Közjegyzők Közlönye

Köszöntő

Viktor Máté — 2025-12-31

Polgári perjogunk utóbbi hatvan éve

Bence Bartha — 2025-12-31

Jelen tanulmányomban polgári perjogunk utóbbi hatvan évének általam hangsúlyosnak vél változásait ismertetem. Ez az időszak perjogi szempontból rendkívül aktív volt. A perjogot folyamatos jogalkotás jellemezte, a normaszöveg folyamatos változás alatt állt és áll. A vizsgálatot a rendszerváltás előtti időktől indítottam, az 1960-as évek közepétől, ahol a keményvonalas szovjet mintát követő perjogi szemlélet változásnak indult. Kiragadva pár mozzanatot vizsgáltam a bírósági meghagyás kérdéskörét és az 1980-as években meginduló kodifikációs folyamatot. Ezt követően a rendszerváltozás körüli mozgások kerültek elemzésre, majd kiemeltem a 2010-es évek jogalkotását az új perrendtartás megalkotását és hatálybalépését, majd annak folyamatos változásait mind a mai napig.

Korlátolt felelősség a magánjogban, különös tekintettel az örökösök felelősségére

Balázs Bodzási — 2025-12-31

A tanulmány áttekinti a vagyoni felelősség kialakulását, majd azon belül a korlátolt felelősség főbb eseteit. Részletesebben is vizsgálja az örökösöknek a hagyatéki tartozásokért fennálló felelősségét. A szerző bemutatja, hogyan alakult ki és hogyan fejlődött az örökösök korlátolt felelősségére vonatkozó szabályozás. Kitér a pro viribus hereditatis, valamint a cum viribus hereditatis közötti különbségekre, végül pedig röviden ismereti a hatályos magyar jogi szabályozást is.

Néhány megjegyzés a választottbírósági ítéletek érvénytelenítések kérdéséhez a svájci jogban

Ádám Boóc — 2025-12-31

A tanulmány a választottbírósági kikötések gyakori központja, Svájc joga szerint vizsgálja az ítéletek érvénytelenségének kérdését. Kitér az egyes érvénytelenségi okokra, és az egyes eljárásjogi kérdésekre, mint az illetékesség, a keresetindítási határidő. Emellett a tanulmány a az esetjogból hoz példákat, köztük magyar érintettségű konkrét esetet is vizsgál.

Az örökség visszautasítására alkalmazandó jog, valamint az európai öröklési bizonyítvány kiállítása iránti eljárás jellemzője

Zoltán Csehi — 2025-12-31

A nemzetközi öröklési jog európai szabályozása számos kihívást jelent a magyar közjegyzőség számára is. Az Európai Unió Bíróságának gazdag ítélkezési gyakorlatából három nemrégi esetet szeretnék ismertetni, amelyek segítségül szolgálhatnak adott esetben az európai vonatkozású hagyatéki eljárásoknál. Az esetek egyúttal azt is mutatják, milyen új elvárásoknak kell megfelelnie a közjegyzői karnak a határokon átnyúló hagyatéki eljárások kapcsán. Az európai, nemzetközi vonatkozású ügyekben más államok jogszabályaival kell szembesülni, amely számos esetben még a tapasztalt jogászt is komoly kihívások elé állítja. A jelen kis írással köszöntjük az Ünnepeltet születésének kerek évfordulóján, kifejezve tiszteletünket és megbecsülésünket, hogy évtizedeken keresztül az öröklési jog magas szintű gyakorlati és elméleti művelésének terén is példát mutatott.

Adalékok az ingatlan fogalmának kérdéséhez Grosschmid Béni „Werbőczy és az angol jog” c. műve tükrében

András Földi — 2025-12-31

A tanulmány a polgári magyar magánjogtudomány legkiemelkedőbb alkotójának, Grosschmid Béninek az 1928-ban megjelent monográfiáját elemzi. A tanulmány kiemelten foglalkozik a monográfiában megjelenet ingó és ingatlan fogalmakkal, illetve ezen vagyontárgyak öröklésével, az angol és a magyar jog közötti koncepcionális különbségekkel. Vizsgálja emellett a birtok fogalmát a középkori magyar és az angol jogban. Továbbá említésre kerülnek a XIX. században a magyar jogot érő osztrák és német hatások.

