Hidrológiai Közlöny
https://ojs3.mtak.hu/index.php/hidrologiaikozlony
<p>A Hidrológiai Közlöny a Magyar Hidrológiai Társaság 1921-től folyamatosan megjelenő magyar nyelvű, ám angol címet, összefoglalót, táblázat- és ábrafeliratot is tartalmazó folyóirata. A kiadvány egyike Európa legrégibb víz tudományokkal foglakozó szakmai lapjainak. A folyóirat a vízzel, a vízgazdálkodással kapcsolatos releváns mérnöki, természettudományi és szakjogi területekről közöl cikkeket. Évente 4 számot, esetenként tematikus különszámot jelentet meg. A folyóirat lektorált.<br>A folyóirat cikkei szabadon hozzáférhetőek (open access). 2023 óta a lap CrossRef DOI azonosítóval rendelkezik. A cikkeket a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) indexeli, és a REAL repozitórium archiválja. A teljes kötetek a <a href="http://real-j.mtak.hu/view/journal/Hidrol=F3giai_K=F6zl=F6ny.html">REAL-J</a> repozitóriumban kerülnek archiválásra.</p>Hungarian Hydrological Societyhu-HUHidrológiai Közlöny0018-1323Előszó
https://ojs3.mtak.hu/index.php/hidrologiaikozlony/article/view/19310
<p>A 105/1Eng kötet előszava</p>Veronika Major
Copyright (c) 2025 Veronika Major
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0
2025-06-082025-06-08105EN_133 Észak-németországi tőzeglápok vízutánpótlásának értékelése különböző módszerekkel
https://ojs3.mtak.hu/index.php/hidrologiaikozlony/article/view/19311
<p>Az észak-németországi tőzeglápok többségénél a talajvízszint csökkenése tapasztalható a növekvő vízháztartási hiány miatt, ami a legújabb kutatások szerint az északi félteke egészére jellemző tendencia. Az ombrotróf tőzeglápok természetes liziméterként működnek, vízutánpótlásuk pedig kizárólag a csapadékból származik, ezért a talajvíz utánpótlásuk értékelése kiváló lehetőség lehet a régiójuk vízmérlegének vizsgálatára. Az éghajlati jellemzőkből számított és a modellezett vízmérlegük különbségéből antropogén hatásokra és klímaváltozás okozta változásokra lehet következtetni. Jelen vizsgálat természetes nyomjelzőket: izotópokat és főbb ionokat vizsgál a felszín alatti víz utánpótlásának becslésére. A nyomjelzők Schleswig-Holstein tartomány két tőzeglápjának különböző mélységekből vett vízmintáiból kerültek elemzésre. A felszín alatti víz utánpótlását a természetes nyomjelzők mélység menti koncentráció változásából lehet megbecsülni a csapadék izotóp és ion koncentrációinak, illetve a talajt és a transzport folyamatokat jellemző különböző paraméterek ismeretében. A mért és becsült paraméterek felhasználásával így különböző modellekkel szimulálásra került a felszín alatti víz utánpótlása 2018 és 2023 között. Egy éghajlati változókra alapozott talajvízmérleg-módszer 193 mm/év vízutánpótlást becsült, a Hydrus 1D modellezése 420 mm/év értéket adott, a kumulatív módszer 240 és 280 millimétert becsült a két vizsgálati területre, míg az izotóp modell az oxigén-18 és deutérium koncentrációi alapján 162 és 173 mm/év értékeket adott. Az eredményekből azonban mintavételi problémákra lehet következtetni, így megállapításokat csak kellő körültekintéssel lehet tenni.</p>Sára Molnár
Copyright (c) 2025 Sára Molnár
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0
2025-06-082025-06-08105EN_142010.59258/hk.19311A budai Várbarlang csepegővizeinek mennyiségi mérése klasszikus és modern mérési módszerekkel
https://ojs3.mtak.hu/index.php/hidrologiaikozlony/article/view/19313
