https://ojs3.mtak.hu/index.php/ias/issue/feed 2025-06-26T12:40:04+00:00 Dr. Koltay András koltay.andras@gmail.com Open Journal Systems <p>A Iustum Aequum Salutare 2005-ben indult jogtudományi folyóirat. A folyóiratban egyaránt megjelennek a Kar oktatói, más egyetemek vagy tudományos intézmények munkatársai, illetve a fiatalabb oktatók, doktoranduszok cikkei is. A folyóirat a Karhoz kötődő szakmai rendezvények, konferenciák, szimpóziumok anyagát is közli. A folyóirathoz beérkező valamennyi kézirat kölcsönösen anonim módon lektorálásra kerül. A folyóirat az MTA IX. osztályának besorolása szerint "A", azaz a legmagasabb minősítéssel rendelkezik.</p> https://ojs3.mtak.hu/index.php/ias/article/view/18093 2025-06-26T12:33:19+00:00 Zsolt Cseporán cseporan.zsolt@gmail.com

<p>Hazánk jogrendszerének nemzetközileg is unikális eleme, hogy az alkotmányozó hatalom két köztestületet, a Magyar Tudományos Akadémiát és a Magyar Művészeti Akadémiát konstitucionális szintre emelte. Ennek az akadémiai eszme vitathatatlan kulturális jelentőségén túl alkotmányjogi értelemben is kiemelt súlya van, amely a tudomány és a művészet szabadságának mint alapvető jogok tekintetében rajzolódik ki. Ebből kifolyólag a szóban forgó köztestületek közjogi jogállásának megragadásához nélkülözhetetlen e két alapjoggal való kapcsolatuknak a feltárása. Az alapjogi jogalanyiság és az akadémiai önigazgatás viszonya, az egyéni szabadság és az intézményi autonómia terjedelme, végső soron pedig az alkotmányos védelem jogállami szintje is csupán ennek függvényében határozható meg. A tanulmány keretében ezekre a kérdésekre keressük a választ a magyar alapjog-dogmatika mellett a hatályos tételes jogi szabályozás, valamint az Alkotmánybíróság gyakorlatának elemzésén keresztül.</p>

2025-06-20T09:01:02+00:00 Copyright (c) 2025 Cseporán Zsolt https://ojs3.mtak.hu/index.php/ias/article/view/18273 2025-06-26T12:33:19+00:00 János Dr. Erdődy erdody.janos@jak.ppke.hu

<p>A <em>lex Laetoria</em> a Kr. e. III–II. század fordulóján keletkezett római törvény, amely a <em>minores XXV annis</em>, azaz a 25 év alattiak védelmét szolgálta. A törvény a <em>dolus malus</em> elleni fellépés egyik eszköze volt, lehetőséget biztosítva az <em>actio poenalis</em> megindítására, valamint a <em>praetor</em>i jogsegélyek – <em>exceptio legis Laetoriae</em> és <em>in integrum restitutio</em> – alkalmazására. A törvény jelentőségét mutatja, hogy rendelkezései a <em>praetor</em>i <em>edictum</em>ban is továbbfejlődtek, így a represszív szankciók mellett preventív és reparatív elemeket is tartalmaztak. Az irodalmi források – különösen Cicero, Plautus és a <em>Historia Augusta</em> szövegei – betekintést nyújtanak a törvény társadalmi és gazdasági hatásaiba, valamint abba, hogy a római joggyakorlat miként alkalmazta azt a mindennapokban. A <em>lex Laetoria</em> és az abból eredő joggyakorlat elemzése hozzájárul a római jogi gondolkodás és a kora köztársaságkori jogfejlődés mélyebb megértéséhez.</p>

2025-06-20T09:06:34+00:00 Copyright (c) 2025 Erdődy János https://ojs3.mtak.hu/index.php/ias/article/view/17731 2025-06-26T12:33:19+00:00 Miklós Hollán hollanmiklos@gmail.com

<p>Habár a büntetéskiszabás fogalma a büntetőjogi szankciók tanának egyik alapkategóriája, annak bizonytalan határai számos esetben okoztak komplikációkat a Kúria, az Alkotmánybíróság, és az Emberi Jogok Európai Bíróság által eldöntött ügyekben. A tanulmány a német és a hazai szakirodalom áttekintésével bemutatja a büntetéskiszabás tágabb és szűkebb meghatározásait. Ezt meghaladva azonban a szerző kidolgozta a büntetéskiszabás formális és materiális fogalmát is. Ezek segítségévél pedig részletesen elmezi büntetőjogunk azon rendelkezéseit, amelyek a) a büntetéskiszabás fogalmába tartoznak, b) a kiszabott büntetésre vonatkoznak (vagy arra épülnek), illetve c) a büntetéskiszabás fogalmára épülnek. A kutatás legfontosabb tudományos eredménye annak kimutatása, hogy az utóbbi két típusú rendelkezés alkalmazásánál a büntetéskiszabás fogalma jogértelmezési kérdésként is jelentkezik és gyakorlati relevanciával bír.</p>

