https://ojs3.mtak.hu/index.php/ktsz/issue/feed Közlekedéstudományi Szemle 2026-10-27T00:00:00+01:00 Dr. Lakatos András Rudolf szemle@ktenet.hu Open Journal Systems <p>A <em>Közlekedéstudományi Egyesület</em> a közlekedéstudomány területén egyedülálló módon jelenteti meg a <em>Közlekedéstudományi Szemle</em> (KTSZ) címen azt a lektorált szaklapot, amely immár 76. évfolyamát jegyzi. A KTSZ az egyetlen MTA által elismert közlekedéstudománnyal foglalkozó magyar nyelvű szaklap. A <em>Szemle</em> a hosszú és folyamatos megjelenés során rendkívül népszerű publikációs felületet szolgáltatott és ad ma is a hazai kutatók, oktatók és egyetemi hallgatók (MSc, ill. PhD) körében. Az évente hat alkalommal megjelenő folyóirat a digitális platform mellett elérhető nyomtatott formában is.</p> https://ojs3.mtak.hu/index.php/ktsz/article/view/23610 Aszfalt felületi hőmérsékletének meghatározása időjárási adatok alapján 2026-10-07T12:02:18+02:00 Domonkos Koch koch.domonkos@hotmail.com <p>A burkolat hőmérséklete kulcsfontosságú az útépítésben, mind a pályaszerkezet méretezése, mind az útüzemeltetés területén. A burkolat felszínének hőmérsékletéből meghatározható a mélységi hőmérséklet, ami a méretezésben,<br />valamint a behajlásméréseknél fontos paraméter. A felszíni hőmérséklet az üzemeltető mérnökségek számára kiemelt jelentőséggel bír a téli üzem során, mivel indikátorként használják a megelőző síkosságmentesítés megkezdéséhez.<br />A magyar országos közúthálózaton mintegy 400 db meteorológiai állomás helyezkedik el, ami azt jelenti, hogy 80 km úthálózat hőmérsékleti állapotát jellemzi egyetlen mérőállomás. Ezek a mérőállomások az úthőmérséklet mellett<br />számos egyéb időjárási adatot is gyűjtenek, mint a levegő hőmérséklete, relatív páratartalom, szélsebesség stb. Jelen cikk időjárási adatokon alapuló regressziós modelleket vizsgál a felületi hőmérséklet előrejelzésére. A magyarországi<br />meteorológiai állomások adatait használva 24 különböző modellt tanítottam be. A legjobb (Matérn 5/2 GPR) modell 10 perces gyakoriságú adatok segítségével RMSE = 2,33 °C pontosságot ért el, míg az órás inputok alkalmazásával<br />a modell pontossága RMSE = 2,24 °C-ra javult, ami a statisztikai zaj csökkentésével magyarázható. A nappali és éjszakai adatsor szétválasztásával optimalizált modell nem javított a pontosságon, viszont a számítást minimálisan<br />bonyolította, így a végső modell a 24 órás összesített adatokon tanult. A cikk alátámasztja, hogy négy időjárási input (levegőhőmérséklet, napsugárzás, annak változása, vízfilmvastagság) elegendő ennek eléréséhez. Az egyéb<br />időjárást jellemző paraméterek, mint a relatív páratartalom, szélsebesség, csapadékintenzitás nem javították a modell pontosságát. Az egyszerűbb modellek (pl. lineáris regressziós modell, RMSE = 2,88 °C) is hasonló globális<br />pontosságot mutattak, azonban szélsőséges hőmérsékletek esetén az átlagos hibájuk jelentősen megnőtt, 40 °C felett RMSE &gt; 4,5 °C értéket vett fel. Ezért a komplexebb modell alkalmazása mérnöki szempontból javasolt a nagyobb<br />számítási igénye mellett is. A bemutatott regressziós modell segítségével három mért és egy számított időjárási adat alapján meghatározható a burkolat felszíni hőmérséklete. Ez az eszköz lehetőséget ad arra, hogy olyan helyszíneken is<br />ismert legyen a burkolat hőmérséklete, ahol nincs vagy attól távol helyezkedik el mérőállomás, esetleg burkolatfelújítás után nem került helyreállításra vagy egyéb okból üzemszünet áll fenn. Egy hosszú távú élettartam monitoring esetében ez fontos információ lehet, ennek hazai kidolgozásáig és alkalmazásáig a cikkben bemutatott modell hatékony segítséget nyújthat a téli üzemeltetés során a közutak kezelői számára, ami növeli a forgalombiztonságot.