<p>A budai Várhegy alatt húzódó Várbarlang állagmegőrzése szempontjából fontos a barlangi vizek vizsgálata. A kutatás fő céljai a csepegővíz mennyiségi mérése és a korábbi megfigyelésekhez képest bekövetkezett változások feltárása voltak. A célok közé tartozott továbbá a csepegővíz mérési helyek, valamint a csepegővíz- és csapadékadatok közötti kapcsolat vizsgálata. A méréseket saját készítésű billenőedényes mérőműszerekkel és ad hoc helyszíni mérésekkel végeztük. Korrelációvizsgálatot hajtottunk végre a két helyszínen mért csepegővíz értékeken és a csepegővíz és csapadék idősorokon. Az éves csepegővízmennyiségeket kiszámítottuk, és az eredményeket összehasonlítottuk a korábbi mérésekkel. Az eredmények azt mutatták, hogy a két csepegőhely közt erős, azonban a csapadékkal csak gyenge lineáris kapcsolat van. Az éves csepegővízmennyiség a korábbi adatokhoz képest a vizsgált időszak alapján valószínűleg nőtt. A barlangi vizek eredetének megállapításához további kutatások szükségesek hosszabb mérési adatokkal és vízkémiai vizsgálatokkal.</p>Fanni GazdaDávid FarkasGéza HajnalDénes Szieberth
Copyright (c) 2025 Fanni Gazda, Dávid Farkas, Géza Hajnal
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0
2025-06-082025-06-08105EN_1213010.59258/hk.19313A Magyar Vízdiplomácia kétoldalú együttműködési megállapodásainak jelentősége
https://ojs3.mtak.hu/index.php/hidrologiaikozlony/article/view/19312
<p>Ez a tanulmány a kétoldalú együttműködési megállapodások szerepét vizsgálja Magyarország vízdiplomáciájában, a leginkább 2013 és 2024 között aláírt több mint 50 megállapodás alapján. Ezek az megállapodások elsősorban a magyar intézmények – például a Vízügyi Főigazgatóság – és a különböző (többnyire Magyarországgal közös vízkészletekkel nem rendelkező) országok – intézményi megfelelői közötti szakmai együttműködést hivatottak elősegíteni. A kutatás tárgya e megállapodások történelmi kontextusának és motivációinak vizsgálata, kiemelve jelentőségüket az export és a politikai kapcsolatok előmozdításában, amihez csak érintőlegesen kapcsolódik a magyar vízügyi irányítási rendszer széttagoltságának kérdése. Míg ezek a megállapodások rugalmas keretet biztosítanak az együttműködéshez a hivatalos szerződések kötelezettségei nélkül, ugyanez korlátokat is támaszt, hiszen például ebben a konstrukcióban hiányoznak a számon kérhető végrehajtási mechanizmusok és az egyértelmű felelősségvállalás. Mindez akadályozhatja a hatékony végrehajtást. A cikk utal rá, hogy az egyértelmű kötelezettségeket igénylő összetett projektek esetében a hivatalos államközi szerződések szükségessé válhatnak. A javasolt jövőbeli kutatási irányok kitérhetnek a gazdasági kapcsolatok, az oktatási és tudományos együttműködések részletes elemzésére, valamint a hasonló európai programok összehasonlító vizsgálatára. Összességében ez a munka hozzájárul Magyarország nemzetközi vízügyi szerepvállalásának megértéséhez, és hangsúlyozza a vízgazdálkodásban érintett intézmények közötti jobb koordináció szükségességét, a források allokálásakor meglévő világos célkitűzés fontosságát</p>Bálint Rózsa
Copyright (c) 2025 Bálint Rózsa
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0
2025-06-082025-06-08105EN_1315210.59258/hk.19312A dégeni hőskor
https://ojs3.mtak.hu/index.php/hidrologiaikozlony/article/view/19319
