Keletkutatás

Gándhí és a független India alkotmánya

2025-07-29T10:16:38+00:00

2022-ben a szabad és független India fennállásának 75. évfordulóját ünnepelte. Aháromnegyed évszázados szuverenitás egyik fontos alapköve az indiai alkotmány, amelyet az Alkotmányozó Nemzetgyűlés 1950. január 26-án fogadott el. Jelen tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen lett volna India alkotmánya, amennyiben azt maga Mohandász Karamcsand Gándhí alkotta volna meg. A válaszokat Gándhí azon írásaiból merítem, amelyek jelentős mértékben felfedik a Mahátmá gondolkodását olyan kérdésekről, mint az államforma, a közigazgatási modell, a jogok, az oktatás és az igazságszolgáltatás.

A sokféleségi tényező szerepe a modern indiai kultúrában és kommunikációban

2025-07-29T10:16:38+00:00

A földrajzi, a gazdasági és a népességi profilból származó előnyök ellenére a nemzetközi megítélés szerint a független India nehezen érthető, komplex és kaotikus ország, ami hatalmas kihívás a diplomácia és az üzleti élet résztvevői számára. Ennek egyik jelentős oka, hogy az évezredek óta tartó szélsőséges sokféleség a nyugati kultúráktól eltérő kognitív mintázat kifejlődését erősítette a szubkontinensen. Az Indiára jellemző holisztikus ismeretrendszerezés a közösségek olyan jellegű kialakulását támogatta, melyben az egyének közötti kapcsolatok jellemzésére kevéssé alkalmas a nyugaton használt individualizmus–kollektivizmus fogalompár. Az Indiában megfigyelhető gondolkodásmód és az indiaiak egymáshoz való viszonyulása a nyugatitól eltérő kommunikációs szabályokat alakított ki.

„Képeikkel hazatértek”: Sass Brunner Erzsébet és Brunner Erzsébet indiai művészi tevékenységének magyarországi recepciója

2025-07-29T10:16:38+00:00

Két magyar művész, Sass Brunner Erzsébet és lánya, Brunner Erzsébet 1929-ben indult el Magyarországról Indiába, hogy – rövidebb megszakításokkal – ott éljék le életük további részét. A szubkontinensen elismert művészekké váltak, munkáikat a legrangosabb állami gyűjtemények őrzik. Ottani művészi tevékenységük magyarországi fogadtatása az idők során változó volt, sikereik szenzációéhes tálalásától alakjuk nevetségessé tételéig, politikai-ideológiai okokból történő agyonhallgatásuktól hivatalos elismerésükig, kulturális diplomáciai példaképpé emelésükig terjedt. Az indológusok és egyes vezető művészettörténészek elismerő véleménye ellenére munkásságuk megítélése a mai napig nem kapta meg az őket megillető helyet a hazai művészettörténet-írásban. A tanulmány végigköveti a róluk alkotott kép alakulását a magyar médiában, könyvekben és tudományos publikációkban.

Pandzsábi nosztalgia a filmvásznon

2025-07-29T10:16:38+00:00

Pandzsáb területe gyakran jelenik meg a bollywoodi filmvásznon mint a nosztalgikus múlt vágyott világa. A tanulmány filmdalok vizsgálatán keresztül mutatja be a pandzsábi nosztalgia jelenségét, s elemzi ennek okait, melyeket elsősorban a traumatikus történelmi múltban és a kiemelkedően sikeres pandzsábi diaszpórában talál meg.

Taqīya a középkori Magyarországon? Kripto-muszlim taktikai színlelés az Árpád-ház időszakában

2025-07-29T10:16:38+00:00

Feltételezhető, hogy az izmaeliták Magyarországon – etnikai származásuktól függetlenül – bizonyos időszakokban létfenntartási és jóléti okokból színlelést (taqīya) gyakoroltak. Ez főként a síitákhoz köthető, történelmi háttérbe szorításuk, üldöztetésük és ezoterikus hagyományaik miatt. Az izmaeliták eredete továbbra is vitatott: lehettek törökök, hvárizmi kálizok vagy arabok, akik több hullámban érkeztek a Kárpát-medencébe Közép-Ázsiából, a Közel-Keletről vagy a Balkánról. Jelen tanulmány nem kíván állást foglalni, hanem a lehetséges értelmezéseket és korlátokat tárja fel, a legfontosabb magyar és külföldi források alapján elősegítve az izmaeliták és a középkori iszlám kapcsolatának megvitatását.

Mikor épülhetett Martonos vára?

2025-07-29T10:16:37+00:00

Reminiscences Of Old Mongolian Monks. Interviews About Mongolia’s Buddhist Monasteries In The Early 20th Century

2025-07-29T10:16:37+00:00

Conducted by Krisztina Teleki. (Budapest Monographs in East Asian Studies, 10.) Institute of East Asian Studies, Eötvös Loránd University, Budapest, 2022, 432 oldal