</p> 2026-11-04T00:00:00+01:00 Copyright (c) 2026 Koch Domonkos https://ojs3.mtak.hu/index.php/ktsz/article/view/21979 Közlekedési profilok klaszterelemzése és a kerékpármegosztó szolgáltatás bővítési lehetőségei Rákosmentén 2026-10-08T08:57:02+02:00 Péter Tóth toth.peter201@gmail.com Domokos Esztergár-Kiss esztergar-kiss.domokos@kjk.bme.hu <p>A tanulmány a közösségi kerékpármegosztó szolgáltatás városperemi alkalmazhatóságát vizsgálja Rákosmentén a 15 perces város koncepciójának keretében. Egy 2025-ben végzett kérdőíves felmérés adatai alapján Látens Osztályos Klaszterelemzés segítségével azonosítja a lakosság eltérő mobilitási attitűdjeit. Az eredmények rámutatnak, hogy a kerületben jelentős, de heterogén kereslet mutatkozik egy integrált, kötöttpályás kapcsolatokra épülő kerékpármegosztó rendszer iránt, amely hozzájárulhat az autóhasználat csökkentéséhez és a helyi elérhetőség javításához.</p> 2026-11-04T00:00:00+01:00 Copyright (c) 2026 Tóth Péter, Esztergár-Kiss Domokos https://ojs3.mtak.hu/index.php/ktsz/article/view/23252 A debreceni BMW-beruházás kiszolgálása érdekében kialakított helyi és helyközi autóbuszjáratok térbeli jellegzetességei 2026-10-08T08:55:00+02:00 Gábor Kozma kozma.gabor@science.unideb.hu Tamás Kiss-Polgárdi tamaskpt@gmail.com <p>A tanulmány célja annak bemutatása, milyen változások mentek végbe az elmúlt időszakban a helyi és helyközi autóbuszos közösségi közlekedésben a nagyüzemi termelést 2025 októberében elkezdő, és napjainkban már több mint 4000 főt foglalkoztató debreceni BMW üzem munkaerő-ellátásnak biztosítása érdekében. A helyi közlekedés vonatkozásában megállapítható, hogy a kialakított új viszonylatok a város területének jelentős részét lefedik, és ez különösen igaz az éjszakai járatok esetében. A helyközi közlekedésben végbement járatszám-növekedés hatására napjainkra egy egyre összefüggőbb, több vármegye területére is kiterjedő ingázási gyűrű alakult ki.</p> 2026-11-04T00:00:00+01:00 Copyright (c) 2026 Kozma Gábor, Kiss-Polgárdi Tamás https://ojs3.mtak.hu/index.php/ktsz/article/view/23310 Az entrópia közlekedésinformatikai értelmezése 2026-10-08T08:52:26+02:00 Tamás Berta berta@kti.hu Diána Henézi kdiana@sze.hu Ádám Török torok.adam@kjk.bme.hu <p>Cikkünk az entrópia egységes értelmezését adja a termodinamika, a statisztikus fizika és az információelmélet területén, majd ezt a fogalmat kiterjeszti a termelési és közlekedési rendszerek elemzésére. A fizikában az entrópia az energia rendezetlenségét és eloszlását jellemzi, és a második főtétel szerint zárt rendszerekben növekszik. A statisztikus fizikában a mikroállapotok számával, míg a Shannon-féle értelmezésben a bizonytalanság mértékével azonos. Ezekre építve a tanulmány az entrópiát komplex rendszerek strukturális analógiájaként alkalmazza. A termelési rendszerekben az entrópia a veszteségek, a variabilitás és a koordinációs problémák összefoglalója, amely csak folyamatos beavatkozással csökkenthető.</p> <p>A fő eredmény a közlekedési csomópontok entrópia alapú értelmezése. A csomópont entrópiája a forgalmi állapotok variabilitását és kiszámíthatatlanságát fejezi ki, míg az „entalpia” a rendszer hasznosítható potenciálját írja le. A forgalomirányítás (jelzőlámpa, szabályozás) az állapotok korlátozásával csökkenti az entrópiát és növeli a teljesítményt. Mivel a közlekedési rendszerek nyílt rendszerek, az entrópiacsökkentés csak folyamatos energia- és információbevitel mellett tartható fenn. A Shannon-entrópia formalizálja a forgalmi bizonytalanságot és hálózati szinten a koordináció mértékévé válik. A modell végül négy pillért különböztet meg (infrastruktúra, jármű, ember, információ), ahol az információ az entrópiaeloszlást átalakító tényezővé válik. Az autonóm járművek megjelenése az entrópiát az információs rétegbe koncentrálja.</p> 2026-11-04T00:00:00+01:00 Copyright (c) 2026 Berta Tamás, Henézi Diána, Török Ádám https://ojs3.mtak.hu/index.php/ktsz/article/view/24614 Emlékeztető az MTA Közlekedés- és Járműtudományi Bizottságának üléséről 2026-08-27T10:37:12+02:00 Balázs Horváth hbalazs@sze.hu <p>A dokumentum az MTA Közlekedés- és Járműtudományi Tudományos Bizottságának üléséről készült emlékeztető, amely részletesen bemutatja az esemény programját, előadásait és szakmai diskurzusait. Az ülést Dr. Horváth Balázs vezette, és egy megemlékezéssel kezdődött Dr. Lányi Péter munkásságáról, amely kiemelte a hazai forgalomtechnikai és közúti tervezési