https://ojs3.mtak.hu/index.php/hidrologiaikozlony <p>A Hidrológiai Közlöny a Magyar Hidrológiai Társaság 1921-től folyamatosan megjelenő magyar nyelvű, ám angol címet, összefoglalót, táblázat- és ábrafeliratot is tartalmazó folyóirata. A kiadvány egyike Európa legrégibb víz tudományokkal foglakozó szakmai lapjainak. A folyóirat a vízzel, a vízgazdálkodással kapcsolatos releváns mérnöki, természettudományi és szakjogi területekről közöl cikkeket. Évente 4 számot, esetenként tematikus különszámot jelentet meg. A folyóirat lektorált.<br>A folyóirat cikkei szabadon hozzáférhetőek (open access). 2023 óta a lap CrossRef DOI azonosítóval rendelkezik. A cikkeket a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) indexeli, és a REAL repozitórium archiválja. A teljes kötetek a <a href="http://real-j.mtak.hu/view/journal/Hidrol=F3giai_K=F6zl=F6ny.html">REAL-J</a> repozitóriumban kerülnek archiválásra.</p> Hungarian Hydrological Society hu-HU Hidrológiai Közlöny 0018-1323 https://ojs3.mtak.hu/index.php/hidrologiaikozlony/article/view/19236 <p>105/2 kötet Előszava</p> Veronika MAJOR Copyright (c) 2025 Veronika MAJOR https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0 2025-05-25 2025-05-25 105 2 3 3 https://ojs3.mtak.hu/index.php/hidrologiaikozlony/article/view/19238 <p>Gróf Széchenyi István 200 évvel ezelőtt, 1825. november 3-án ajánlotta fel birtokainak egy évi jövedelmét egy Magyar Tudós Társaság megalapításához. Ettől a naptól számítják a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) történetét. Az Országgyűlés a magyar tudomány és a magyar tudósok két évszázados sikereinek elismeréseként úgy határozott, hogy támogatja az MTA megalapítása 200 éves évfordulójának méltó megünneplését. Ezért a 20/2024. XI.6. számú országgyűlési határozattal a 2025 és 2026 évet a Magyar Tudomány Évévé nyilvánította. Ez a közlemény az Akadémiának a 200 éves története során a víztudományok terén elért eredményeire emlékeztet, a teljesség igénye nélkül, a víztudományok terén végzett tudományos munka eredményességét egyes akadémikusok tevékenységével szemléltetve. A közlemény célja annak kezdeményezése és elősegítése, hogy a Magyar Hidrológiai Társaság (MHT) a bicentenárium jegyében induló két éves időszak alatt ünnepeljen együtt az MTA-val, úgy, hogy részletesebben áttekinti a víztudományok 200 évének tapasztalatait és javaslatokat fogalmaz meg arra, hogyan segítse a Magyar Hidrológiai Társaság a víztudományok fejlődését a következő évtizedekben.</p> István Ijjas Copyright (c) 2025 István Ijjas https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0 2025-05-25 2025-05-25 105 2 4 12 10.59258/hk.19238 https://ojs3.mtak.hu/index.php/hidrologiaikozlony/article/view/19230 <p>Magyarország felszíni vízkészletének döntő mennyisége, mintegy 90%-a, a határainkon túli vízgyűjtőkön ered. A határszelvények vízhozamát elemezve az 1981-2020 időszakban kimutatható, hogy a beérkező oldalon a Dráva éves átlagos vízhozama nőtt, míg a Duna, valamint a Tisza és mellékfolyóinak vízhozama csökkent. A Tisza-vízgyűjtőnek – vagyis a Tisza és főbb mellékfolyóinak – az 1981-2010 időszakban hazánkba beérkező vízhozama 957&nbsp;m³/s volt, míg a 2011-2020 évek átlaga csak 690&nbsp;m³/s értéket ért el. A Duna esetében ezen a paraméterek értéke 2&nbsp;068, illetve 1&nbsp;899&nbsp;m³/s volt. A kilépő oldalon a Tisza vízhozama csökkenést mutat, vízhozama 855&nbsp;m³/s volt az 1981-2010 időszakban, míg a 2011-2020 évek átlaga csak 785&nbsp;m³/s. Összesítve a Duna vízgyűjtőjén a csapadék és a párolgás az ECMWF ERA5-Land hidrometeorológiai adatai szerint egyaránt nőtt. A párolgás átlagos havi értéke 1961 és 1990 közötti csak júliusban haladta meg a csapadék nagyságát. 