Közjegyzők Közlönye

Az utóöröklés problematikája a magyar és a román jogban. Történeti áttekintés és a hatályos jog

Emőd Veress — 2026-09-20

A tanulmány történeti és összehasonlító jogi módszerrel vizsgálja az utóöröklés szabályozásának fejlődését a magyar és a román jogban, a korai szokásjogi, illetve kodifikált megoldásoktól a hatályos polgári törvénykönyvekig. Elemzi a helyettes örökös és az utóörökös elhatárolását, továbbá azt, hogy az utóöröklés miként tette lehetővé a vagyon több nemzedéken átívelő továbbadását, miközben korlátozta az előörökös rendelkezési szabadságát és a javak forgalmát. A történeti áttekintés rámutat, hogy az intézményt mind a magyar szokásjog, mind a korai román kodifikációk ismerték, később azonban az 1864. évi román, illetve az 1959. évi magyar Polgári Törvénykönyv a szabad vagyonforgalom és a teljes örökösi tulajdon védelmében megtiltotta. A hatályos szabályozás élesen eltér: a magyar Ptk. főszabály szerint fenntartja a tilalmat, és csak két szűk kivételt enged, míg a román Polgári Törvénykönyv garanciális korlátok között elismeri az egyszeri, egyfokú utóöröklést.

A bizalmi vagyonkezelés helye a hagyatékban – az elkóborolt kecske jogi sorsa

Lőrinc Bence Asbóth-Hermányi — 2026-09-20

A tanulmány a bizalmi vagyonkezelés megszűnésének hagyatéki jogi következményeit vizsgálja egy konkrét ügy tapasztalatai alapján. Amellett érvel, hogy a kezelt vagyon a bizalmi vagyonkezelés megszűnésével nem válik automatikusan a hagyaték részévé, még akkor sem, ha a vagyonrendelő és a kedvezményezett személye egybeesik. Bemutatja a hagyaték, a kezelt vagyon és a vagyonkezelőt terhelő kiadási kötelezettség dogmatikai elkülönítésének jelentőségét, valamint a cégjogi és nyilvántartási körülmények korlátait.

Az ideiglenes intézkedés korlátai a polgári perben, a bírói gyakorlat szorításában

Péter Serfőző — 2026-09-20

A tanulmány az ideiglenes intézkedés jogintézményének alkalmazhatóságát vizsgálja a hatályos polgári perrendtartás és a bírói gyakorlat tükrében. Bemutatja az ideiglenes jogvédelem célját, az elrendelés törvényi feltételeit, valamint elemzi azokat a bírói gyakorlatban kialakult korlátokat, amelyek a jogintézmény tényleges alkalmazási körét meghatározzák. Három kúriai, illetve ítélőtáblai döntés elemzésén keresztül tárja fel a kereseti joghoz kötöttség, a marasztaló jelleg és az időbeli hatály jelentőségét. A tanulmány kritikai értékelést is ad, rámutatva arra, hogy a restriktív bírói gyakorlat miként befolyásolja a hatékony ideiglenes jogvédelem érvényesülését.

Korrupció és elszámoltatás a természetjogban

Kristóf Ormándi — 2026-09-20

A tanulmány a korrupció fogalmának történeti és jogfilozófiai fejlődését vizsgálja a természetjogi gondolkodástól a modern korrupcióelméletekig, különös figyelemmel az elszámoltathatóság kérdésére. Bemutatja, hogy Aquinói Szent Tamás, Grotius és Kant erkölcsfilozófiai megközelítéseit miként váltotta fel a klasszikus szociológia (különösen Weber és Durkheim) intézményi szemlélete, majd elemzi a principal-agent modell, a kollektív cselekvés elmélete és az állam foglyul ejtésének (state capture) koncepcióját. A tanulmány áttekinti a korszerű korrupcióellenes eszközöket, különös tekintettel az integritásalapú közigazgatásra, a vagyon-visszaszerzésre és a nemzetközi együttműködésre. Következtetése szerint a modern korrupció elleni fellépésnek a rendszerszintű visszaélésekre és azok gazdasági haszonélvezőire kell összpontosítania, miközben megőrzi a természetjogi hagyomány közjóra és közhatalmi felelősségre épülő alapértékeit.

Kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények és gyermekpornográfia az internet segítségével

Tünde Török — 2026-09-20

A tanulmány az informatika és az internet világában elkövetett tisztességtelen cselekményeket elemzi, ahol a gyors technológiai fejlődés és a mesterséges intelligencia lépéshátrányba hozta a jogalkotót, gyengítve a kiberbűnözés szankcionálását. A magyar, uniós és nemzetközi jog –köztük a Budapesti Egyezmény – dogmatikai vizsgálatával tárgyalja a számítógéppel elkövetett bűncselekményeket (információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, adat megsértése, technikai védelem kijátszása) és a kiskorúak sérelmére elkövetett cselekményeket (kiskorú veszélyeztetése, gyermekpornográfia). Amellett érvel, hogy a szabályozás hiányosságai és a jogalkalmazói rutin hiánya gyakran vezet a felelősség feloldásához vagy a büntetési tételek elbagatellizálásához, aláásva az elrettentést és a prevenciót, miközben a sértett jelentős kárt szenved; a felmentés akár további elkövetésre is bátoríthat. Az európai válaszok bemutatásával rávilágít, hogy a határokon átívelő együttműködés büntethetővé tette a jogosulatlan hozzáférést és a tiltott pornográf tartalmat. Végkövetkeztetése, hogy a gyermekek digitális védelme a szülők és az állam közös felelőssége.

Sajtószemle

Tamás Molnár — 2026-09-20

Sajtószemle

Nikolett Gráma — 2026-09-20

Könyvrecenzió

Tamás Balogh — 2026-09-20

Könyvrecenzió

Bálint Ternovácz — 2026-09-20

Beszámoló a 2026. június 25. napján megtartott ELTE ÁJK Kari Könyvbemutatóról

Anna Sára Hajzer — 2026-09-20

Beszámoló a közjegyzői Nyári Egyetemről

Anna Sára Hajzer — 2026-09-20

Idegen nyelvű absztraktok 30. évfolyam 3. szám

Mária Mirk — 2026-09-20

Gyászjelentés

Közjegyzők Közlönye Szerkesztőbizottsága — 2026-09-20