Iustum Aequum Salutare

Lehetséges állami beavatkozások Magyarország keresztény kultúrájának védelmében

Berkes Lilla — 2024-10-25

2018-ban az Alaptörvény hetedik módosítása egészítette ki az R) cikket azon rendelkezéssel, melynek értelmében Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége. A keresztény örökség több ponton is megjelenik az Alaptörvényben, az R) cikk (4) bekezdése ugyanakkor tevőlegességet vár el az állami szervektől. A tanulmány – egyfajta gondolatkísérletként – azt tekinti át, hogy milyen jelentőséggel bír az állam és a társadalom számára a kultúra, és ehhez mérten melyek azok a területek, ahol az állam meg tud jelenni, mint a keresztény kultúra védelmezője. Kitér arra is, hogy milyen tartalom tulajdonítható a védelemnek, milyen célok olvashatók ki e kötelezettség megfogalmazásából, hangsúlyozva azt is, hogy az állam felelőssége a társadalom irányában az is, hogy a kultúrát befolyásoló, adott estben erodáló, lassú folyamatokat is észlelje, tudatosítsa és ha szükséges (és képes rá), befolyásolja, vagy éppen ellenkezőleg, változzon vele együtt.

Kiber Gulág és Digitális Vasfüggöny, avagy az internetszuverenitás kérdései Oroszországban

Gosztonyi Gergely — 2024-10-25

A 21. századi demokratikus államokban, a Globális Északon élők természetesnek veszik az internet meglétét és azt, hogy a nap bármelyik pillanatában hozzáférhetnek az őket érintő információkhoz – legyenek azok politikaiak vagy egyéb típusúak. E kiváltságolt, privilegizált helyzet árnyalásához járul hozzá a digitális autoritarizmus erősödése szerte a világban, ahol az internetszuverenitás jelszava alatt próbálják a saját állampolgáraikat elzárni a hatalmon lévők szerint káros vagy veszélyes tudásanyagtól. Ezen folyamat egyik példája Oroszország, ahol a Digitális Vasfüggöny felhúzásával kísérleteznek, hogy saját állampolgáraikat a Kiber Gulágra küldhessék. Az állami szervek a klasszikus cenzúrától kezdve a weboldalak blokkolásán át egészen az internetforgalom és internetes tartalmak állami megfigyeléséig számos eszközt vetettek be. A tanulmány ezen eszközök jogszabályi alapjait és gyakorlati megjelenéseit ágyazza be az internetszuverenitás fogalmi kereteibe.

A platform alapú munkavégzés dilemmái a Kúria ítélete és nemzetközi tendenciák kereszttüzében

Hős Nikolett — 2024-10-25

A platform alapú munkavégzés, mint foglalkoztatási forma az utóbbi években világszerte jelentős figyelmet kapott, amelynek hátterében a digitális gazdaság térhódítása, valamint az ezzel járó új munkajogi kihívások állnak. A tanulmány a Kúria 2023. decemberében kihirdetett ítéletének kontextusában vizsgálja a platform alapú munkavégzésre irányuló jogviszonyok minősítésével kapcsolatos kérdéseket a legújabb európai és amerikai jogalkotási és jogalkalmazási tendenciákat is figyelembe véve. A platform alapú munkavégzés megítélését nehezíti, hogy a foglalkoztatási forma sajátosságai, mint az algoritmus alapú irányítás, az önálló munkavégzés rugalmas keretei, és közvetett irányítási és az ellenőrzési mechanizmusok új megközelítéseket igényelnek a munkajog területén. Gyakran hangoztatott érv, hogy a digitális és algoritmus alapján történő irányítási módszerek elfedik a hagyományos értelemben vett munkáltatói funkciógyakorlást, ezért a munkáltató utasítási, ellenőrzési jogkörét vizsgáló tesztek téves jogértelmezéshez vezethetnek. Ebbe a kontextusba helyezve ellentmondásosnak tűnhet a Kúria ítélete, amely nem minősítette munkaviszonynak a platform alapon foglalkoztatott ételfutár jogviszonyát. Valójában a Kúria másodfokú bíróság döntését korrigáló ítélete pontosan arra mutat rá, hogy az újszerű módszertanra törekvés helyenként olyan munkajogi megközelítésmódhoz közelít, amely irracionális és a munkajog alapintézményeinek jelenleg ismert felfogása mellett contra legem jogértelmezéshez vezethet. A tanulmány a Kúria ítélete és a nemzetközi tendenciák kritikai elemzésével ajánlásokat fogalmaz meg a platform alapú munkavégzés jövőbeli munkajogi szabályozásával kapcsolatban.