1991-2020 között már áprilisban és májusban is megközelítette a csapadék értékét, és minden nyári hónapban pedig meghaladta azt. Az éves átlagos csapadékmennyiség nem lett kevesebb, de áprilisban csökkent, ősszel nőtt. Összehasonlítva a lefolyás vízrajzi adatok alapján mért változásait a hidrometeorológiai adatokból vízmérleg alapján számolt értékekkel (csapadék - párolás ≈ lefolyás) megállapítható, hogy mindkettő jól jelzi a kedvezőtlen változásokat a Tisza vízgyűjtőjén. A tények ismeretében különös figyelmet kell fordítani a határszelvényeken keresztül hazánk területére belépő vízmennyiségek alakulására és hasznosítására. Emellett erőfeszítések szükségesek a hazai csapadék felszíni lefolyásának lassítása, beszivárgásának elősegítése érdekében is.</p> László Báder László Iritz Eszter Dóra Nagy Klaudia Négyesi Mikós Szalay Copyright (c) 2025 László Báder, László Iritz, Eszter Dóra Nagy, Klaudia Négyesi, Mikós Szalay https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0 2025-05-25 2025-05-25 105 2 13 23 10.59258/hk.19230 https://ojs3.mtak.hu/index.php/hidrologiaikozlony/article/view/19231 <p>A szélsőséges csapadékeseményekből származó villámárvizek jelentős hatással vannak a természeti és épített infrastruktúrára, a társadalmi és gazdasági térszínekre. Ebből kifolyólag a problémát átfogó módon kell kezelni, a jelenség kialakulásától kezdve, a levonulásán és hatásán át, egészen a preventív jellegű intézkedések és védekezési eljárások lehetőségeinek vizsgálatáig. Ebben a tanulmányban egy többlépcsős kutatási projekt következő szakasza kerül bemutatásra, amelyben a villámárvizek kockázatértékelését célzó térképi és védekezési módszer fejlesztése kerül ismertetésre egy villámárvízben gyakran érintett dombvidéki területen. A kockázati térképezés 9 db raszteres formátumú, felszín-leíró térinformatikai és távérzékelésből származó réteget használ fel, amelyek kategóriái a szakirodalomban gyakran alkalmazott Analitikus Hierarchia Módszer (AHP) alapján kerültek súlyozásra. Ezzel a módszertannal kvantitatív elemzések végezhetőek a korábban nem azonosított vízgyűjtő tulajdonságokra vonatkozóan, továbbá segítségével a villámárvizek okozta árhullám erejének csökkentését célzó vízépítési műtárgyak (pl. helyi anyagból való építkezés, farönk-gátak, szádoló lemezfalak) tervezhetőek a vízgyűjtőkön belül. Az észak-magyarországi területeken ilyen részletes, a jelenséghez kapcsolódó kutatást korábban nem végeztek. A tanulmány eredményeként általános képet alkothattunk a régióban található dombvidéki területek villámárvíz érzékenységére vonatkozóan, azonban a kutatás fő mintaterülete a magasabb kockázati kategóriákba tartozó Cseres-völgy nevű kisvízgyűjtő, amely példáján keresztül röviden bemutatásra kerül az ajánlott lehetséges védekezési mód.</p> András Dobai Endre Dobos Copyright (c) 2025 András Dobai, Endre Dobos https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0 2025-05-25 2025-05-25 105 2 24 37 10.59258/hk.19231 https://ojs3.mtak.hu/index.php/hidrologiaikozlony/article/view/19235 <p>A klímaváltozás kedvezőtlen hatásai és kockázatai hazánk mezőgazdaságára is jelentős hatással vannak és a tapasztalatok azt mutatják, hogy az évek múlásával egyre súlyosabb helyzetekkel fogunk találkozni. A meteorológiai statisztikák alapján megállapítható, hogy Magyarországon az éves átlagos hőmérsékleti értékek emelkedő tendenciát mutatnak, ezen belül a nyári hónapok átlagos hőmérséklete kiemelkedő mértékben növekszik. A lehulló csapadékok éves átlagos mennyisége ezzel szemben „csak” enyhén csökken, de annak területi és időbeli eloszlása hazánk egyes területein jelentős eltolódást mutat.