<p>Dégen Imre vízgazdálkodási politikájára, a nevével fémjelzett 1955 és 1975 közötti időszakra az idősebb mérnökgeneráció nosztalgiával tekint vissza, azt a hazai vízgazdálkodás hőskoraként emlegeti. Elődjének menesztése után, 1955-ben lett az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője, később pedig államtitkárként az Országos Vízügyi Hivatal elnöke. 1975-ben vonult nyugállományba. Vízgazdálkodási politikájának kezdete tehát 70, befejezése 50 évvel ezelőtt történt. E két jubileumi év feljogosíthat minket arra, hogy Dégen Imre vízgazdálkodási politikájának eredményeit áttekintsük, munkásságának hatását mérlegeljük. Hivatali útjának bemutatását könyvészeti szakmunkák, levéltári források és kortársak személyes visszaemlékezéseire támaszkodva összegezzük.</p>Gábor Al
Copyright (c) 2025 Gábor Al
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0
2025-06-082025-06-08105EN_1535710.59258/hk.19319Talajaink vízmegtartó tulajdonságainak javítása
https://ojs3.mtak.hu/index.php/hidrologiaikozlony/article/view/19316
<p>Az időjárás változásai az elmúlt évtizedekben jelentős hatást gyakoroltak a mezőgazdasági termelésre. A csapadék eloszlásának szélsőségessé válása, az aszályos időszakok gyakoriságának és hosszának növekedése csökkentik talajaink nedvességtartalmát. A lakóhelyünk környékén (Szekszárd, Magyarország) gyűjtött talajminták tanulmányozásával, talajkeverékek létrehozásával, elemzésével szeretnénk következtetéseket levonni, javaslatokat tenni a talajvízháztartásának javítására. Hipotézisünk az, hogy a talajok vízgazdálkodása javítható talajjavító anyagok alkalmazásával, ami jelentős mértékben javíthatná Magyarország vízháztartását. Az éghajlati elemek változását a lakóhelyünkről származó, 40 évet felölelő meteorológiai adatok elemzésével kezdtük. A talajminták, talajkeverékek és talajjavító anyagok (perlit, alginit, zeolit, komposzt, tőzeg, szarvasmarha trágya) textúráját, víztartó kapacitását, humusztartalmát és pH-értékét vizsgáltuk, majd a talajmintánk, talajkeverékeink és fedéssel javított talajunk víztartó képességét vizsgáltuk úgy, hogy búzát ültettünk 120 cserépben és azonos körülmények között 13 hétig neveltük. A vizsgált talajok iszapos, iszapos vályogtalajok, melyekben a talajmódosítások főként a homokfrakciót növelik. A vízvisszatartó képesség a módosításokkal javult, a humusztartalom jelentősebben nőtt a szerves talajjavító anyagokkal. A talajkeverékek pH-ja a lúgos irány felé terelte a talajmintákat. A talajkeverékek és a talajtakaróval kezelt talajok a talajmintánál nagyobb mértékben voltak képesek visszatartani a vizet.</p>Benedek SántaMárton FreiZoltán Barocsai
Copyright (c) 2025 Benedek Sánta, Márton Frei, Zoltán Barocsai
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0
2025-06-082025-06-08105EN_1587110.59258/hk.19316Bogárdi János: Vízből vagyok, vízzé leszek - Miért forog a víz körforgása körül a világ?
https://ojs3.mtak.hu/index.php/hidrologiaikozlony/article/view/19320
<p>Bogárdi János: Vízből vagyok, vízzé leszek - Miért forog a víz körforgása körül a világ? című könyvének bemutatása</p>József Gayer
Copyright (c) 2025 József Gayer
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0
2025-06-082025-06-08105EN_17273Almási István és Szanyi János: A Pannon-medence hirogeológiája
https://ojs3.mtak.hu/index.php/hidrologiaikozlony/article/view/19317
László t
Copyright (c) 2025 László Lénárt
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0
2025-06-082025-06-08105EN_17474