Die Tradition des römischen Rechts und die Herausbildung des Allgemeinen Teils des Privatrechts

Gábor Hamza — 2025-12-31

A magánjog általános részének kialakulása a római jog középkori hagyományaiban gyökerezik. A későbbiekben meghatározó szerepet játszott benne az évszázados fejlődési folyamat eredményeként létrejött pandektarendszer. A tanulmány szerzőjének véleménye szerint a pandektarendszer „Általános Része“ a német pandektisztika ill. pandektatudomány önálló alkotása. A személyek joga (ius personarum) és a jogvédelemre vonatkozó jogok (ius actionum) a római jogban gyökereznek. A szerző véleménye szerint a szubjektív jogokról és a jogügyletek elméletéről szóló részek viszont nagyrészt a természetjog tanából származnak. A pandektarendszerben a családjog autonóm lesz, azaz önállóvá válik. A családjog elválik a személyek jogától (ius personarum).

A kisebb (pertárgy) értékű követelések hatékony érvényesítésének kihívásai és rendszerének komplexitása – áttekintő elemzés

Viktória Harsági — 2025-12-31

Kis (pertárgy)értékű igények érvényesítésének mechanizmusaival számos írás foglalkozott, ám egy átfogó kép adása elmaradt. Erre vállalkozott a szerző, melynek során felvázolt egy térképet arról, hogy a kisebb értékű ügyek sokféleségének tengerében az ezekhez az ügyekhez kapcsolt igényérvényesítési formák jellegzetességei és az általuk érvényesített ügyek jellemzői között esetlegesen milyen mintázatok, milyen kapcsolatok mutathatók ki. Ennek a „térképnek” a felvázolásával talán közelebb kerülhetünk ahhoz a kérdéshez is, hogy minden ilyen típusú ügyhöz rendelt-e a jogalkotó az adott jogrendszerben megfelelően hatékony igényérvényesítési mechanizmust. Ez lehetőséget adhat arra is, hogy áttekinthessük, hogy ezek a különböző időkben és valószínűleg különböző koncepciók mentén az eljárásjogi rendszerekbe integrálódott igényérvényesítési formák mennyiben tudtak egy rendszerré szerveződni, mennyiben kiegészítői vagy konkurenciái egymásnak és maradt-e esetlegesen valamiféle hézag a rendszerben.

Egyesített hagyatéki ügyek gyakorlati kérdései

Bendegúz Horváth — 2025-12-31

A tanulmány az egyesített hagyatéki ügyek szabályozásának közelmúltbeli változásait vizsgálja. Részletesen bemutatja, hogy a korábban kizárólag kamarai iránymutatásban rendezett eljárási szabályokat a jogalkotó 2018-tól törvényi szintre emelte, ezzel egységes és kötelező keretet teremtve a közjegyzők számára. Elemzi a Hetv. 27. §-ának módosítását, amely speciális illetékességi okot vezetett be az kapcsolódó hagyatékok hatékonyabb kezelésére. A dolgozat a jogszabályi háttér mellett gyakorlati példákkal és tipikus jogesetekkel szemlélteti a közjegyzők munkája során felmerülő problémákat és azok lehetséges megoldásait.

Betekintés az izraeli öröklési jogba

Ivett Juhász — 2025-12-31

A tanulmány vizsgálat tárgyává teszi az 1965-ben elfogadott izraeli öröklési jogi törvényt, és annak rendelkezéseit. Ez felöleli elsőkörben a törvényes öröklés rendjét, majd ezt követően a végrendelkezési jogot. Előbbi esetében látható lesz, hogy a rokoni kapcsolatok alapján milyen öröklési rendet állított fel a jogalkotó. Utóbbi vizsgálati körben pedig kirajzolódnak a végrendeleti jog legfontosabb elemei, így a végrendeletek fajtái, azok alaki szabályai. A tanulmány végén említésre kerül még a Tóra által szabályozott zsidó vallási öröklési jog.