2025-06-20T09:15:01+00:00 Copyright (c) 2025 Hollán Miklós https://ojs3.mtak.hu/index.php/ias/article/view/18271 2025-06-26T12:33:19+00:00 Dóra Lovas lovas.dora@law.unideb.hu

<p style="text-align: justify;">2008 óta Európa a válságok sorozatát éli, és ezek közé sorolható az orosz-ukrán háború okozta energiaválság is. A 2022-es év különösen nehéz kihívásokat jelentett az Európai Uniónak, mivel a Covid-19 járvány után egy újabb válságot kellett kezelnie. A háború következtében az energiaárak az egekbe szöktek, miközben az EU éppen a Zöld Megállapodás megvalósításán dolgozott. Ezen utóbbi dokumentum célja az energiaipar radikális átalakítása és a fenntartható energiaforrások előtérbe helyezése volt, de a háború rámutatott arra, hogy a gazdasági és energiabiztonsági szempontok sürgetőbbé váltak. A REPowerEU terv a háború okozta válságra reagálva az orosz fosszilis energiahordozóktól való függetlenségre összpontosít, miközben próbálja megőrizni az EU gazdasági versenyképességét. Azonban a terv − ellentmondásai és a következtében elfogadott jogi aktusok által kitűzött enyhe célok miatt −nem elegendő a 2050-es klímasemlegesség teljesítéséhez, és az energiapolitika területén továbbra is erőteljesebb változásokra van a szükség. A jövőben az EU-nak az energiapolitikában a fenntarthatóság és az energiabiztonság közötti egyensúlyt kell megtalálnia, miközben figyelembe kell vennie a tagállamok eltérő helyzeteit.</p>

2025-06-20T09:25:29+00:00 Copyright (c) 2025 Lovas Dóra https://ojs3.mtak.hu/index.php/ias/article/view/18263 2025-06-26T12:33:19+00:00 András Tóth toth.andras@kre.hu

<p>A mesterséges intelligencia (MI) és a versenyjog kapcsolata a gyorsan fejlődő technológiai környezetben egyre fontosabbá válik. A tanulmány a generatív mesterséges intelligencia (GenMI) értékláncának versenypiaci vonatkozásait és az MI alapú árazási algoritmusok esetleges versenyjogsértő hatásait vizsgálja. A GenMI-re vonatkozó szabályozási és versenyjogi beavatkozásoknak figyelembe kell venniük az innovációs hatásokat, miközben biztosítják a piaci versenyt, elkerülve a túlzott piaci dominanciát és az antitröszt kockázatokat. A tanulmány kitér arra, hogy a digitális piacokon a <em>tipping</em> jelenség és a BigTech cégek dominanciája különböző versenyjogi aggályokat vet fel, mint például az inputokhoz való hozzáférés korlátozása, saját szolgáltatások előnyben részesítése („<em>self-preferencing</em>”) és árukapcsolás. Az MI alapú árazási algoritmusok képesek lehetnek a versenytársak árazásának figyelemmel kísérésére és az árak módosítására, ami segítheti a versenykorlátozó megállapodások betartását, valamint a hallgatólagos összejátszást vagy összehangolt magatartást is elősegíthetik. A tanulmány összegzése szerint a GenMI és az MI alapú árazási algoritmusok versenyjogi megítélése összetett, és megfelelő szabályozási kereteket igényel a jövőben.</p>

2025-06-20T10:38:52+00:00 Copyright (c) 2025 Tóth András https://ojs3.mtak.hu/index.php/ias/article/view/17747 2025-06-26T12:40:04+00:00 Bence Udvarhelyi bence.udvarhelyi@uni-miskolc.hu