A demokratikus legitimáció alapkérdései a Katolikus Egyház társadalmi tanításának tükrében

Kurunczi Gábor — 2024-10-25

A Katolikus Egyház társadalmi tanításának kompendiuma kiemelt szempontként tekint az emberi méltóságra, hiszen az ember Isten hasonlatosságára és képére teremtetett. A társadalmi folyamatoknak tehát az alapja az ember. Ebből azonban az is következik, hogy az egyén felelőssége is, hogy milyen társadalomban él. A társadalom ugyanis emberekből épül fel, és az ember felelős azért, hogy mit épít. Ezért a demokratikus hatalom formálása nem csak joga, hanem kötelessége is az embernek. Mindezek alapján egy demokratikus állam működésének vizsgálatakor, a „hit és értelem” dialógusának követelménye alapján, elengedhetetlen górcső alá venni a demokratikus legitimáció kérdését. Egy demokráciában ugyanis csak olyan személy vagy szerv gyakorolhat közhatalmat, amelynek hatalma megszakítatlan láncolaton keresztül visszavezethető a népre. A tanulmány a fentiek alapján a demokratikus legitimáció kérdését, elemzi, amellyel összefüggésben a nép fogalmának alkotmányos meghatározását is vizsgálja, az emberi méltóságból levezethető döntés jogán keresztül. A tanulmány fő konklúziója, hogy a döntés szabadságán keresztül a nép (mint az állampolgárok közössége) az emberi méltóságából eredő jogát érvényesíti akkor, amikor a demokratikus legitimáció elvén keresztül gyakorolja a népszuverenitás elvéből őt megillető jogokat. Az emberi méltóságból eredő döntés joga, pedig összhangban áll a Katolikus Egyház emberképével is, sőt abból szükségszerűen következik is.

A lakóingatlan értékesítés áfa mértékének csökkentése – a szociálpolitika eszköze?

Butor Gábor — 2024-10-25

Az ingatlanok általános forgalmi adó kezelésének meghatározása – elsődlegesen az új lakóingatlanokra vonatkozó kedvezményes adómérték alkalmazásával – az elmúlt években visszatérő adópolitikai eszköz Magyarországon. 2010-től kezdődően fontos adópolitikai célkitűzés volt, hogy az adókon belül egyre hangsúlyosabbá váljanak a fogyasztási típusú adók a jövedelmeket terhelő adókkal szemben és a bonyolult, illetve túlszabályozott adózási és adóbeszedési rendszer, köztük az áfafizetés és az áfabeszedés rendszere megújuljon.
Az utóbbi időszakban az általános forgalmi adót érintően kiadott értekezések számottevő részét tették ki az új lakások értékesítése kapcsán bevezetett 5%-os adómérték alkalmazhatóságával kapcsolatos kérdések, illetve értelmezések. Ennek kapcsán kiemelendő, hogy a szabályozás 2024 végéig továbbra is hatályba van (illetve bizonyos feltételekkel egészen 2028 végéig), továbbá nem zárható ki annak további évekre történő meghosszabbítása, figyelemmel az elmúlt évek tendenciáira.
Jelen tanulmányban azt elemzem, hogy mennyiben igazságos a kedvezményes adómérték meghatározása olyan, a gazdaságban kiemelt szerepet betöltő szektor, mint a lakóingatlan értékesítések vonatkozásában, illetve valójában szolgált, valamint szolgálhat-e szociálpolitikai célokat az adómérték csökkentése, mint ahogyan az a törvényi indokolásból kitűnik.

A gyermekek kapcsolattartáshoz való joga és a jogellenes külföldre vitel

Király Zsuzsanna — 2024-10-25

„A házasság, vagy életközösség felbomlásával nem szűnik meg a szülők közös felelőssége a gyermek sorsáért.” A gyermeknek érdeke, hogy mindkét szülőjére számíthasson. Bármelyik fél a kapcsolattartást akadályozza, vagy annak jogával nem él, azzal gyermeke alapjogát sérti. Gyermeke iránti felelőssége és szeretete ily módon nem juthat a gyermek számára megnyugtató és egyértelmű módon kifejezésre. A gyermekek jogait nemzetközi egyezmények és az egyes országok jogszabályai egyaránt rögzítik. Ezen jogok maradéktalan betartását elősegítendő eljárási garanciák azonban szintén nélkülözhetetlenek.

Környezethez való jog az Európai Unióban

Köböl-Benda Vivien — 2024-10-25

Az ENSZ Emberi Jogi Tanács 2021-ben a nemzetközi jog globális szintjén elsőként deklarálta 48/13. számú határozatával a környezethez való emberi jogot, melyet a következő évben a Közgyűlés is megerősített 76/300. számú határozatával. A belső jogi fejlődés azonban már sokkal korábban reflektált e jog elismerésének szükségességére, melynek eredményeként, elsőként Portugália alkotmányában jelent meg 1976-ban. Ezzel szemben az Európai Unió jogrendjében egy aktus sem utal a jog teljeskörű, szubsztantív értelemben vett elismerésére, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 37. cikke is a környezetvédelemről és nem az ahhoz fűződő emberi jogról rendelkezik. A tanulmányban áttekintjük az Európai Parlament és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság ezzel kapcsolatos álláspontját, valamint a „tagállamok közös alkotmányos hagyományának” kérdését. Utóbbi vonatkozásában – az A/HRC/43/53 számú ENSZ jelentést alapul véve – megvizsgáljuk az EU tagállamainak erre vonatkozó alkotmányos rendelkezéseit, azok esetleges hiányát, az egyedi megoldásokat, annak megállapítása érdekében, hogy fennállhat-e egy közös alkotmányos hagyomány léte e tekintetben.

