Hidrológiai Közlöny

Előszó

Veronika Major — 2025-06-08

A 105/1Eng kötet előszava

Észak-németországi tőzeglápok vízutánpótlásának értékelése különböző módszerekkel

Sára Molnár — 2025-06-08

Az észak-németországi tőzeglápok többségénél a talajvízszint csökkenése tapasztalható a növekvő vízháztartási hiány miatt, ami a legújabb kutatások szerint az északi félteke egészére jellemző tendencia. Az ombrotróf tőzeglápok természetes liziméterként működnek, vízutánpótlásuk pedig kizárólag a csapadékból származik, ezért a talajvíz utánpótlásuk értékelése kiváló lehetőség lehet a régiójuk vízmérlegének vizsgálatára. Az éghajlati jellemzőkből számított és a modellezett vízmérlegük különbségéből antropogén hatásokra és klímaváltozás okozta változásokra lehet következtetni. Jelen vizsgálat természetes nyomjelzőket: izotópokat és főbb ionokat vizsgál a felszín alatti víz utánpótlásának becslésére. A nyomjelzők Schleswig-Holstein tartomány két tőzeglápjának különböző mélységekből vett vízmintáiból kerültek elemzésre. A felszín alatti víz utánpótlását a természetes nyomjelzők mélység menti koncentráció változásából lehet megbecsülni a csapadék izotóp és ion koncentrációinak, illetve a talajt és a transzport folyamatokat jellemző különböző paraméterek ismeretében. A mért és becsült paraméterek felhasználásával így különböző modellekkel szimulálásra került a felszín alatti víz utánpótlása 2018 és 2023 között. Egy éghajlati változókra alapozott talajvízmérleg-módszer 193 mm/év vízutánpótlást becsült, a Hydrus 1D modellezése 420 mm/év értéket adott, a kumulatív módszer 240 és 280 millimétert becsült a két vizsgálati területre, míg az izotóp modell az oxigén-18 és deutérium koncentrációi alapján 162 és 173 mm/év értékeket adott. Az eredményekből azonban mintavételi problémákra lehet következtetni, így megállapításokat csak kellő körültekintéssel lehet tenni.

A budai Várbarlang csepegővizeinek mennyiségi mérése klasszikus és modern mérési módszerekkel

Fanni Gazda — 2025-06-08

A budai Várhegy alatt húzódó Várbarlang állagmegőrzése szempontjából fontos a barlangi vizek vizsgálata. A kutatás fő céljai a csepegővíz mennyiségi mérése és a korábbi megfigyelésekhez képest bekövetkezett változások feltárása voltak. A célok közé tartozott továbbá a csepegővíz mérési helyek, valamint a csepegővíz- és csapadékadatok közötti kapcsolat vizsgálata. A méréseket saját készítésű billenőedényes mérőműszerekkel és ad hoc helyszíni mérésekkel végeztük. Korrelációvizsgálatot hajtottunk végre a két helyszínen mért csepegővíz értékeken és a csepegővíz és csapadék idősorokon. Az éves csepegővízmennyiségeket kiszámítottuk, és az eredményeket összehasonlítottuk a korábbi mérésekkel. Az eredmények azt mutatták, hogy a két csepegőhely közt erős, azonban a csapadékkal csak gyenge lineáris kapcsolat van. Az éves csepegővízmennyiség a korábbi adatokhoz képest a vizsgált időszak alapján valószínűleg nőtt. A barlangi vizek eredetének megállapításához további kutatások szükségesek hosszabb mérési adatokkal és vízkémiai vizsgálatokkal.

