitér a vízkészleteink legutóbbi évtized(ek)ben tapasztalt változásaira, és utal a határszelvényeinken keresztül hozzánk belépő vízkészletek alakulására, valamint a csökkenő tendencia mögött rejlő hidrometeorológiai okozati összefüggésekre. Azt is tudomásul kell venni, hogy a hazánk területére belépő, és számunkra létfontosságú határainkon túl keletkező vízkészleteket a szomszédos országok is hasznosítják, és ez a jövőben csak fokozódik. A vízigények ismét növekednek hazánkban is az ipari és a mezőgazdasági fejlesztések intenzívebbé válása következtében. A tények ismeretében mind nagyobb figyelmet kell szentelnünk a rendelkezésre álló kisvízi készleteink becslésére a jelen időszakban, és előre kell tekintenünk a várható változásokra. Ezért a vízjogi engedélyeztetés területén előtérbe kerül a szabályozási szintek meghatározása, illetve felülvizsgálata. A bekövetkezett aszályos ciklusok és vízkorlátozást igénylő időszakok is arra késztették az illetékeseket, hogy újítsák meg az operatív irányítást szabályozó dokumentumokat és a vele együtt járó intézkedési terveket. Jelen közlemény a mértékadó vízkészletek hazai és nemzetközi gyakorlatban alkalmazott megközelítéseit tekinti át. Összefoglalásra kerülnek azok az indokok is, amelyek a jelenleg mértékadó kisvízi készlet meghatározásának megújítását igénylik. Röviden megemlítésre kerül a vízkészlet-gazdálkodási mérleg éves szintű, havi bontású vizsgálatára való kiterjesztése céljából elvégzett fejlesztés is. A közlemény a továbbiakban betekintést nyújt a mértékadó kisvízi készletek becslése során felmerülő bizonytalanságok kérdéskörébe. Külön figyelmet kap a feltáratlan kisvízfolyások vízgyűjtőinek készletmeghatározása– összefoglalva a nemzetközi, valamint a hazai megközelítéseket. A tanulmány befejezésként összefoglalja a vízügyi ágazat előtt álló azon feladatokat, melyeknek ellátása biztosítja a jövőben a hatékony vízkészlet-gazdálkodást. A szerzők egyben hangsúlyozzák, hogy a határvízi, regionális és nemzetközi szervezetek égisze alatt zajló együttműködések fokozott figyelmet igényelnek, valamint a vízkészlet-gazdálkodás operatív szintű alkalmazásának fontosságát, ami túlmutat a klasszikus vízügyi üzemeltetői és szakigazgatási feladatokon.

Szivattyús energiatároló létesítmények területalkalmassági vizsgálata az Észak-magyarországi régióban

Tamás Soha — 2026-03-20

A tanulmányt képző vizsgálat célja az volt, hogy egy Észak-magyarországi területen azonosítsa azokat a helyszíneket, ahol kisléptékű szivattyús energiatároló (SZET) létesítményeket lehet kialakítani. A vizsgálat során felszíni vizekből, külszíni és mélyművelésű bányákból, valamint zöldmezős területekből álló helyszíneket kerestünk, ahol két víztározó medencét lehet létrehozni. A tervezett energiatároló létesítmények kis kapacitásúak (1-20 MWh), és építésük, üzemeltetésük méretüknél fogva várhatóan mérsékelt környezeti hatással járna. A 2 665 km²-es területet térinformatikai (GIS) környezetben digitális domborzatmodellel és vektoros adatokkal vizsgáltuk. A GIS szoftverek és modern eljárások segítségével területalkalmassági vizsgálatot végeztünk, figyelembe véve számos kritériumot egy többszempontú döntéshozatali módszert alkalmazva. A nemzetközi összehasonlító elemzések (benchmarkok) és jó gyakorlatok figyelembevételével, valamint a SZET technológia meghatározott műszaki paramétereinek alkalmazásával a helyszíneket többlépcsős leválogatáson vetettük alá. Végül 21 helyszínt választottunk ki, amelyeket háromdimenziós megjelenítések illusztrálnak. A vizsgálat lefutása alapján a kidolgozott módszertan megfelelő a kisléptékű SZET-ek helyszíneinek meghatározására, illetve az eredmények szerint a mintaterület kifejezetten alkalmas ezen létesítmények megvalósítására. A vizsgálatot az EB Hungary Invest Kft. megbízásából a F4STER – Future 4 Zrt. végezte a jelen közlemény szerzői által. A cikk tartalma a megbízó hozzájárulásával és az ipari titkok tiszteletben tartásával kerül közreadásra, a potenciális létesítményi helyszínek konkrét megjelölése nélkül.