területeken végzett úttörő szerepét, valamint szakmai és emberi örökségét. A szakmai előadások középpontjában a közlekedésbiztonság különböző aspektusai álltak. Dr. Török Árpád előadása az autonóm járművek és a V2X kommunikáció lehetőségeit vizsgálta, hangsúlyozva a decentralizált megoldások fontosságát a biztonságkritikus rendszerekben. Bemutatta a szenzoradatok és kommunikáció kombinálásának jelentőségét, valamint a szimulációs (MATLAB-Simulink) és Vehicle-in-the-Loop módszerek alkalmazását. Dr. Sipos Tibor az infrastruktúra-biztonság és az indikátorrendszerek fejlődését ismertette, kitérve a halálozási mutatók mellett a súlyos sérülések mérésének fontosságára, valamint az EU KPI rendszerre. Rámutatott a hazai adatok hiányosságaira és a jogszabályi korlátokra, például a GDPR és az AI Act hatásaira. Dr. Miletics Dániel előadása a közlekedési morál és viselkedés kutatásait mutatta be, beleértve a sebességválasztás, a tréningek hatása, valamint a szimulációs eszközök szerepét. Az eredmények kiemelték az oktatás és infrastruktúra jelentőségét a biztonság javításában.</p> 2026-11-04T00:00:00+01:00 Copyright (c) 2026 Horváth Balázs https://ojs3.mtak.hu/index.php/ktsz/article/view/23330 Világháborútól világháborúig: a magyarországi vasutasok jövedelmei a két világháború között (1920–1938) 2026-10-08T12:46:02+02:00 Gábor Balázs balazs74g@gmail.com <p>A tanulmány a vasúti dolgozók két világháború közötti jövedelmi helyzetét vizsgálva megállapítja, hogy bár a korszakban tendenciáját tekintve növekedtek a vasúti bérek, azok az első világháború előtti utolsó békeévek szintjét sohasem tudták elérni. A korszak legfontosabb vasúti béremelési intézkedése 1938-ban történt. Az ennek keretében végrehajtott vasúti bérrendezésnek egyik nyilvánvaló célja az volt, hogy a vasutasokat távoltartsa a politikai szervezkedésektől. A háború felé sodródó világban a vasúti személyzet feltétlen lojalitásának megőrzése nyilvánvalóan alapvető érdeke volt a kormányzatnak.</p> <p>A legfontosabb bérrendezés (1938) szinte valamennyi kategóriában magasabb reáljövedelmet biztosított, mint amennyit a bázisnak választott 1925-ös évben kerestek a vasúti dolgozók. Egyetlen érdekes kivétel az első számú vezető, az elnök volt, akinek a reáljövedelme, ha rendkívül kis mértékben ugyan, de csökkent 1925-höz képest. A vasúti reálbérek 1925-ös bázisra vetített növekedésének arányát vizsgálva elmondható, hogy annak mértéke az alsóbb beosztások felé haladva fokozatosan nőtt (nivellálás).</p> <p>Annak ellenére, hogy az 1938-tól megállapított vasúti jövedelmek nem érték el az első világháború előtti reálértéküket, abból a vasutasok többsége egy tisztes polgári életszínvonalat tudott biztosítani a családjának. Mivel 1946-ban az 1938-as reálérték 22–35%-ában határozták meg az állami alkalmazottak fizetését, a vasutasok később érthetően nosztalgiával tekintettek vissza az 1938-as bérrendezésre.</p> <p>A szerző, aki a Magyar Nemzeti Levéltár Gazdasági Levéltári Osztályán többek között a vasúti iratok referense is, kiemelt célnak tekinti, hogy felhívja a kutatók figyelmét a levéltári őrizetben lévő és eddig viszonylag kevéssé kutatott polgári kori vasúti iratanyagra. Ezek az iratanyagok ugyanis hitelességük és máshonnan meg nem ismerhető adattartalmuk révén kiegészítik a könyvészeti forrásokból megismerhető információkat.</p> <p>A tanulmány elkészítése során a szerző számára a legfontosabb, megoldandó módszertani problémát a jövedelmek reálértékének meghatározása jelentette tekintettel arra, hogy a két világháború közötti időszakban a hivatalos fizetőeszköz megváltozott, illetve emellett figyelemmel arra, hogy a fizetőeszköz vásárlóértéke<br />is erős ingadozást mutatott a korszakban.</p> <p>Amikor az egyes vasúti beosztásokkal járó jövedelmeket vetette össze a szerző, nehézséget jelentett az is, hogy a MÁV-nál nevesített beosztások sok esetben nem, vagy csak kisebb-nagyobb fenntartásokkal voltak megfeleltethetők a más munkavállalói csoportok, például a köztisztviselők esetében rendszeresített beosztásoknak.</p> 2026-11-04T00:00:00+01:00 Copyright (c) 2026 Balázs Gábor