A jogalkotási és bírósági úton történő szerződésmódosítás egyes kérdései, különös tekintettel a devizahiteles perekre

Absztrakt

A törvényhozó a rendszerváltozást követően Magyarországon – alapvetően a jogállami garanciák érvényesülése miatt – kivételesen, valamely nagyobb horderejű társadalmi probléma kiküszöbölése, vagy legalábbis hátrányos következményeinek enyhítése érdekében alkalmazta a magánjogi jogalanyok között megkötött szerződések jogalkotási úton történő módosításának eszközét. A kivételek közé tartozik a deviza és deviza alapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződések 2015. február 1-jei fordulónappal forint alapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződésekké történő módosítása, amely mind az ún. devizahiteles, mind az 1990 utáni tárgybeli jogalkotást tekintve a legnagyobb pénzügyi kihatású törvényhozói lépés volt. E törvényhozási aktust megelőzte a Kúria 2/2014. számú PJE határozatán alapuló törvények elfogadása. A jelen tanulmány célja – a kontextusba helyezést követően – annak vizsgálata, hogy a fogyasztók által a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések tárgyában indult perekben előterjesztett keresetek mennyiben célozták a szerződések fogyasztói terheket eredményező egyes rendelkezéseinek, vagy akár az egész szerződéses konstrukciónak a módosítását, és amennyiben erre irányultak, akkor ezek elbírálásában milyen jogalkalmazási irányuk mutathatók ki, amennyiben pedig nem, akkor volt-e jogszabályi, illetve jogdogmatikai akadálya az ilyen tartalmú jogérvényesítésnek.