A Magyar Vízdiplomácia kétoldalú együttműködési megállapodásainak jelentősége

Bálint Rózsa — 2025-06-08

Ez a tanulmány a kétoldalú együttműködési megállapodások szerepét vizsgálja Magyarország vízdiplomáciájában, a leginkább 2013 és 2024 között aláírt több mint 50 megállapodás alapján. Ezek az megállapodások elsősorban a magyar intézmények – például a Vízügyi Főigazgatóság – és a különböző (többnyire Magyarországgal közös vízkészletekkel nem rendelkező) országok – intézményi megfelelői közötti szakmai együttműködést hivatottak elősegíteni. A kutatás tárgya e megállapodások történelmi kontextusának és motivációinak vizsgálata, kiemelve jelentőségüket az export és a politikai kapcsolatok előmozdításában, amihez csak érintőlegesen kapcsolódik a magyar vízügyi irányítási rendszer széttagoltságának kérdése. Míg ezek a megállapodások rugalmas keretet biztosítanak az együttműködéshez a hivatalos szerződések kötelezettségei nélkül, ugyanez korlátokat is támaszt, hiszen például ebben a konstrukcióban hiányoznak a számon kérhető végrehajtási mechanizmusok és az egyértelmű felelősségvállalás. Mindez akadályozhatja a hatékony végrehajtást. A cikk utal rá, hogy az egyértelmű kötelezettségeket igénylő összetett projektek esetében a hivatalos államközi szerződések szükségessé válhatnak. A javasolt jövőbeli kutatási irányok kitérhetnek a gazdasági kapcsolatok, az oktatási és tudományos együttműködések részletes elemzésére, valamint a hasonló európai programok összehasonlító vizsgálatára. Összességében ez a munka hozzájárul Magyarország nemzetközi vízügyi szerepvállalásának megértéséhez, és hangsúlyozza a vízgazdálkodásban érintett intézmények közötti jobb koordináció szükségességét, a források allokálásakor meglévő világos célkitűzés fontosságát

A dégeni hőskor

Gábor Al — 2025-06-08

Dégen Imre vízgazdálkodási politikájára, a nevével fémjelzett 1955 és 1975 közötti időszakra az idősebb mérnökgeneráció nosztalgiával tekint vissza, azt a hazai vízgazdálkodás hőskoraként emlegeti. Elődjének menesztése után, 1955-ben lett az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője, később pedig államtitkárként az Országos Vízügyi Hivatal elnöke. 1975-ben vonult nyugállományba. Vízgazdálkodási politikájának kezdete tehát 70, befejezése 50 évvel ezelőtt történt. E két jubileumi év feljogosíthat minket arra, hogy Dégen Imre vízgazdálkodási politikájának eredményeit áttekintsük, munkásságának hatását mérlegeljük. Hivatali útjának bemutatását könyvészeti szakmunkák, levéltári források és kortársak személyes visszaemlékezéseire támaszkodva összegezzük.

Talajaink vízmegtartó tulajdonságainak javítása

Benedek Sánta — 2025-06-08

Az időjárás változásai az elmúlt évtizedekben jelentős hatást gyakoroltak a mezőgazdasági termelésre. A csapadék eloszlásának szélsőségessé válása, az aszályos időszakok gyakoriságának és hosszának növekedése csökkentik talajaink nedvességtartalmát. A lakóhelyünk környékén (Szekszárd, Magyarország) gyűjtött talajminták tanulmányozásával, talajkeverékek létrehozásával, elemzésével szeretnénk következtetéseket levonni, javaslatokat tenni a talajvízháztartásának javítására. Hipotézisünk az, hogy a talajok vízgazdálkodása javítható talajjavító anyagok alkalmazásával, ami jelentős mértékben javíthatná Magyarország vízháztartását. Az éghajlati elemek változását a lakóhelyünkről származó, 40 évet felölelő meteorológiai adatok elemzésével kezdtük. A talajminták, talajkeverékek és talajjavító anyagok (perlit, alginit, zeolit, komposzt, tőzeg, szarvasmarha trágya) textúráját, víztartó kapacitását, humusztartalmát és pH-értékét vizsgáltuk, majd a talajmintánk, talajkeverékeink és fedéssel javított talajunk víztartó képességét vizsgáltuk úgy, hogy búzát ültettünk 120 cserépben és azonos körülmények között 13 hétig neveltük. A vizsgált talajok iszapos, iszapos vályogtalajok, melyekben a talajmódosítások főként a homokfrakciót növelik. A vízvisszatartó képesség a módosításokkal javult, a humusztartalom jelentősebben nőtt a szerves talajjavító anyagokkal. A talajkeverékek pH-ja a lúgos irány felé terelte a talajmintákat. A talajkeverékek és a talajtakaróval kezelt talajok a talajmintánál nagyobb mértékben voltak képesek visszatartani a vizet.

Bogárdi János: Vízből vagyok, vízzé leszek - Miért forog a víz körforgása körül a világ?

József Gayer — 2025-06-08

Bogárdi János: Vízből vagyok, vízzé leszek - Miért forog a víz körforgása körül a világ? című könyvének bemutatása

Almási István és Szanyi János: A Pannon-medence hirogeológiája

László t — 2025-06-08