Élettársak a jog kanyargós útján

András Kőrös — 2025-12-31

A cikk Tóth Ádám 2003-ban írott tanulmányából kiindulva mutatja be, hogy annak megjelenése óta milyen elképzelések láttak napvilágot az élettársi kapcsolatok jogi szabályozását illetően. Kitér az új Polgári Törvénykönyv előmunkálatai során készült szakértői javaslatokra és azok jogirodalmi értékelésére. Bemutatja, hogy az elfogadott törvényszöveg mennyiben tér el ezektől a javaslatoktól, és kifejti, hogy az miért jelent visszalépést a korábbi elképzelésekhez képest. A 2022-es népszámlás statisztikai adatainak fényében és az Európai Családjogi Bizottság mintaszabályainak alapul vételével vázolja fel, hogy milyen változtatásokra lenne szükség, hogy a jogi szabályozás megfeleljen az élettársi kapcsolat növekvő társadalmi elfogadottságának és az Európában kialakult trendeknek.

A kriptoeszközök mint a zálogjog tárgyai

Ádám Mányoki — 2025-12-31

Egyes becslések szerint az egyik legismertebb kriptovaluta, a Bitcoin teljes piaci kapitalizációja 2025 második felére elérte a 2,4 trillió dollárt, mellyel a világon az ötödik legnagyobb értékű eszközosztállyá vált. Amennyiben az államok nemzeti devizatartalékaival hasonlítanánk össze, úgy a jelenlegi a rangsorban, értékét tekintve a nemzetek között a második helyet foglalná el. A kriptovaluták és kriptoérmék elfogadottsága a piaci szereplők körében folyamatosan növekszik, melynek köszönhetően egyre több jogalkotó ismeri fel a piaci szabályozottság iránti igényt és az abban rejlő lehetőséget. Ahogy egyre több állam ismeri el a kriptopénzeket akár csere/fizetési, akár vagyonfelhalmozó befektetési eszközként, felmerül a kérdés, hogy ezek az eszközök funkcionálhatnak-e biztosítékként, adott esetben zálogjog tárgyai lehetnek-e?

A szóbeli végrendelet dogmatikája a modern magyar magánjogban, kitekintéssel a német, svájci, francia, olasz és román öröklési jogra

Tamás Molnár — 2025-12-31

A magyar öröklési jog ritkán előforduló végrendelkezési formája a szóbeli végrendelet. A szóbeli végrendelet jogintézményének megítélése sem az elméletben, sem a gyakorlatban nem egyszerű feladat. A szóbeli végrendelet „létezése” folyamatosan megkérdőjeleződik, hiszen számos visszaélésre adhat okot. A tanulmány kísérletet tesz arra, hogy bemutassa a szóbeli végrendelet jogintézményét, kitekintve néhány más jogrendszer megoldásaira is: bemutatására kerül a német, svájci, francia, olasz és román öröklési jog szóbeli végrendeletre vonatkozó szabályrendszere. A tanulmány kitér a szóbeli végrendelet fejlődésére a XX. század alatti magyar öröklési jogban és igyekszik de lege ferenda javaslatokat tenni, amelyek elősegíthetik a szóbeli végrendelet körüli jogbiztonság érvényesülését.

Üzenet a palackban

Tamás Parti — 2025-12-31

Hogyan beszélhetünk arról, aminek a megértéséhez még nem állnak rendelkezésünkre a szükséges fogalmak, logikai struktúrák és narratívák? Hogyan beszéljen a jövőről, és annak jelennel való összefüggéseiről az, aki megfigyel és leír valami újat? Turing kérdésként fogalmazza meg az átadni kívánt információt, amit azután úgy helyez el a szövegben, hogy a közlésre szánt információ ki nem zárható logikai következtetés eredményeként jusson el az olvasóhoz. Többek között ez a metodológiai pontosság különbözteti meg őt a jósoktól.