A sharenting fogalma, áttekintése és szabályozása nemzetközi kontextusban

Lendvai Gergely Ferenc — 2024-10-25

A tanulmány a sharentinggel mint újmédia jelenséggel foglalkozik. A tanulmány szerkezetileg három kiemelt részre bomlik: 1. a sharenting fogalmának elemzése, 2. a sharenting mint interdiszciplináris kutatási téma és 3. a sharenting és a jog kapcsolata. Az írásban külön javaslatokat teszek, amelyekkel megelőzhetőek, illetve mérsékelhetőek a sharenting veszélyei. A kutatás szakirodalmi áttekintésre épül, különös tekintettel az európai és amerikai társadalomtudományos forrásokra. Jelen írás jelentősen hozzájárul a sharenting témakörének magyarországi feldolgozásához. Az írás egyrészt alaposan és átláthatóan összefoglalja a vonatkozó nemzetközi szakirodalmat, másrészt kiemel olyan kutatási területeket is, amelyek révén a hazai sharenting-recepció gazdagítható lehetne. A kutatás legfőbb eredménye, hogy rávilágít a sharenting veszélyeire, a számtalan jogterületet érintő szabályozási dilemmákra és a magánszféra-paradoxonra, amely a szülő és gyermek kapcsolat állandójának tekinthető a digitális térben.

A jogi személy jóhírneve online térben történő megsértésének európai joggyakorlata

Nyikes Zita — 2024-10-25

Magyarországon igen, de nem minden tagállamban szabályozott a jogi személyek jóhírnevének védelme az Európai Unióban (továbbiakban: EU). Fokozatosan és természetes módon történt az alapvető jogok jogi személyekre történő kiterjesztése mind az Emberi Jogok Európai Bírósága (továbbiakban: EJEB), mind az Európai Unió Bírósága (továbbiakban: EUB) jogalkalmazásában az elmúlt évtizedekben. Az online tér térhódításával azonban újabb és merőben más színtér jött létre a jogsértések elkövetésére, ami joghatósági kérdések mellett egyéb kérdéseket is felvet. Jelen tanulmány az EUB és EJEB vonatkozó joggyakorlatát vizsgálja.

A főtárgyalás előkészítése a svájci polgári perjogban

Szivós Krisztián — 2024-10-25

A perek elhúzódásának problémája az eljárásjogi kodifikációk során a legtöbb esetben strukturális változásokat eredményez. Nem volt ez másképp az elmúlt évtizedekben sem, amely a főtárgyalási modell elterjedését eredményezte. Az 1976. évi német egyszerűsítési novella elfogadását követően számos perjogi jogalkotás – így a magyar jogalkotó is – döntött e modell átvétele mellett. A svájci szabályozás azért különösen érdekes, mivel egyfelől a magyar jogalkotás szempontjából példaértékű volt, másfelől pedig az elmúlt évszázadok kantonális szabályozása az egységes polgári perrendtartás megoldásaira is kihatással volt. A tanulmány így e megoldásokat vizsgálja a főtárgyalás előkészítése szempontjából.

Közlemény – A szürke eminenciás

Ibolya Tibor — 2024-10-25

A tanulmány bemutatja dr. Timkó Zoltán koronaügyész életútját és munkásságát a témával kapcsolatos szakirodalom, korabeli híradások, családtörténeti feljegyzések és Timkó Zoltán publikációinak és nyilvános beszédeinek elemzése alapján, elsődlegesen a jogtörténeti kutatások módszertani eszközeinek felhasználásával. Timkó Zoltán jogot tanult majd a magyar királyi ügyészségen helyezkedett el és ott dolgozott egész életében. Mint az Igazságügyi Minisztériumba beosztott jogász és a büntetőjogi osztály vezetője meghatározó alakja volt a Horthy kor igazságszolgáltatásának. Korának elismert büntetőjogászaként került 1940-ben a koronaügyészi pozícióba, amelyet 1944-ig töltött be. Timkó Zoltánnak a magyar igazságszolgáltatásban kifejtett tevékenysége kiemelkedőnek minősül, amelynek bemutatására korábban még nem került sor.

Konferenciabeszámoló – Az első Adatnap-konferencia és szakmai fórum az adatstratégiákról, digitális piacról, digitális szolgáltatásokról, valamint a mesterséges intelligenciáról

Ungvári Álmos — 2024-10-25

Konferenciabeszámoló

Könyvismertetés – Frivaldszky János: Kit terhel a felelősség az első világháborúért? Politikusok, diplomaták és keresztény véleményformálók narratívái

Schanda Balázs — 2024-10-25

Könyvismertetés

Könyvismertetés – Daniel Defoe – Jakob de Bucqoui – Alexandre Olivier Exquemelin: Libertalia. Szabad kalózközösségek – az újkor első demokratikus alaptörvényei

Horváth Réka — 2024-10-25

Könyvismertetés