IME Innováció Menedzsment Egészségügy

Beköszöntő

Tamás Joó — 2026-05-06

A vezetői magatartás szerepe a kézhigiénés tevékenység viselkedésváltozásának kialakításában az egészségügyi munkahelyi környezetben

Aliz Benkó — 2026-05-06

Háttér: A helyes kézfertőtlenítési gyakorlat a leghatékonyabb eszköz a kórházi fertőzések megelőzésében, mellyel jelentős költségmegtakarítás is elérhető lenne az egészségügyi ellátórendszer működésében. A gyakorlatban azonban azt látjuk, hogy a megfelelő kézfertőtlenítés elérése világszerte problémát okoz, ezért időről időre a kutatások középpontjába kerül. A szakirodalom alapján a vezetői attitűd, a pszichológiai biztonság és a munkatársi motiváció központi szerepet játszik a viselkedésváltozásban. Jelen tanulmány célja, hogy vezetői nézőpontból, a munkatársi viselkedésváltoztatás szemszögéből vizsgálja a kézfertőtlenítési gyakorlatot, a COM-B modell alkalmazásával.

Módszer: Esettanulmányra épülő kvalitatív kutatás készült, amelyben egészségügyi dolgozókkal és vezetőikkel készült félig strukturált interjúkat elemeztünk. Az elemzés a COM-B modell három fő elemére – képesség, lehetőség, motiváció – épült. A tartalomelemzés során feltártuk a vezetői szerep, a szervezeti kultúra és az egyéni elköteleződés közötti összefüggéseket, valamint vizsgáltuk a tanulási és visszajelzési folyamatok szervezeti beágyazottságát.

Eredmények: Az interjúk alapján megállapítható, hogy a vizsgált szervezetben jelen vannak a COM-B modell mindhárom komponensének elemei. A „motiváció” dimenzióban a vezető személye iránti erős lojalitás és elköteleződés figyelhető meg, amely a viselkedésváltozás motorjaként működik. A „képesség” elem kapcsán a résztvevők magas hivatástudatról, tudásmegosztásról és önszerveződő tanulási kultúráról számoltak be. A „lehetőség” dimenzióban a munkahelyi környezet tudatos átalakítása, valamint a kollektív normák és protokollok jelenléte segítheti elő a kívánt magatartásformák megerősítését.

Következtetések: A kutatás rávilágított arra, hogy a vezetői jelenlét és a pszichológiai biztonságot erősítő szervezeti légkör döntő tényező a kézfertőtlenítési magatartás javításában. A vezetői példamutatás, a rendszeres tudásfrissítés és a támogató tanulási környezet hosszú távon biztosíthatja a helyes kézfertőtlenítési szokások beépülését az egészségügyi szervezeti kultúrába.

Nyomási fekélyek és sebek monitorozása, rizikóbecslése 3D modellezés és neurális hálók alkalmazásával

András Leleszi — 2026-05-06

Jelen közleményben a fekvőbeteg osztályokon ápolt pácienseknél jelentős számban előforduló, nozokomális ártalomként is értelmezhető nyomási és nyírási sebek informatikai eszközökkel történő monitorozásának, rizikóbecslésének jelenlegi eredményeit, nyitott problémáit és kutatási irányait foglalja össze. A cikk interdiszciplinális megközelítéssel, egészségügyi – ezen belül kiemelten ápolás-szakmai -, gazdaságossági és a megoldási lehetőségeket informatikai megközelítéssel vizsgálja és elemzi a további kutatás relevanciáját szakirodalmi áttekintés alapján.

A cikkben áttekintésre kerülnek a témára fókuszáló nemzetközi gyakorlatok, a hazai ellátórendszer gyakorlata, valamint továbbfejlesztési lehetőségei. A kutatás illeszthető egy korábbi kutatási programhoz, amely a menedzsmenti szempontok és a szakmapolitikai döntések áttekintésével készített helyzetértékelést, és fogalmazott meg javaslatokat - a 2019-2023-as időszakot magába foglalva. A kutatás koncepcionális alapjairól több hazai és nemzetközi publikáció is született.

Jelen közlemény célja, hogy a krónikus sebek felmérése és ellátása problémakörében megoldási fókusszal összefoglalja a jelenleg elérhető, a nyomási fekélyek rizikóbecslésére és monitorozására alkalmas informatikai eszközöket, módszereket, valamint a nemzetközi gyakorlat alapján meghatározza a további kutatási, fejlesztési irányokat, melyek a hazai implementálhatóságot célozzák. Jelen kutatás módszere: keresőszavas szakirodalmi áttekintés, eredmények összegzése, területi topológia megjelenítése.