<p>2022. november 28-án az Európai Unió Tanácsa történelmi jelentőségű döntést hozott, mivel első alkalommal élt az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 83. cikk (1) bekezdésében foglalt hatáskörével, és a büntetőjogi jogharmonizáció tárgyává tehető euróbűncselekmények körét egy újabb deliktummal, az uniós korlátozó intézkedések megsértésével bővítette ki. A korlátozó vagy szankciós intézkedések kulcsfontosságú szerepet játszanak a nemzetközi béke és biztonság fenntartásában és az Unió alapvető értékeinek biztosításában, a hatékonyságuk azonban jelentősen csorbul, ha a megsértésükre az egyes tagállamok eltérő jogkövetkezményeket írnak elő. Mivel az EUMSz. 83. cikk (1) bekezdésében felsorolt tíz bűncselekmény között a korlátozó intézkedések megsértése eredetileg nem szerepelt, első lépésként a Tanácsnak kellett e deliktum vonatkozásában a 2022. évi határozatával a nemzeti büntetőjogi szabályok közelítésének jogalapját megteremtenie. A tanácsi határozat elfogadását követően az Európai Parlament és a Tanács 2024. április 24-én egy irányelvet fogadott el, mely minimumszabályokat ír elő az uniós korlátozó intézkedések megsértése esetén alkalmazandó szankciók és bűncselekményi tényállások meghatározására vonatkozóan. A tanulmány megvizsgálja az uniós korlátozó intézkedések jogalapját, feltárja a tanácsi határozat elfogadása mögött meghúzódó indokokat, részletesen bemutatja az új uniós irányelv fontosabb rendelkezéseit, valamint röviden kitér az uniós jogi aktus hazai átültetésének egyes kérdéseire is.</p>

2025-06-20T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2025 Udvarhelyi Bence https://ojs3.mtak.hu/index.php/ias/article/view/17499 2025-06-25T19:26:06+00:00 Vanessza D. Horváth d.horvathvanessza@gmail.com

<p>A gyermekbarát igazságszolgáltatás nemzetközi kritériumainak való megfelelés hazánk egyik kiemelt feladata. A gyermekek többféle eljárásjogi pozícióban is érintettek lehetnek egy – egy per során, tanulmányom pedig e többletvédelemre szoruló csoporton belül a bántalmazott gyermekek kihallgatására fókuszál. Az írás a gyermekkorban elszenvedett traumák hatásait a későbbi, kriminológiai szempontból releváns életvezetés kialakítása fényében mutatja be, ezt követően tér rá a Barnahus – módszer áttekintésén keresztül a reviktimizáció és a kiriminalzálódás elkerülése érdekében alkalmazható, traumatudatos megközelítésen alapuló kihallgatási technikák vizsgálatára. A Barnahus – szolgálat sajátos, a büntetőeljárás és gyermekvédelem metszetében való elhelyezkedése arra hivatott rávilágítani, hogy a gyermekbarát igazságszolgáltatás nemes eszméjének a gyakorlatba történő átültetése kizárólag az interdiszciplináris szemléletmód segítségül hívása, illetve az egyes jogalkalmazók között együttműködés elősegítése révén érhető el.</p> <p>&nbsp;</p>

2025-06-20T10:49:55+00:00 Copyright (c) 2025 D. Horváth Vanessza https://ojs3.mtak.hu/index.php/ias/article/view/18323 2025-06-25T19:26:06+00:00 Gergely Ambrus Kerkovits gerikerkovits@gmail.com Márton Sulyok sulyokmarton@gmail.com

<p>A jelen tanulmányunk a Nemzeti Szuverenitás Védelméről szóló törvényt és az abban létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatalt vizsgálja. A tanulmányban egy leíró elemző értékelést alkalmaztunk, amiben részletesen bemutatjuk az új hivatalt és annak célját az Alaptörvénnyel összefüggésben. A vizsgálatunk során jogszabályi, jogtudományi, illetve dogmatikai elemzést alkalmaztunk az Alkotmánybíróság határozatait alapul véve, amelyekben a szuverenitás fogalmát, illetve az alkotmányos önazonosság fogalmát ismertettük és a két kifejezés egymáshoz fűződő viszonyát. Kutatásunk középpontjába az került, hogy hogyan képes a nevéből adódóan a Szuverenitásvédelmi Hivatal ellátni a feladatát, úgy, hogy az Alaptörvény értelmében a Hivatal az alkotmányos önazonosság védelmét látja el, mindamellett, hogy a Szuverenitásvédelmi törvény ezt a két fogalmat összemossa. Az új Hivatal pontosan melyik szuverenitást is védi, hiszen annak is több értelme van a jogtudományban? Milyen kapcsolat állapítható meg a szuverenitás és az alkotmányos önazonosság között különösen a Hivatal tükrében? Illetve a Hivatal tulajdonképpen miért is jött létre, ha az Alkotmánybíróság saját magát jelölte ki, mint a szuverenitás legfőbb védelmezője? Ezen kérdések megválaszolását tűzi ki jelen írásunk, mindezek mellett pedig próbáljuk a jogtudomány jeles képviselőit egy további tudományos diskurzusra meghívni a témával kapcsolatban.</p>

