Iustum Aequum Salutare

A Ptk. emberképe – egyén, család, társadalom az elmúlt 10 év polgári jogfejlődésében

Andrea Gyulai-Schmidt — 2025-04-04

Szerkesztői előszó.

A Polgári Törvénykönyv emberképe

Zoltán Csehi — 2025-04-04

A tanulmány az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésének tizedik évfordulója alkalmából a tartott kari ünnepség előadásán alapul, a Törvénykönyv egy teljesen új, antropológiai elemzését kísérli meg. Azt kívánja bemutatni, hogy a Ptk. szabályai milyen embert mutatnak, s ennek alapjául a családjog és öröklési jog szabályozásának kapcsolataiból indul ki. A Ptk.-ban jellemzően a vagyonjog dominál, ezt erősítette a társasági jog beépítése a Kódexbe, de ezt a vagyonjogot az előzőek tükrében kell értelmezni. Ehhez járul még, hogy a Ptk. új felelősségi rendszert hozott létre a szerződésszegéssel és a szerződésen kívüli károkozás módosított szabályozásával. Ezt az új felelősségi felfogást mutatja az elvárhatóság általános mércéjének a Kódex elején való elhelyezése is.

„Párhuzamos (?) életrajzok”: 1960–1970 és 2014–2024

Balázs Landi — 2025-04-04

Az 1959. évi Ptk. (rPtk.) és a 2013. évi Ptk. előkészítő munkálatai és kodifikációja sok hasonlóságot mutat. A kodifikáció időtartama a rPtk. esetében kb. hét év volt, míg a Ptk. esetében kb. tizenöt év. Mindkét kódex esetében külön kodifikációs bizottságot hívott életre a kormány, amely mellett fontos szerephez jutott a széleskörű társadalmi és szakmai egyeztetés is, miközben sem a rPtk., sem a Ptk. kodifikációs időszaka nem esett politikailag kedvező időszakra. Mindemellett a rPtk. és a Ptk. kodifikációja is belesimult a nemzetközi jogalkotási folyamatokba és azok több külföldi „mintát” is követtek. A kódexek jelentőségére figyelemmel a rPtk. hatálybaléptetésére 9 hónap, míg a Ptk. esetében 13 hónap állt rendelkezésére, hiszen mindkét kódex jelentős változásokat eredményezett a hatályos jogrendszerben. A két kódex hatálybalépését követő első tíz évben számos módosításon esett át, amelyek már több eltérést is mutatnak. Ha a módosítások időbeli elosztását vizsgáljuk, megállapítható, hogy a Ptk. hatálybalépését követő első négy évben többször módosították, mint a rPtk.-t annak hatálybalépését követő első tíz évben összesen. Mindezek ellenére a Ptk. továbbra is önazonosan őrzi azokat a magánjogi értékeket, amik segítenek „egy jólétben felfuvalkodott és elbizakodott nép nagyzását és vakmerőségét féken tartani”, ahogy az Periklész korában is történt. Vékás Lajos intelmét idézve: „Több tiszteletet a Ptk.-nak!”

„Különleges” erények a 10 éves Ptk.-ban – André Compte-Sponville nyomán

Zsuzsanna Martonyi — 2025-04-04

A jog és az erkölcs összetartozása köztudott tény. Az erények részei az erkölcsnek, így azok a jogban is megjelennek. Nemcsak a pozitív jogban, hanem a törvényszövegek betűi mögött is. Erényes – a szó hagyományos értelmében – csak az ember lehet. Az ember emberivé válásának szükségszerű feltétele az erényesség. A 10 éves Ptk. rendelkezik egy emberképpel, amelyet erényekkel lehet és kell felruházni. Így merül fel az a kérdés, hogy meg lehet-e találni a filozófiatörténet évezredei alatt formálódott erényeket a 10 éves Ptk. soraiban és sorai között. Amennyiben igen, általuk lehet finomítani a Ptk. általános emberképét.

Sokféle erénylista létezik. Bővelkedik benne a morálfilozófia történet az ókori görögöktől, a rómaiakon, a keresztény erkölcsfilozófián, a felvilágosodáson, és az azt követő évszázadok változatos filozófiai iskoláin keresztül, egészen a kortárs filozófiai irányzatokig. A mai erény-katalógusok közül a népszerű kortárs francia filozófus, André Compte-Sponville közérthető katalógusa az, ami szélesebb közönséghez eljutott. Az ő listájában fellelhető erények közül az udvariasság, a hűség, a bölcs elővigyázatosság, a mértékletesség, a bátorság, a nagylelkűség és a humor erényeit próbáljuk jogszabályhelyekben felismerni és rövid magyarázattal igazolni. Vannak olyan erények, amelyeket könnyebben azonosíthatunk, és vannak amelyeket szinte lehetetlen megtalálnunk. Az ember az ezeknek való megfelelés által válhat olyanná, amilyennek egy törvényszöveg mögött meghúzódó ideális kiválóságnak lennie kell. Ez a kísérlet –Montaigne-re utalva – segítségünkre lehet abban, hogy jól és helyesen tudjuk játszani az ember szerepét.