„Kartársaim kitüntető bizalmából” Charmant Oszkár a közjegyzői mozgalmak élén

Gábor Rokolya — 2025-12-31

Eleve hitet és hatályt tulajdonítani egy magánember tanúságtételének, felruházni azt a közhitelesség jellegével, ez a legkivételesebb és legnevezetesebb prerogatívák egyike, melyet az államhatalom megadhat. Charmant Oszkár közjegyzői közéleti pályafutása kimagasló a magyar közjegyzőség történetében. Negyedszázadon keresztül minden közjegyzői önszerveződés vezető alakja volt. Nevéhez fűződik a közjegyzői szaklap indítása, és a közjegyzői kongresszusok megszervezése. Tehetségét a közjegyzőséget érintő jogi kodifikáció terén is érvényesítette. Kamarai elnökként pedig lehetősége nyílt a közjegyzőséggel kapcsolatos mindennapi cselekvésre. Az első világháború utáni diplomáciai pályafutását Magyarország politikai céljainak elérése érdekében vállalta el.

Egységes uniós szabályozás a láthatáron a felnőttkorúak védelmének nemzetközi magánjogi kérdései terén

Tibor Szőcs — 2025-12-31

Az Európai Bizottság 2023. májusában hozta nyilvánosságra az Európai Parlament és a Tanács a felnőttek védelmével kapcsolatos ügyekben irányadó a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az intézkedések elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló rendeletének tervezetét 1 (a továbbiakban: Tervezet). E rövid tanulmányban ennek az uniós jogrendben elfoglalt helyét és főbb szabályozási csomópontjait kívánom bemutatni, külön kitérve az európai képviseleti igazolás újonnan bevezetni kívánt intézményére.

Beth Din a Kúria előtt – A rabbinikus bírósági határozatok megítélése és a közigazgatási perindítási jog relativizálása a magyar állami jogszolgáltatásban

István Varga — 2025-12-31

A tanulmány az ortodox zsidóság életében felmerülő egyes kérdések tekintetében kizárólagosan alkalmazandó rabbinikus bíróság (Beth Din) szerepét vizsgálja. Bemutatja a bíróság ítélkezési tevékenységének alapját, hatáskörét, működését, valamint az állami igazásszolgáltatásba való beágyazottságát, mjad külön vizsgálja a hazai viszonyokat. A tanulmány egy konkért jogesetet is megvizsgál, mely leképezi a hazai gyakorlatot e körben és ebből von le következtetéseket az belső egyházi jog és a világi jog, valamint az állami igazságszolgáltatás viszonyára.

Definíció kontra magánautonómia – néhány megjegyzés a törvényi meghatározások kógenciájáról a dolgozói részvény példáján keresztül

Emőd Veress — 2025-12-31

A tanulmány a kógencia és a diszpozitivitás viszonyát vizsgálja a társasági jogban, különös tekintettel a definíciós szabályok (fogalommeghatározások) állítólagos kógenciájára a dolgozói részvény példáján. Kiindulópontja az ÍH 2018.116. számú ügy, amelyben a bíróság a dolgozói részvény jogosulti körének csoportszintű kiterjesztését a Ptk. „definitív” szabályait sértő eltérésnek minősítette; a szerző ezzel szemben amellett érvel, hogy a definíciók a társasági jogban nem automatikusan kógensek. Rámutat, hogy a definíciós normák inkább értelmező funkciót töltenek be. A dolgozói részvény részleges diszpozitivitása mellett szóló rendszertani, teleologikus és összehasonlító érvek alapján a csoportmunkavállalók bevonása – tőkevédelmi és kisebbségvédelmi garanciák mellett – de lege lata sem sérti nyilvánvalóan a hitelezők, munkavállalók és kisebbségi részvényesek jogait. Következtetése szerint a korábbi bírói gyakorlat felülvizsgálata indokolt.

Idegen nyelvű absztraktok 29. évfolyam 4. szám

Mária Mirk — 2025-12-31