2025-06-20T10:55:49+00:00 Copyright (c) 2025 Kerkovits Gergely Ambrus, Sulyok Márton https://ojs3.mtak.hu/index.php/ias/article/view/18445 2025-06-25T19:26:06+00:00 Tamás Szikora szikora.tamas@uni-nke.hu

<p>Az online platformok közéleti diskurzusban betöltött egyre növekvő szerepének köszönhetően a választási kampányok során is a polgárok megszólításának elsőszámú terepévé váltak. A 2016-os esztendő fordulópontot jelentett a közösségi média demokratikus folyamatokra gyakorolt hatásait illetően. A fájdalmas felismerést követő években az online politikai kampányok szabályozási kérdései előtérbe kerültek, Európában és az Egyesült Államokban egyaránt. A tanulmány ezen szabályozási lépéseket ismerteti, rávilágítva, hogy az Atlanti-óceán mindkét partján tulajdonképpen ugyanazokkal az eszközökkel igyekeznek küzdeni az online politikai hirdetéseken keresztül történő választási dezinformációval szemben. Ugyanakkor, az átláthatóság követelményének és a célzott reklámtechnikák alkalmazására vonatkozó szabályozásnak nemcsak hatékonyágát, de alkotmányosságát is kérdőjelek övezik.</p>

2025-06-20T10:59:58+00:00 Copyright (c) 2025 Szikora Tamás https://ojs3.mtak.hu/index.php/ias/article/view/18534 2025-06-25T19:26:06+00:00 Árpád Varga varga.arpad@nmhh.hu

<p style="text-align: justify;">A gyermekek online szexuális kizsákmányolása napjaink egyik legsúlyosabb társadalmi és jogi kihívása. Az online platformok térnyerése és a technológia robbanásszerű fejlődése a bűnözés új dimenzióit nyitotta meg. A probléma kezelése érdekében világszerte új szabályozási trendek és egyedi megoldási javaslatok látnak napvilágot. A gyermekpornográfia, a grooming (gyermekek szexuális célú behálózása) és a közösségi média által generált új fenyegetések üldözése egyre fontosabbá válik.</p> <p style="text-align: justify;">Manapság kifejezetten a mesterséges intelligencia segítségével előállított tartalmak terjedése jelent újkeletű problémát, amely szabályozási igénye egyre több európai országban fogalmazódik meg. E társadalomellenes magatartások hatására már Magyarországon is szükségessé vált a modern technológiával előállított tartalmak tiltása, és világszerte nő azon országok köre, akik ugyancsak stratégiai célként tűzik ki a gyermekek szexuális kizsákmányolása elleni küzdelmet az online térben is.</p> <p style="margin: 0cm; margin-bottom: .0001pt; text-align: justify;">A jogsértések által generált új környezetben az Európai Unió folyamatos lépéskényszerben van, amelynek hatására szükségessé vált a 2010-es évek elején kialakított, nemzetközi együttműködéseken alapuló rendszerének bővítése. Ennek egyik fontos állomása az online térben szolgáltatást nyújtók hatékony bekapcsolása az online tartalomterjesztés és fogyasztás monitorozásába, amely az ún. CSA-rendelet megalkotásának célján keresztül látszik megvalósulni. A tervezet elfogadása azonban folyamatos nehézségekbe ütközik, hiszen számos magánéletvédelmi és hatékonysági aggályt vet fel, amelyek jelenleg még megoldásra várnak.</p>

2025-06-20T11:12:05+00:00 Copyright (c) 2025 Varga Árpád https://ojs3.mtak.hu/index.php/ias/article/view/18573 2025-06-25T19:26:06+00:00 Benjamin Máté Einvag einvag.benjamin.mate@kre.hu

<p>Könyvismertetés</p>

2025-06-20T11:35:32+00:00 Copyright (c) https://ojs3.mtak.hu/index.php/ias/article/view/19398 2025-06-25T19:26:06+00:00 Gergely Gosztonyi szerkesztoseg@gmail.com

<p>Könyvismertetés</p>

2025-06-20T11:27:12+00:00 Copyright (c) 2025 Gosztonyi Gergely https://ojs3.mtak.hu/index.php/ias/article/view/18737 2025-06-25T19:26:06+00:00 Péter Szánthó szantho@gtk.elte.hu

<p>Könyvismertetés</p>

2025-06-20T11:32:42+00:00 Copyright (c) 2025 Szánthó Péter