Személyiségi jogok gyakorlati dilemmái a családi jogban

Sarolta Molnár — 2025-04-04

A cikk bemutatja a személyiségi jogok és családi jog metszéspontján felmerülő dilemmákat, különös tekintettel a magyar jogrendszer keretei között. A családi jog, amely tradicionálisan erkölcsi normákat tükröz, az elmúlt évszázadban jelentős átalakuláson ment keresztül, és ez a folyamat ma sem ért véget. A tanulmány rámutat a családon belüli jogsértések kezelésének problémáira, például a hűtlenség, bántalmazás, kapcsolattartás akadályozása és „sharenting” esetén. Ezek a kérdések sokszor túlmutatnak a hagyományos családjogi szankciókon, így felmerül a személyiségi jogi alapú igényérvényesítés lehetősége, amely a modern, individualista szemlélet tükröződése. A cikk kiemeli a családjog és polgári jog egységét, és megvizsgálja, hogy a személyiségi jogi igények alkalmazása mennyiben összeegyeztethető a család közösségi jellegével és érdekeivel.

A jogképesség ‘árnyalatai’

Zoltán Navratyil — 2025-04-04

A tanulmány célja az emberi jogképesség kezdetével kapcsolatos újabb jelenségeknek a bemutatása a terhesség-megszakítás és az in vitro fertilizáció területén. Ezek elsősorban az Egyesült Államok jogalkotásában és joggyakorlatában merültek fel az utóbbi években, és ismét felszínre hozták a ʻpro life’ és ʻpro choice’ vitákat. A 2022-es Dobbs-ügyben a szövetségi Supreme Court megváltoztatta az évtizedek óta fennálló gyakorlatot a terhesség-megszakítás területén, amely alapvető változásokat hozott tagállami szinten. Ebből fakadóan az anyatesten kívüli művi megtermékenyítés esetén is komoly kérdések merülnek fel az in vitro embrió jogi státusza vonatkozásában.

A jogi szabályozás és a joggyakorlat általában külön kezeli e két témakört, a tanulmány ugyanakkor rávilágít arra, hogy nem koherens a jogi környezet akkor, ha az embrió jogi státusza, az ember jogalanyiságának kezdete attól a ténytől függ, hogy az embrió fizikailag hol helyezkedik el, az anyatesten belül vagy az anyatesten kívül. Mind a jogi szabályozás, mind a joggyakorlat felmutat olyan tendenciákat, amelyek a magzat vagy az embrió személy mivoltát emelik ki, kiterjesztve rájuk a polgári jogi jogalanyiságot valamilyen formában. Noha egységes álláspont nincsen, de az életvédő nézőpontok jogilag is egyre hangsúlyosabban fogalmazódnak meg.

A méhmagzat jogállása a Ptk.-ban

András József Pomeisl — 2025-04-04

A tíz éve hatályba lépett Ptk. számos területen hozott vezetett be újításokat a magyar magánjogba, és alapelvi szinten mondta ki a magánjogi szabályok alkotmányos renddel összhangban való értelmezésének kötelezettségét. Úgy tűnik azonban, hogy a méhmagzat sok vitát kiváltó jogállásával kapcsolatban ez az újító szándék nem érvényesült. A tanulmány szerzője, úgy is mint a Ptk. kodifikációja során legtöbb magánészrevétel megfogalmazója, e látszólag változatlanul szabályozott kérdéssel kapcsolatos észrevételeit és javaslatait fejti ki. A tanulmány első részében a magzat alkotmányos jogállásával kapcsolatos kérdéseket vizsgálva kritikai éllel elemzi a terhességmegszakítás szabályozását, illetve az azzal kapcsolatban az ideiglenes Alkotmány alapján született alkotmánybírósági határozatokat, majd az Alaptörvény rendelkezései alapján – azt a történeti alkotmány kontextusába helyezve – keresi a választ arra, vajon milyen módon változott a magzat alkotmányos jogállása az alkotmányos jogfolytonosság helyreállítása révén. A tanulmány második részében a szerző a régi és a hatályos Ptk. szabályai alapján elemzi az emberi jogképesség kezdetét és a magzat jogállását, megvizsgálja az ún. feltételes jogképesség fogalmát, valamint felvet néhány olyan további kérdést, amely a magzat jogállását illetően valójában rendezetlen. Végül a szerző, de lege ferenda javaslatokat fogalmaz meg a magzat jogképességének az alkotmányos jogállásának, vagyis ember mivoltának jobban megfelelő szabályozásra, valamint a magzat jogállásával kapcsolatos további problémák rendezésére.

