Keletkutatás

Mi történt a farkas szájával? Az Irk bitig 27. jóslatának új értelmezése

2025-01-08T12:32:59+00:00

A történeti kultúratudományok területén létezik egy szinte áthághatatlan nehézség: a kutató, még ha igyekszik is saját korának és kultúrájának nézőpontjait és értelmezési koncepcióit időlegesen felfüggeszteni és a kutatott jelenséget az adott kor és kultúra keretrendszerében értelmezni, ez valójában nem sikerülhet, hiszen saját kultúrájából teljesen sohasem tud kilépni. Értelmezése így sokszor akaratlanul, sőt esetleg anélkül, hogy ezt észlelné, félresiklik. Erre szeretnék egy példát bemutatni az Irk bitig 27. jóslatának interpretációja kapcsán.

Isteni bohócok. Az indiai vidūṣaka és az indonéz panakawan kapcsolata

2025-01-08T12:33:02+00:00

A világ nagy kultúrái között jól elkülöníthető a manapság rendszerint dél-ázsiainak nevezett kultúrkör, mely alatt elsősorban az Indiai-szubkontinens értendő. Ez az újkeletű elnevezés azonban figyelmen kívül hagyja a térség azon kulturális hatásait, melyeket saját területén kívül fejtett ki. Ez utóbbi szempontot vizsgálva általában rögtön Belső- és Kelet-Ázsia buddhista kultúrája kerül szóba, ahol azonban sokkal inkább az indiai eredetű vallás terjedését szokás tárgyalni. Mivel azonban a buddhizmus alapvetően hajlamos a szinkretizmusra, ezért ezekben a régiókban megfigyelhetünk ugyan az indiai kultúrából származó elemeket, mindent átfogó dél-ázsiai hatásról mégsem beszélhetünk. Ezek alapján tehát valóban jogosnak tűnhet csupán Dél-Ázsia kultúrájáról beszélni.

A Kirkai szandzsák megalapítása és első bégje

2025-01-08T12:33:04+00:00

A Budai vilájet közigazgatási beosztása az idők során sokat változott. A belső területeken egy pont után – kisebb átalakulások dacára – meglehetős állandóságról beszélhetünk, a peremvidékeken azonban, hasonlóan a birodalom más végvidékeihez, az esetleges új hódítások függvényében, illetve más, stratégiai és gazdasági megfontolások okán később is új szandzsákok születtek. Némelyikük rövid életűnek bizonyult, mások hosszabban álltak fenn, s akadt olyan, amelyiket más tartományhoz csatoltak. A Budához csak igen rövid ideig sorolt (mert hamarosan a Boszniai beglerbégség részévé tett) egyik legkésőbb létrehozott képződmény a Kirkai (más néven Likai) szandzsák volt. E dolgozat témája elsősorban ennek az egységnek a kialakítása és első vezetőinek kiléte, de itt-ott kénytelen leszek kisebb-nagyobb kitérőket is tenni. Eredendően nem terveztem a Memibegovicsok bonyolult történetét érinteni, de aztán kényszerűen belekeveredtem a kérdéskörbe.

Bálacsarita – A gyermekisten játékai

2025-01-08T12:33:06+00:00

Az olvasó a következőkben a Krisna (Kṛṣṇa) ifjúságát feldolgozó Bálacsarita (Bālacarita) című óind drámát ismerheti meg. A művet tizenkét másik, hasonló formai és stilisztikai jegyet mutató színdarabbal együtt T. Ganapati Sásztrí fedezte fel 1911-ben, és tulajdonította Bhászának (Bhāsa), a Kálidásza (Kālidāsa; 5. század) előtti drámairodalom kiemelkedő alakjának. A szerző meghatározásakor alapvetően két forrásra, Bána (Bāṇa) Harsacsarita (Harṣacarita; Harsa cselekedetei) című művére (7. század) és egy, a Szúktimuktávalí (Sūktimuktāvalī; Szép mondások gyöngysora) című antológiában található, Rádzsasékharától (Rājaśekhara; 10. század) származó versre támaszkodott.

Goldziher Ignác és a 8. Nemzetközi Orientalista Kongresszus. A Pester Lloydban közölt tárcalevelek

2025-01-08T12:33:07+00:00

Goldziher Ignác pályafutásán és életművén belül a 8. Nemzetközi Orientalista Kongresszuson (Stockholm, 1889) elért sikere nem több egy említésre méltó biográfiai adatnál. Az erről való tájékozódást azonban jelentősen megnehezíti, hogy Hunfalvy Pál a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos küldöttjeként – a negyven évvel fiatalabb pályatárs sikere miatt – nem számolt be az eseményről és a jelentős elismerésről a tudós testületnek. A kongresszus ideje alatt azonban Goldziher egy kiküldött tudósító precizitásával és egy publicista szellemességével öt tárcalevelet adott közre a Pester Lloydban, a budapesti német nyelvű (nagy)polgárság lapjában. Ezekből kirajzolódik, hogy a rendezvény jócskán túlmutatott egy nemzetközi szakmai összejövetelen, mivel a társasági érintkezés szempontjai is jelentősen előtérbe kerültek a nagyszabású, keleti pompát idéző monumentális gálavacsorákon, látványos programokon és nagyvonalú fogadásokon, amelyeket ráadásul a svéd király élénk érdeklődése is kísért. Goldziher a tárca műfaji sajátosságait és az olvasók igényeit szem előtt tartva adja vissza ennek a két hétnek a történéseit, így az akadémiai körök, ha nem is a maguk tudományos folyóiratából, az Akadémiai Értesítőből, de a napi sajtóból annál terjedelmesebben tájékozódhattak az 1889. évi orientalista kongresszus eseményeiről.

Utazásom leírása. Vágovits károly útinaplója

2025-01-08T12:33:08+00:00

Szerkesztette Fogarassy Zoltán. Magánkiadás, Debrecen, 2022, 120 oldal