Közgazdasági Szemle

Állam és gazdasági felzárkózás Kelet-Közép-Európában 2004 és 2023 között

2025-02-06T15:53:40+00:00

A tanulmány fő kérdése: hogyan alakult át az állam szerepe az Európai Unió első posztszocialista bővítése óta a kelet-közép-európai régió országaiban, és ez hogyan befolyásolta a felzárkózási teljesítményt. Az elemzés kiindulópontja, hogy a 2004-ben még domináns korlátozott állam ideálját a 2010-es évek során számos kihívás érte, amelyek során a jogállamiság jelentette korlátok megkérdőjeleződtek, miközben az állami szerepvállalás iránti igények megnövekedtek. A tanulmány áttekinti, hogyan reagáltak a régió országai ezekre a folyamatokra, hogyan tükröződnek a különbségek a költségvetés szerkezetének átalakulásában, és ez milyen hatással van a felzárkózási teljesítményre. Megállapítja, hogy a korlátozott állam ideálja továbbra is releváns, és a legmegfelelőbb alapot biztosítja a gazdasági fejlődés számára, míg a korlátok hiánya a voluntarista állami beavatkozások számára nyújt teret, amelyek a közjó szempontjából ritkán értékelhetők sikeresnek.

Javítja-e a női munkavállalók válságállóságát a női döntéshozók jelenléte?

2025-02-06T16:00:30+00:00

A nemek közötti munkapiaci egyenlőség világszerte egyre fontosabb kérdés. Az eléréséhez vezető útra a koronavírus-válság nagy akadályt görgetett: a recesszió a nőket súlyosabban érintette, mint a férfiakat; ezt a jelenséget she-cession néven dokumentálta az angol nyelvű irodalom. Jelen dolgozat a nemi homofília és a női reprezentáció találkozását mint a she-cession jelenség egy lehetséges enyhítő tényezőjét vizsgálja. A tanulmányban harminc ország vállalati szintű, kérdőíves adatait felhasználva a szerző először rámutat a jelenség létezésére. Majd különböző pszichológiai és szociológiai elméletek által alátámasztva teszteli a nemi homofília szerepét, és megmutatja, hogy a koronavírus-válságot övező gazdasági recesszió során a női döntéshozók nagyobb valószínűséggel részesítették előnyben nőtársaikat a munkaerő-felvétel és -megtartás során. A különbségek különbsége módszerét használva az eredmények alapján azoknál a vállalatoknál, ahol a felső vezető nő, a jelenség kevésbé vagy egyáltalán nem volt tapasztalható, vagyis a koronavírus-járvány első hulláma alatt nem csökkent a női alkalmazottak aránya. Az eredmények arra utalnak, hogy a nemek közötti egyenlőség előmozdítása a vállalatvezetői dimenzióban mérsékelheti a munkavállalók szintjén jelentkező egyenlőtlenségeket is.

A priori szavazási erő az Európai Unió Tanácsában

2025-02-27T10:09:10+00:00

Tanulmányunkban az Európai Unió Tanácsának minősített többségi szavazási
rendszerében megfigyelhető a priori hatalmi befolyást vizsgáljuk a demográfiai
változások összefüggésében. Kutatási kérdésünk, hogy az előre jelzett népességadatok
alapján változik-e az egyes országok közötti hatalmi erőviszonyok megoszlása
az Európai Unió Tanácsában, ha a tagországok és a szervezet döntéshozó
mechanizmusai változatlanok maradnak, illetve ha a döntéshozást meghatározó
kvóta Costa és szerzőtársai [2023] javaslata szerint módosul. Az a priori szavazati
erő mérésére a Banzhaf- és a Shapley–Shubik-indexet használtuk. Megállapítható,
hogy a demográfiai trendek okozta befolyásváltozás a déli és keleti országoktól,
főleg az unió balkáni országaiból és Lengyelországból szívja el a befolyást az északi
és nyugati, legmarkánsabban a skandináv országok javára. Costa és szerzőtársai
[2023] javaslata a Shapley–Shubik-index alapján a legnagyobb öt, a Banzhaf-index
alapján a legnagyobb hét tagállam a priori szavazati erejét csorbítaná.

A kisvárosi, megújuló energiára épülő távhő versenyképességének vizsgálata közgazdasági modellezéssel

2025-02-06T16:15:43+00:00

A dekarbonizáció egyik fontos területe a fűtési szektor, azon belül is a távfűtés karbonmentes termelésre való átállítása. Kutatásunkban arra keressük a választ, hogy Magyarországon, kisvárosi környezetben megvalósuló, megújuló energiára épülő távhőszolgáltatási rendszer milyen költségszinten lenne képes távhőt szolgáltatni. Ehhez egy általunk készített közgazdasági modellt használunk, amelyet három településre is alkalmaztunk. Elemzésünk unikális abból a szempontból, hogy integráltan vizsgálja a távhőhálózat bővítését és a különböző távhőtermelési technológiákat. A kutatás során megállapítottuk, hogy a megújulók konszolidáltabb gázárak mellett is közel vannak a versenyképességhez; alacsony fogyasztási mennyiség esetében a biomassza, magasabb fogyasztás esetében a geotermia is versenyképes lehet a földgáztüzeléssel szemben. A hőszivattyúk a referenciaesetben csak minimális szinten jelennek meg, ugyanakkor alacsonyabb áramár esetében e technológia jelentős elterjedését figyelhetjük meg: ez elsősorban alacsonyabb távhőfogyasztás esetében érvényesül. A napkollektorparkok egyik forgatókönyvben sem jelennek meg domináns technológiaként, ugyanakkor kis méretben kiegészítő jelleggel működhetnek.

A modern monetáris elmélet és a gazdaságpolitika keretei

2025-02-06T16:20:35+00:00

A modern pénz teremtett pénz. A tanulmány bemutatja két modern monetáris elmélet főbb elemeit s azok relevanciáját a gazdaságpolitika számára. A fő kérdés, hogy ki és hogyan teremti a pénzt. A modern monetáris elmélet (MMT) szerint szabad a gazdaságot költségvetési hiány keletkezése árán is élénkíteni. Nem bátorít deficitre, de nem tartja jó célnak, hogy mindenáron törekedjünk a költségvetési egyensúlyra. Úgy véli, hogy szuverén államok nem mehetnek csődbe, ha pénzt teremtenek észszerű célokra, amennyiben van elég szabad termelési tényező a gazdaságban. Ez azonban nem igaz azokra a gazdaságokra, amelyek nem teremtői, csak felhasználói mások valutájának. Úgy véli azonban, hogy a monetáris és a fiskális politikának szorosan együtt kell működnie, s a fiskális politika alkalmasabb a gazdaságpolitikai célok finomhangolására. Egy másik iskola, a Positive Money szerint meg kellene tiltani, hogy a kereskedelmi bankok pénzt teremtsenek.

László Gyula: A magyar foglalkoztatáspolitika cél- és eszközrendszerének 30 éve: 1990–2020

2025-02-06T16:26:26+00:00

Book review