A célba vett emberi méltóság

Helga Kovács — 2025-04-04

A méltóságsértésre alapított kereseteknél a bíróság nem kerülheti meg annak tisztázását, hogy pontosan mit tekint méltóságsértő megnyilvánulásnak, amellyel a tényállás megvalósul. Ebben nehézséget okoz, hogy régi Ptk. joggyakorlata fölött – a megváltozott jogi környezet és kiemelten az Alaptörvény hatása miatt – eljárt az idő. Az emberi méltóság jogi fogalmának közelebbi (törvényi definíciót nélkülöző) meghatározása érdekében az Alkotmánybíróság bizonyos értelmezési szempontokkal fokozatosan hozzájárult a joggyakorlat alakulásához. Ebben a tanulmányban azt vizsgálom, hogyan hatott az emberi méltóság megsértésének jogi megítélésére a szólásszabadság egyre inkább megengedő értelmezése. Bemutatom továbbá, hogy elképzelhető-e más, közvetett módon megelőzni a tömeges jogsértéseket az emberi méltóság hatékonyabb védelme érdekében.

Fogyasztói jogok a minőség védelmében – avagy a több mégis kevesebb?

Andrea Gyulai-Schmidt — 2025-04-04

A polgári jog szenzibilis alanya a fogyasztó, aki nem csak az információhiány miatt szorul jogi védelemre, de azért is, mert egy a rovására megvalósuló hibás teljesítés elhárítása érdekében rendszeresen híján van a megfelelő jogi szakismeretnek, valamint nem rendelkezik megfelelő tapasztalattal és anyagi háttérrel sem egy a vállalkozással szembeni jogvita kezdeményezéséhez, valamint annak sikeres lefolytatásához. A fogyasztóval szemben megvalósuló hibás teljesítés jogkövetkezményeire összpontosítva megállapítható, hogy az utóbbi években született uniós irányelvek hatására a hatályos Ptk. és kapcsolódó kormányrendeletei egyre több jogi reparációs eszközt újra értelmeztek, így a kellék- és termékszavatosság, valamint a jótállás körében is egyre sűrűsödik a módosuló szabályanyag.

Fő célkitűzés, hogy a fogyasztók a hibás termékek vonatkozásában minél hatékonyabban érvényesíthessék a kijavításra vagy kicserélésre vonatkozó elsődleges igényüket. Újabban a zöld átállás jegyében az uniós jogalkotó egyre inkább a javítást preferálja, és ennek elfogadására ösztönzi a 2024 nyarán elfogadott javításhoz való jogról szóló (EU) 2024/1799 irányelvében a fogyasztót is. Bővülő lehetőségeit tekintve, a fogyasztó első látásra irigylésre méltó helyzetben van. Mégis az egyre bonyolultabbá váló, folyton módosuló intézkedések hálójában a fogyasztó tanácstalanná válhat, amit a vállalkozások vagy a gyártók könnyen arra használhatnak, hogy a reparációs eszközök közötti választás jogát magukhoz vonják. Mindez a jogvédelem hatékonyságát nem kívánt módon gyengítheti.

A hibás termékekért való felelősség változó szabályozásának új irányai az európai uniós jogalkotás mérlegén

Bálint Bartl — 2025-04-04

A termékfelelősségi szabályok revíziója 2022-ben kezdődött meg az Európai Unióban. A változó szabályozás egyes elemeit mutatja be jelen tanulmány az uniós jogalkotás mérlegén. Megjelenik benne, hogyan módosítja az EU a kár fogalmát a termékfelelősségi tényállások kapcsán, milyen új fogalmi kategóriát jelentenek a lelki eredetű megbetegedések az egészségkárosodás körében, milyen megfontolások vezettek az igényérvényesítés objektív 10 éves határidejének meghatározott esetekben történő meghosszabbításához, hogyan gondolkodik az uniós jogalkotó a szoftverről, frissítésről és a fejlesztésről, továbbá a tanulmány elemzi a fejlesztési kockázat egyes, tagállamokat érintő kérdéseit is. A termékfelelősség törvényi tényállása a XXI. században vitathatatlan jelentőséggel bír, ezért szükségesnek mutatkozott tudományos szinten is megvizsgálni annak egyes kérdéseit, továbbá rendszertani szempontból értékelni a hatályos Polgári Törvénykönyvünkben való megjelenését.