Fenntartható napelemes-szivattyús vízenergia hasznosítás elterjedésének vizsgálata egy dombvidéki település példáján a Velencei-tó vízgyűjtőjén

Attila Kálmán — 2026-03-20

A Magyarország szomszédjában zajló háború következtében emelkedtek az energiaárak és az ellátási kockázatok, miközben az éghajlatváltozás hatására az extrém aszályos, vízhiányos nyarak konfliktusokat és gazdasági károkat eredményeznek. A hagyományos, fosszilis villamosenergia termelés hozzájárul az üvegházhatású gázok légköri kibocsátásához, amely tovább súlyosbítja az aszályos időszakokat. A Velencei-tó környéki népesség évtizedek óta dinamikusan növekszik, amely változó területhasználatot eredményez. A vízgazdálkodási problémák megoldása akuttá vált, a vízgyűjtő szűkös vízkészlete negatívan hat az ökoszisztémákra, a turizmusra, a mezőgazdaságra és a gazdasági kilátásokra. A dombvidéki településeken növekszik a villámárvizek kockázata, miközben alacsony a vízvisszatartás mértéke, de a telepített napelemes rendszerek aránya jelentősen meghaladja az országos átlagot. A kutatás a megújuló napenergia termelő kapacitások és a villámárvizek visszatartásának komplex vizsgálatát és integrált hasznosítási lehetőségét mutatja be egy dombvidéki település példáján keresztül. Megvizsgáltuk a napelemes kapacitások és a földrajzi adottságokat kiaknázó multifunkciós záportározók közös, többcélú hasznosítási lehetőségeit. Hidrodinamikai modellel vizsgáltuk a szivattyús energiatározó rendszer áramlási viszonyait, valamint azok multifunkciós használatát: csapadékvíz-gazdálkodás villámárvíz-mérsékléssel, évszakon átívelő zöldenergia tározás, mezőgazdasági, vadgazdálkodási, rekreációs és kék-zöld infrastruktúrák integrálása. A tározók tervezése figyelembe vette a földrajzi jellemzőket, a csapadék adatokat és lefolyást, az energiaigényeket, a napelemek teljesítményét. Az integrált rendszer optimalizálása többcélú, fenntartható vízhasználatra és alacsony karbon-lábnyomra történt. Egy dombvidéki település példáján bemutattuk az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, költséghatékony, fenntartható vízgazdálkodás és energiatárolás kombinálási lehetőségével elérhető hasznokat. A módszertan elősegíti a fenntarthatósági célok - környezeti, társadalmi, gazdasági – térnyerését, továbbá a csapadékvíz visszatartással és többcélú felhasználásával csökkenti az éghajlatváltozás okozta negatív hatásokat, valamint elősegíti a helyi és regionális fejlődést. Ez az integrált megközelítés és módszertan mintaként szolgálhat más dombvidéki települések számára, valamint szomszédos önkormányzatok együttműködéséhez is.

A partiszűrésű kutak vas és mangán szennyezésének eredetéről

Károly Márialigeti — 2026-03-20

A partiszűrésű kútvízben megjelenő vas- és mangántartalom nem kívánatos jelenség. A levegő oxigénjével érintkező vas és mangántartalmú víz a vízellátás műtárgyaiban – elsősorban a csővezetékekben – lerakódásokat okoz. A vas- és mangántartalom a hazai ivóvizek esetében jellemző koncentrációkban az egészségre nem káros. A vezetékekben felkavarodó üledék a fogyasztóknál megjelenve azonban indulatos panaszokat vált ki, de üzemeltetési gondokat is okozhat. A vas- és mangántartalom a víziközművek számára emiatt lényeges kihívást jelent. Megoldásként leggyakrabban a vas- és mangántalanítás, azaz a kezelőművi eltávolítás szolgál. Csak nagyon ritkán merül fel a kútvíz „elszennyeződésének” megakadályozása. A következőkben – szorítkozva a partiszűrésre – a vas és mangán eredetét vizsgáljuk, keresve az elszennyeződés meggátlásának lehetőségét.

Víz a tájban – Klíma adaptáció konfliktusokkal

Tímea Kiss — 2026-03-20

A tavalyi évben, 2025-ben a Dél Alföldön jelentős volt a vízhiány, mivel csupán kb. 300 mm csapadék esett, miközben az átlaghőmérséklet 1,9 ºC-kal nőtt, ami a hiányt a párolgás révén tovább fokozta. Ez adta az apropót a Nem Víznek Való Vidék stábjának, akik 2025. novemberében kerekasztal beszélgetést szerveztek Szegeden arról, hogy hogyan lehetne a Dél-Alföld vízhiányát megoldani, fókuszba helyezve a területet átszelő Tiszát. A beszélgetésen Csala Dániel moderálásával részt vett Balogh Péter, Kiss Tímea, Kozák Péter és Réder Ferenc. Az eseményről készült felvétel itt elérhető: https://www.youtube.com/watch?v=PQgw2dtmx44&t=1994s.

Beszámoló a 19. Ivóvízbiztonsági konferenciáról – 2025. október 15.

Mátyás Borsányi — 2026-03-20

A Hidrológiai Közlöny Esemény rovatában a Magyar Hidrológiai Társaság szakosztályi munkájáról is beszámolunk. Alábbiakban az MHT Vízminőségi és víztechnológiai Szakosztálya mutatja be a 19. Ivóvízbiztonsági konferencia ajánlásait, javaslatait.

Józsa János: Bontsd ki tehetségedet, hogy gondozd mások tehetségének kibontakozását

Veronika Major — 2026-03-20

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) Vízügyi Tudományos Tanácsa által kezdeményezett „A jövőépítés a vízgazdálkodásban” című könyvsorozat legfrissebb kötete 2025 decemberében jelent meg Józsa János tollából, Bontsd ki tehetségedet, hogy gondozd mások tehetségének kibontakozását cimmel

Dániel József – Keve Gábor és Albert Gábor megemlékezése

Gábor Albert — 2026-03-20

Dániel József – Keve Gábor és Albert Gábor megemlékezése