</p> <p>A Körösök-völgye mezőgazdasági értelemben igen sajátságos, kettős helyzetben van: hazánk legértékesebb termőterületei közül sok ezen a környéken található, de az egykori folyószabályozási munkálatok hozadékaként a területek zöme belvízképződésre hajlamos. Ezeken kívül jelentős hazánk kitettsége a felvízi országok vízgazdálkodással kapcsolatos döntéseinek. Mindezen kockázatok miatt a mezőgazdasági öntözés fontossága az idő múlásával egyre inkább felértékelődik, és manapság egyre szélesebb körben elterjedt az a nézet, hogy ha valaki megtérülő módon akar gazdálkodni, annak öntöznie kell.</p> <p>Magyarországon az egyik meghatározó fejlesztési irányvonal jelenleg is a vízvisszatartás lehetőségeinek felkutatása: az utóbbi évtizedekben jelentős mértékben nőttek a különböző célú tározók száma, melyek célja a lehulló vízmennyiségek tározása és a szükséges időben történő felhasználása. Ennek megfelelően azt a célt tűztük ki magunknak, hogy a környezetünkben olyan vízvisszatartásra alkalmas helyet találjunk, mely alkalmas lehet öntözővíz időszakos tározására.</p> <p>Az általunk vizsgált terület Békés-Rosszerdő térségében helyezkedik el. A terület geodéziai felmérése után 3D terepmodellt alkotottunk, majd meghatároztuk a tározó főbb paramétereit. Ezt követően HEC-RAS 6.6 programmal modellt készítettünk a tározó feltöltéséről és megállapítottuk, hogy a várható feltöltési idő az V. Vargahosszai-főcsatorna maximális öntözési üzemi vízszintjét figyelembe véve mintegy 19 nap. Ezután tételes költségbecslést készítettünk a várható kivitelezési munkákra, ahol figyelembe vettünk minden nemű várható költséget (előkészítési munkák, tervezés, engedélyeztetés, építés stb.).</p> Attila Nagy Ádám Luczó Copyright (c) 2025 Attila Nagy, Ádám Luczó https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0 2025-05-25 2025-05-25 105 2 38 58 10.59258/hk.19235 https://ojs3.mtak.hu/index.php/hidrologiaikozlony/article/view/19239 <p>Napjaink éghajlatváltozásának egyik következménye, a mind gyakrabban előforduló vízhiány szükségessé teszi a vízhasznosítási művek fejlesztését. A Fehér- és Fekete-Körös, valamint az országhatár által határolt 8&nbsp;838 ha területű Nagydelta Fekete-Körösből való öntözővízellátása szempontjából egyaránt kedvezőek a terepadottságok és a meglévő belvízcsatornák. A Gelvácsi főcsatorna és a Gelvácsi 9. csatorna bővítésével, valamint a Fekete-Körös bp. 19+900 tkm-be tervezett szivattyús vagy gravitációs vízkivétellel ellátható lenne akár a teljes Nagydelta, de célszerűségi okokból csak a terület Gyulavári főcsatornáig terjedő része kapná az új gerinccsatornából a vizet. A maradék terület alapértelmezetten a Kisdelta leürítő műtárgyán át a Fehér-Körös duzzasztott vízteréből kivezetett vizet kaphat. A gravitációs vízkivétel csak duzzasztó építésével valósulhat meg. Műszakilag legegyszerűbben a Fekete-Körös 19,15-20,05 fkm szakaszán (román területen) létesülő átvágásban épülhetne meg a mű. Műszakilag bonyolultabban, ám magyar területen a 15,48-15,69 fkm között, a Morgófoki vízkivétel alatt, a 15,57 fkm körül is lehetne duzzasztót építeni. Bárhol is épüljön meg a duzzasztó, jelentős határon átnyúló hatással bírna. A mederből 2,0 m³/s kapacitással lehetne vizet kivenni, mely részben vagy egészben átvezethető lenne a Fehér-Körös Gyulai duzzasztó feletti bögéjébe, onnan pedig az Élővízcsatornába, miáltal helyiből térségi jelentőségűvé válna a beruházás. A síkvidéki tározókkal kiegészülő Sebes-Körös-Fekete-Körös közötti összekötő csatornarendszer és a jelen közleményben bemutatott fejlesztés együttes eredményeként nagyívű, akár határon átnyúló, komplex vízgazdálkodási fejlesztés jönne létre, mely maximálisan hasznosíthatóvá tenné a Körös-vidék saját felszíni vízkészletét. Jelen földrajzi viszonyok között nehezen képzelhető el a bemutatott elképzeléseken túli hazai fejlesztési lehetőség.