Keletkutatás
https://ojs3.mtak.hu/index.php/keletkutatas
<p>A Kőrösi Csoma Társaság 1986-ban által alapított Keletkutatás 1986-tól kezdve jelenik meg folyóiratként. Ez az egyetlen több évtized óta rendszeresen megjelenő magyar nyelvű orientalisztikai tudományos szakfolyóirat. A benne tárgyalt témakörök átfogják a klasszikus és a modern Keletet különböző tudományágakban: történelem, nyelv, irodalom és vallás. </p>Kőrösi Csoma Társasághu-HUKeletkutatás0133-4778Gándhí és a független India alkotmánya
https://ojs3.mtak.hu/index.php/keletkutatas/article/view/19776
<p>2022-ben a szabad és független India fennállásának 75. évfordulóját ünnepelte. Aháromnegyed évszázados szuverenitás egyik fontos alapköve az indiai alkotmány, amelyet az Alkotmányozó Nemzetgyűlés 1950. január 26-án fogadott el. Jelen tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen lett volna India alkotmánya, amennyiben azt maga Mohandász Karamcsand Gándhí alkotta volna meg. A válaszokat Gándhí azon írásaiból merítem, amelyek jelentős mértékben felfedik a Mahátmá gondolkodását olyan kérdésekről, mint az államforma, a közigazgatási modell, a jogok, az oktatás és az igazságszolgáltatás.</p>Dezső Szenkovics
Copyright (c) 2024
2025-07-242025-07-2435252110.24391/KELETKUT.2025.2.5A sokféleségi tényező szerepe a modern indiai kultúrában és kommunikációban
https://ojs3.mtak.hu/index.php/keletkutatas/article/view/19778
<p>A földrajzi, a gazdasági és a népességi profilból származó előnyök ellenére a nemzetközi megítélés szerint a független India nehezen érthető, komplex és kaotikus ország, ami hatalmas kihívás a diplomácia és az üzleti élet résztvevői számára. Ennek egyik jelentős oka, hogy az évezredek óta tartó szélsőséges sokféleség a nyugati kultúráktól eltérő kognitív mintázat kifejlődését erősítette a szubkontinensen. Az Indiára jellemző holisztikus ismeretrendszerezés a közösségek olyan jellegű kialakulását támogatta, melyben az egyének közötti kapcsolatok jellemzésére kevéssé alkalmas a nyugaton használt individualizmus–kollektivizmus fogalompár. Az Indiában megfigyelhető gondolkodásmód és az indiaiak egymáshoz való viszonyulása a nyugatitól eltérő kommunikációs szabályokat alakított ki.</p>Krisztina Dávid
Copyright (c) 2024
2025-07-242025-07-24352233510.24391/KELETKUT.2025.2.23„Képeikkel hazatértek”: Sass Brunner Erzsébet és Brunner Erzsébet indiai művészi tevékenységének magyarországi recepciója
https://ojs3.mtak.hu/index.php/keletkutatas/article/view/19779
<p>Két magyar művész, Sass Brunner Erzsébet és lánya, Brunner Erzsébet 1929-ben indult el Magyarországról Indiába, hogy – rövidebb megszakításokkal – ott éljék le életük további részét. A szubkontinensen elismert művészekké váltak, munkáikat a legrangosabb állami gyűjtemények őrzik. Ottani művészi tevékenységük magyarországi fogadtatása az idők során változó volt, sikereik szenzációéhes tálalásától alakjuk nevetségessé tételéig, politikai-ideológiai okokból történő agyonhallgatásuktól hivatalos elismerésükig, kulturális diplomáciai példaképpé emelésükig terjedt. Az indológusok és egyes vezető művészettörténészek elismerő véleménye ellenére munkásságuk megítélése a mai napig nem kapta meg az őket megillető helyet a hazai művészettörténet-írásban. A tanulmány végigköveti a róluk alkotott kép alakulását a magyar médiában, könyvekben és tudományos publikációkban.</p>Imre Lázár
Copyright (c) 2024
2025-07-242025-07-24352377710.24391/KELETKUT.2025.2.37Pandzsábi nosztalgia a filmvásznon
https://ojs3.mtak.hu/index.php/keletkutatas/article/view/19780
<p>Pandzsáb területe gyakran jelenik meg a bollywoodi filmvásznon mint a nosztalgikus múlt vágyott világa. A tanulmány filmdalok vizsgálatán keresztül mutatja be a pandzsábi nosztalgia jelenségét, s elemzi ennek okait, melyeket elsősorban a traumatikus történelmi múltban és a kiemelkedően sikeres pandzsábi diaszpórában talál meg.</p>Júlia Szivák
Copyright (c) 2024
2025-07-242025-07-24352798810.24391/KELETKUT.2025.2.79Taqīya a középkori Magyarországon? Kripto-muszlim taktikai színlelés az Árpád-ház időszakában
https://ojs3.mtak.hu/index.php/keletkutatas/article/view/19781
<p>Feltételezhető, hogy az izmaeliták Magyarországon – etnikai származásuktól függetlenül – bizonyos időszakokban létfenntartási és jóléti okokból színlelést (taqīya) gyakoroltak. Ez főként a síitákhoz köthető, történelmi háttérbe szorításuk, üldöztetésük és ezoterikus hagyományaik miatt. Az izmaeliták eredete továbbra is vitatott: lehettek törökök, hvárizmi kálizok vagy arabok, akik több hullámban érkeztek a Kárpát-medencébe Közép-Ázsiából, a Közel-Keletről vagy a Balkánról. Jelen tanulmány nem kíván állást foglalni, hanem a lehetséges értelmezéseket és korlátokat tárja fel, a legfontosabb magyar és külföldi források alapján elősegítve az izmaeliták és a középkori iszlám kapcsolatának megvitatását.</p>Márton Pál Iványi
Copyright (c) 2024
2025-07-242025-07-243529012110.24391/KELETKUT.2025.2.89Mikor épülhetett Martonos vára?
https://ojs3.mtak.hu/index.php/keletkutatas/article/view/19782
Géza Dávid
Copyright (c) 2024
2025-07-242025-07-2435212312610.24391/KELETKUT.2025.2.123Reminiscences Of Old Mongolian Monks. Interviews About Mongolia’s Buddhist Monasteries In The Early 20th Century
https://ojs3.mtak.hu/index.php/keletkutatas/article/view/19783
<p>Conducted by Krisztina Teleki. (Budapest Monographs in East Asian Studies, 10.) Institute of East Asian Studies, Eötvös Loránd University, Budapest, 2022, 432 oldal</p>Olivér Kápolnás
Copyright (c) 2024
2025-07-242025-07-2435212713010.24391/KELETKUT.2025.2.127