A magánjog közjogiasodása az online térben

János Tamás Papp — 2025-04-04

A tanulmány a magánjog közjogiasodásának jelenségét vizsgálja az online térben, különös tekintettel az Európai Unió Digitális Szolgáltatásokról szóló rendeletére (DSA). A közjog és a magánjog hagyományos elkülönítésének történelmi háttere mellett a tanulmány bemutatja, hogyan mossa el a két jogterület közötti határvonalat a DSA, és miként avatkozik be az állam a digitális platformok és felhasználók közötti magánjogi kapcsolatokba. A DSA által bevezetett kógens szabályok növekedése korlátozza a privátautonómiát, különösen a szerződési feltételek tekintetében, amelyek meghatározzák a felhasználók jogait és kötelezettségeit. A platformok szerződési szabadságának korlátozása és az alapjogvédelem integrálása szükséges lépésekké váltak a felhasználói jogok védelme és a közérdek biztosítása érdekében, azonban bár a közjogi beavatkozás indokolt, az alapjogi követelmények számonkérhetősége és érvényesítése komoly kétségeket vet fel a szabályozás tényleges végrehajthatóságával kapcsolatban.

Közhiteles nyilvántartások reformja az átláthatóság jegyében

Orsolya Csapó — 2025-04-04

A közhiteles nyilvántartások reformja az átláthatóság jegyében című írás a két magánjogi szempontból legjelentősebb személy és dologi nyilvántartás reformja apropóján vizsgálja meg a nyilvántartások átláthatóságát. A jogalanyok döntései alapjául szolgáló jogi tények közül kiemelkedő jelentőségűek a közhitelű nyilvántartásokból származó adatok. A közhitelesség jelentéstartalma azonban nyilvántartásonként más, az írás először ennek normatív tartalmát, esetlegesen a definíciók közelítését vizsgálja a közhitelesség jelentéstartományába tartozó ismérveken, így többek között a helyesség, a köztudomás, a teljesség a jóhiszeműség megjelenésén át. A vizsgálat megállapítja, hogy az ingatlan-nyilvántartás és a cégnyilvántartás, későbbiekben jogi személyek nyilvántartása kapcsán újonnan megalkotott törvényekben sem sikerült a jogalkotónak egységes közhitelesség fogalmaz létrehoznia. Másrészt a cikk a már eddig is elektronikusan tárolt adatok mellett kiszélesedő elektronikus eljárásban rejlő átláthatósági problémákat vizsgálja. A digitális állam koncepciója mentén megvalósuló digitális állampolgárság valamennyi állami nyilvántartás és szakrendszer összekapcsolását tűzi ki céljául, ami számos új kérdést felvet: az összekapcsolás maga, az adatok eredeti gyűjtési céljuktól eltérő felhasználását, az eredeti okiratoktól eltérő adatok rendszerbe kerülése, az adattovábbítás, illetve az elektronikus eljárások során keletkező új adatokban rejlő problémákat. A cikk vizsgálja az adatösszekapcsoláshoz használt digitális állampolgár azonosító vs. személyi szám párhuzamait, az ebből következő alapjogi problémákat, s az Alkotmánybíróság több mint harminc éve megfogalmazott fenntartásait ismét aktuálisnak találva az információs önrendelkezési jog csorbulására figyelmeztet.

A személyes adatok védelme az MI térhódítására tekintettel

Dániel Necz — 2025-04-04

Az MI tömeges alkalmazása napjainkban különös kihívásokat támaszt a személyes adatok védelmével kapcsolatban. Így az MI-rendszerek alkalmazása útján a felhasználók viselkedése könnyen megfigyelhető, szokásaik és jellemzőik feltérképezhetők, amelyekből az MI szinte megszámlálhatatlan következtetés levonására képes. Az európai mesterséges intelligencia rendelet a demokratikus társadalmakban a túlzott megfigyelésből és egyes, jellemzően károsnak tekinthető MI-gyakorlatokból eredő további kockázatok okán meghatározta a tiltottnak tekinthető MI-gyakorlatok körét. Emellett olyan további, kockázatosnak tekinthető MI-alkalmazásokról is beszélhetünk, amelyekre napjainkban a személyes adatok védelme és a kapcsolódó kockázatok okán jelentős figyelem összpontosult. A jelen tanulmány célja a fentiekkel összhangban a tiltott MI-gyakorlatok és egyes kockázatosnak tekinthető MI-rendszerek alkalmazásával kapcsolatos adatvédelmi szempontok és főbb kockázatok bemutatása, ideértve a biometrikus adatkezelés, az egyes kockázatértékeléshez használt rendszerek és a web scraping adatvédelmi kihívásait.