</p> Péter Konrád Kisházi Copyright (c) 2025 Péter Konrád Kisházi https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0 2025-05-25 2025-05-25 105 2 59 66 10.59258/hk.19239 https://ojs3.mtak.hu/index.php/hidrologiaikozlony/article/view/19237 <p>Az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője, Dégen Imre kulcsszerepet játszott a bajai Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum 1962. évi alapításában. Az intézmény működtetésének beindítását az OVF szakemberei, különösen Kertai Ede főosztályvezető, Wisnovszky Iván főmérnök, Varga József személyzeti osztályvezető, továbbá Kiss György bajai vízügyi igazgató segítették. Írásunk egykori könyvészeti szakmunkák, továbbá jubileumi évkönyvek vonatkozó részeit felhasználva rekonstruálja a fiatal intézmény alapításával és a működés belső mechanizmusainak kiépítésével kapcsolatos döntéseket. Kutatásunk újabb levéltári források bevonásával, így a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karán őrzött egyetemi/kari dokumentumokkal, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár vonatkozó iratcsomóival egészül ki. Korabeli szemtanúk visszaemlékezései segítik a téma újabb adatfeltárását, komplex történeti feldolgozását. Így az eddigi értékes szakmunkák újabb tényekkel egészülnek ki.</p> Gábor Albert Copyright (c) 2025 Gábor Albert https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0 2025-05-25 2025-05-25 105 2 67 73 10.59258/hk.19237 https://ojs3.mtak.hu/index.php/hidrologiaikozlony/article/view/19229 <p>Mitől tekintünk természetesnek vagy mesterségesnek egy felszíni vízfolyást? Milyen gyakorlati, elsősorban anyagi következményei lehetnek ennek? A Kis-Rába történetének vízhasználati konfliktusai a 19–20. század fordulóján e kérdéskör körül csúcsosodtak ki. A kérdés a kortársak számára a kiváltó okok – a Rába alsó szakaszának szabályozása, az érdekelt birtokosok térbeli elhelyezkedése, a gőzmalmok térnyerése, a mérnöki tudás bővülése és a víz erejének alulbecslése – számossága ellenére elsősorban a nicki vízosztómű építési és fenntartási költségeiről szóló, több évtizeden át húzódó pereskedés miatt volt fontos. A kutatás során feltárt kultúrmérnöki iratanyag nemcsak a századforduló tulajdonviszonyaihoz, hanem az ember és a víz lokális, összetett kapcsolatának vizsgálatához is szolgáltat adatokat.</p> Márton Simonkay Copyright (c) 2025 Márton Simonkay https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0 2025-05-25 2025-05-25 105 2 74 80 10.59258/hk.19229 https://ojs3.mtak.hu/index.php/hidrologiaikozlony/article/view/19232 <p>Dr. Koltay László – Fejér László megemlékezése</p> László Fejér Copyright (c) 2025 László Fejér https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0 2025-05-25 2025-05-25 105 2 81 82 https://ojs3.mtak.hu/index.php/hidrologiaikozlony/article/view/19233 <p>Dr. Goda László – Szlávik Lajos megemlékezése</p> Lajos Szlávik Copyright (c) 2025 Lajos Szlávik https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0 2025-05-25 2025-05-25 105 2 83 83 https://ojs3.mtak.hu/index.php/hidrologiaikozlony/article/view/19240 <p>A Hidrológiai Közlöny 104. évfolyam 2. számában megjelent "<em>Lükő Gabriella és Torma Péter:</em> <em>A Balaton 3D hidro- és termodinamikai modelljének továbbfejlesztése</em>" című közlemény Köszönetnyilvánítás fejezetének helyreigazítása</p> Péter Torma Copyright (c) 2025 Péter Torma https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0 2025-05-25 2025-05-25 105 2 84 84