A tanulmányban a tudományos szakirodalmi háttérrel rendelkező módszerek, technológiák és szoftveres megoldások alapján olyan ajánlások kerülnek megfogalmazásra, amelyek a hazai ellátási gyakorlatban is lehetséges megoldások lehetnek, illetve bevezetésük megfontolásra ajánlott. Elsősorban olyan, a betegágynál használható, az egészségügyi szakdolgozók által könnyen megtanulható és kezelhető mobil megoldásokra célszerű koncentrálnunk, melyek elfogadható találati pontossággal (>90%) képesek a sebek állapotának meghatározására.

Természetesnyelv-feldolgozás alkalmazása a betegelégedettség vizsgálatában

Sándor Czinkóczi — 2026-05-06

A betegek/páciensek egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettségének felméréséhez - az alkalmazott minőségirányítási rendszer keretein belül - jellemzően kérdőíves módszert alkalmazunk. A felmérési folyamatban a nehézséget nem a betegek által megállapított fejlesztendő területek azonosítása, hanem a háttérben meghúzódó problémák/okok feltárása, valamint az ezekre adott adekvát, gazdasági és orvosszakmai szempontok szerint is optimális megoldások kidolgozása jelenti.

Jelen tanulmány kulcskérdése, hogy releváns módon alkalmazható-e a mesterséges intelligencia a betegelégedettségi vizsgálat folyamatában, és milyen módszertanilag megalapozott "Promptokat" célszerű megfogalmazni a mesterséges intelligencia (AI) számára ahhoz, hogy a fejlesztendő területek ok-hatás elemzését és a megoldások kidolgozását hatékonyan legyen képes segíteni.

Gyógyító terek: Az egészségügyi tervezés múltja, jelene és jövője

Károlyné Boros — 2026-05-06

A londoni Florence Nightingale Múzeum 2025. szeptemberében felhívást tett közzé, esettanulmányokat vártak a világ összes országából, melyeket kiállítás keretében mutatnak be 2025. november 18-tól, 2026. december 31-ig. A kiállítás tematikája arra ösztönözte a globális ápolói társadalmat, hogy a kiállításon az egészségügyi tervező - innovátor szakértőivel az esettanulmányok széles skáláját mutassák be, kiemelve a kulcsfontosságú gyógyító tereket az ókortól, napjainkon átívelő munkákon át, a jövő elképzeléséig. A tárlaton az alábbi országok tanulmányai tekinthetők meg: Egyesült Királyság, Japán, Kanada, Kína, Uganda, USA-Montana, USA-Tennesse, Tajvan. Magyarországról Boros Károlyné (okleveles ápoló MSC, egészségügyi menedzser, addiktológiai konzultáns) esettanulmányát is beválogatták a Florence Nightingale Múzeum kiállítási dokumentumai közé, és megtekinthető a kiállításon.

Adósságspirál, mesterséges intelligencia, mentális krízis: merre tart a magyar egészségügy 2026-ban?

Orsolya Tarcza — 2026-05-06

A szektor előtt álló legégetőbb kihívásokat vázolták fel az IME egészségügyi szaklap XXIV. Menedzsment és Leadership Konferenciájának előadói tavaly december elején. Az eseményen, melyet a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság (MEMT) szervezett, a kórházi adósságrendezés új modellje, a mesterséges intelligencia robbanásszerű térnyerése, valamint a gyógyítók aggasztó mentális állapota is szóba került, miközben a szakértők arra is választ kerestek, képes-e győzni a szakmai racionalitás a politikai ciklusok felett 2026-ban.

A gyógyulás kulcsa a megértés

Orsolya Tarcza — 2026-05-06

Miközben a betegek a ChatGPT-től és az algoritmusoktól várják az azonnali megnyugvást, a gyógyításban csak a partneri szemlélet és az emberi méltóság megőrzése lehet a biztonságos betegút valódi záloga – derült ki a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság által is támogatott Pácienskommunikáció és betegedukáció konferencián. Az immár 2. alkalommal megrendezett eseményen számos hazai jógyakorlatot is bemutattak.

2025 kiemelt egészségügyi kiberbiztonsággal kapcsolatos hírei, eseményei

Tamás Palicz — 2026-05-06

2022 áprilisában a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar Egészségügyi Menedzserképző Központja a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézettel (újabb nevén Nemzeti Kiberbiztonsági Intézettel) és a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társasággal közösen elindította az Egészségügyi Kiberbiztonsági Szemle hírlevelet. A szemle az egészségügyi kiberbiztonsági témában megjelent hazai és nemzetközi publikációkat, kutatásokat és cikkeket monitorozza. Az alapítók célja, hogy az intézményvezetők, orvosok, szakdolgozók folyamatos tájékoztatásával rendszeresen hiteles információkkal támogassa az egészségügyi intézmények és az ott tárolt adatok védelmét, kiberbiztonságát. A 2024-ben megjelent összefoglalót követően a Digitális Egészségügy különszámban nyomtatva is bemutatjuk a 2025-ös év kiemelt egészségügyi kiberbiztonsági eseményeit is [1].