Az alperesi ellenkérelem szerepe az anyagi pervezetésben
Absztrakt
Anyagi pervezetésre azt követően kerülhet sor, ha az alperes az írásbeli ellenkérelmet előterjesztette. Az anyagi pervezetés csak a formailag szabályszerűen előterjesztett írásbeli ellenkérelem alapján történhet meg. Anyagi pervezetést így csak a következetes alperesi nyilatkozatok megtétele érdekében lehet gyakorolni. A keresetlevél és az írásbeli ellenkérelem formai hibáinak, hiányosságainak korrekciójára a hiánypótlás révén kerülhet sor, erre vonatkozóan anyagi pervezetésnek nincs helye. Anyagi pervezetés a csak alaki vagy csak érdemi védekezés előterjesztése esetén az alperesi védekezés másik formájának előterjesztése érdekében szintén nem gyakorolható. Nem szükséges anyagi pervezetést végezni, ha az alperes rámutatott a felperesi perfelvételi nyilatkozat valamely hibájára, vagy ha a felek között egy jogszabályi rendelkezés értelmezésében van a vita, és a bíróság osztja valamelyik fél jogi álláspontját. Az anyagi pervezetési kötelezettség akkor is fennáll, ha minden peres fél megteszi ugyanarra a kérdésre vonatkozóan a perfelvételi nyilatkozatát, azok azonban egymástól eltérnek, és a bíróság egyik fél álláspontjával sem ért egyet. Az alperesi nyilatkozatoknak ez a perbeli szerepe a professzionális pervitel követelményének érvényesülését jelenti.
Hivatkozások
Bartha Bence, Az elsőfokú eljárás szerkezete és fogalmai a polgári perben. Közjegyzők Közlönye, 2019/2.
Bartha Bence, A perfelvételi szak egyes szerkezeti kérdései a polgári perben. Közjegyzők Közlönye, 2021/3.
Bartha Bence, A tárgyalási szerkezet változásának legújabb fejleményei a polgári perben, Közjegyzők Közlönye, 2025/2., https://doi.org/10.66103/KK.2025.2.5.
Blutman László, A bírói jogértelmezés alkotmányos követelményei. Jogtudományi Közlöny, 2022/12.
Csóti Tamás, Az új polgári perrendtartás várható hatásai a szellemi alkotásokkal kapcsolatos jogsértési perekre. Jogtudományi Közlöny, 2019/2.
Ébner Vilmos, Perindítás. In: A polgári perrendtartás és a kapcsolódó jogszabályok kommentárja I-II/III. (szerk. Varga István), I. kötet, Budapest, 2018.
Ébner Vilmos, Anyagi pervezetés. In: A polgári perrendtartás és a kapcsolódó jogszabályok kommentárja I-II/III. (szerk. Varga István), I. kötet, Budapest, 2018.
Kiss Attila, Hol a határ? - Gondolatok az aktív bírói szerepfelfogás egyes kérdéseiről. Debreceni Jogi Műhely, 2020/3-4.
Köblös Adél, Új megoldások az elsőfokú eljárás szabályaiban. Közjegyzők Közlönye, 2017/2.
Mészáros Pál Emil, A polgári jog és a polgári eljárásjog alapelveinek kapcsolódása, illetve azok alkalmazása a polgári peres és nemperes eljárásokban. Doktori (PhD) értekezés, Pécs, 2022.
Miczán Péter, A polgári perbeli összefoglaló nyilatkozatról II.- a peranyag megállapítási teher ex lege telepítéséről, és a bíróság általi megoszthatóságáról. Magyar Jog, 2022/3.
Molnár Tamás, Az új polgári perrendtartás alapelveinek értékelése, a perjogi kodifikáció hatása a polgári eljárás sajátos alapelveire. Közjegyzők Közlönye, 2017/6.
Orosz Árpád, A keresetlevél visszautasításának vizsgálata tárgykörében felállított joggyakorlat-elemző csoport összefoglaló véleménye. Kúriai Döntések, 2020/6.
Pribula László, Az eltűnt hatályon kívül helyezési ok nyomán. Gazdaság és Jog, 2022/7-8.
Szabó Imre, Szakértelem és felelősség, Jogtudományi Közlöny, 2017/9.
Szigeti Krisztina, A bírói jogértelmezés és a hetedik Alaptörvény-módosítás. Eljárásjogi Szemle, 2018/4.
Tucsek Máté – Szivós Kristóf, A Fővárosi Ítélőtábla döntése az anyagi pervezetés felülbírálata tárgyában. Jogesetek Magyarázata, 2024/2.
Virág Csaba, Bírói attitűdök és percselekmények a polgári perben – a kereset tárgyához kötöttség és a bizonyítás eredményének mérlegelése. Doktori értekezés, Budapest, 2024.
Völcsey Balázs, Az anyagi jogerőhatás tárgyi terjedelmének összehasonlító elemzése a magyar, a német és a svájci polgári perjog alapján. Doktori disszertáció, Budapest, 2019.
Völcsey Balázs, A perfelvételi szak jogértelmezési kérdései. Magyar Jog, 2020/6.
Wallacher Lajos, A perfelvételi és az érdemi tárgyalási szakban alkalmazandó közös rendelkezések. In: Kommentár a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényhez (szerk. Wopera Zsuzsa). Budapest, 2017.
Wopera Zsuzsa, Az új polgári perrendtartás elvi alapjai. Jogtudományi Közlöny, 2017/4.
Wopera Zsuzsa, A felek és a bíróság közötti szereposztás a keresetindítás során. Miskolci Jogi Szemle, 2020/1. különszám
