Közgazdasági Szemle

Emlékbeszéd Popovics Sándorról

Frigyes Korányi — 2025-04-15

90 years ago, on April 15, 1935, the founding president of the Hungarian National Bank passed away. The outstanding financial expert and economic politician was a defining personality of economic life for decades. In a memorial speech delivered at the request of the Hungarian Economic Association, Baron Frigyes Korányi, a former minister of finance, presents the outstanding expertise, leadership, statesmanship and human virtues of Sándor Popovics. From the tribute, we can learn about Sándor Popovics’ economic views on, among other things, the advantages of the market economy and individualism over collectivism, the sanctity of private property, the importance and limitations of state bureaucracy, the main tasks of economic policy, the dangers of overtaxation (and excessive state interventions in general), and the involvement of foreign capital. (The article is a reprint of the article published in the June-August 1935 issue of Közgazdasági Szemle.)

Közgazdaságtan és gazdaságtörténet találkozása a fúziókontrollban

Pál Valentiny — 2025-04-15

A tanulmány a fúziókontroll során felmerülő nehézségekhez, a közgazdasági bizonyítékok és a vállalati magatartás értelmezéséhez kíván hozzászólni. Az utóbbi években az Egyesült Államokban megerősödött az a nézet, hogy a fúziók engedélyezése túl engedékenynek bizonyult, a piaci koncentráció erősödött, gyakorivá vált a potenciális versenytársak felvásárlása. A 20. század elején lezajlott Fisher Body–General Motors-egyesülés megítélése évtizedekre a vertikális integráció közgazdasági példájává vált – egészen addig, amíg ennek példaértékét nem vetették alaposabb vizsgálat alá. A fúziókontroll jelenlegi megújítási szándéka fényében próbáljuk ezt a folyamatot a közgazdasági elmélet és a gazdaságtörténet egymásrautaltságával bemutatni.*

A magyar feldolgozóipar technikai hatékonysági vizsgálata

Dániel Molnár — 2025-04-15

Tanulmányunk célja a magyar feldolgozóipar technikai hatékonyságának vizsgálata a 2013–2022 közötti időszakban, olyan sztochasztikushatár-modellekkel (Stochastic Frontier Analysis, SFA), amelyek lehetővé teszik a vállalatok közötti nem megfigyelt heterogenitás kezelését. Emellett az output növekedését felbontottuk az input- és a termelékenységnövekedés hatására, majd a termelékenységváltozást tovább bontottuk a technológiai változás és a technikai hatékonyság változásának hatására. Az eredmények azt mutatják, hogy a vizsgált időszakot elsősorban inputvezérelt növekedés jellemezte, és a technológiai fejlődés (évi 1,4 százalék) szintén kedvezően hatott a termelékenységre. A technikai hatékonyság javulása ugyanakkor mérsékelt, és az egyes méretkategóriák között szignifikáns különbség mutatkozott, ami arra utal, hogy jelentős tartalékok rejlenek a szektor működésének hatékonyabbá tételében, különösen a kis- és középvállalatok esetében. Mindezek mellett modellünk szerint a magasabb exportorientáltság pozitívan befolyásolja a vállalati hatékonyságot. A technológiai fejlődés és a technikai hatékonyság eltérő politikai eszközökkel támogathatók: a technológiai fejlesztést főként innovációs és K  F-ösztönzéssel lehet elősegíteni, míg a technikai hatékonyság növelésében a képzési és szaktanácsadási rendszerek fejlesztése játszhat kiemelt szerepet. Eredményeink így fontos kiindulópontot jelentenek a feldolgozóipar versenyképességét és termelékenységét előmozdító intézkedések megtervezéséhez.*

Miért nem sikeres a magyar rendszerváltás?

Péter Mihályi — 2025-04-15

A Közgazdasági Szemle szerkesztősége vitát indított arról, hogy a tőke és a munka részaránya miként alakult 1990 óta a magyar gazdaságban, és ennek változása mennyire fontos az előttünk járó országok utolérése szempontjából. Vitaindító cikkében Boda György azt állítja, hogy a GDP eloszlásában a munka hozadéka trendszerűen csökken. Ez azért baj, mert relatíve alacsony bérekkel a nemzetközi kereskedelembe csak az értéklánc alacsonyabb szintjein lehet bekapcsolódni. A jelen vitacikk egyfelől kétségbe vonja az alkalmazott kétosztályos modell használhatóságát, másfelől pedig azt állítja, hogy Boda cikkének számszerű eredményei sem igazolják meggyőző módon a szerző két legfontosabb kiinduló tételét.

A bérszínvonal kérdésének elméleti megfontolásai és gyakorlata

Zoltán Pogátsa — 2025-04-15

Míg a klasszikus iskola az elsődleges elosztásra (vagyis a bérek és a profit termelés közbeni elosztására) összpontosított, a neoklasszikus és az osztrák iskola már nem foglalkozott ezekkel a kérdésekkel. Amint azt a „két Cambridge” tőkevitája nyilvánvalóvá tette, a neoklasszikus termelési függvény alapján nem alkotható „meritokratikus” elmélet a bérek/nyereség elosztásáról a tőke és a munka termelékenységére alapozva, a neoklasszikus és az osztrák iskola nem képes koherens profitelméletet nyújtani. Így azt sem tudják megmagyarázni, hogy a bér/profit arány hogyan alakul ki. Az egyetlen igazolt ilyen elmélet Pierro Sraffától és a posztricardiánus iskolától származik, és arra a következtetésre jut, hogy ez az elsődleges elosztás társadalmi és nem gazdasági jellegű (azaz a tőke és a munka relatív erején alapszik, nem pedig a feltételezett különálló termelékenységeiken). Ezen elméleti megfontolások gyakorlati következménye, hogy a teljes tényezőtermelékenység szintjének nyilvánvaló korlátján túl a relatív társadalmi erő (amely olyan mutatókkal mérhető, mint például a kollektív szerződéses lefedettség) jól magyarázza a hozzáadott értéken belüli bérrészesedés és az ebből adódó bérszintek létrejöttét.*

A pályatanácsadás gazdasági hasznai

Tibor Bors Borbély-Pecze — 2025-04-15

A pálya-, karrier-tanácsadás, a pályaorientáció gazdasági hasznosságát évtizedek óta igyekszik bizonyítani és elfogadtatni a pályaorientációs szakma. A pályaorientációs szakemberek és a pályaorientációt értékelő közgazdászok között kevés a munkakapcsolat, miközben a pályaválasztás, az életút-támogató pályadöntések sorozatának gazdasági kérdésköre egyre többször kerül előtérbe. A pályaorientáció valós gazdasági hasznáról, direkt és indirekt eredményeiről a mai napig keveset tudunk. Holott technikai értelemben ma már nem kellene klasszikus kísérletet szervezni a hatásmechanizmusok megértésére. Ez a cikk a témában elérhető, de közel sem elégséges irodalom feldolgozására, bemutatására vállalkozik.

Beszámoló az Előrejelzők Fórumáról

Tihamér Laczkó — 2025-04-15

A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Gazdaságpolitikai és Gazdaságelméleti Szakosztálya évadnyitó konferenciájaként rendezte meg az Előrejelzők Fórumát.