Közlekedéstudományi Szemle

Előzmények és tanulságok a vasúti ingatlanfejlesztés történetéből • 5. rész

2026-04-22T13:29:54+00:00

A cikksorozat a vasúti területek ingatlangazdálkodásáról szól a rendszerváltozástól napjainkig. A piacgazdaságban az ingatlan szerepe visszanyerte a gazdaságban a hagyományos szerepkörét, jelentősége a vasúti területek használatában is megnőtt. Ennek alapján a cikk be kívánja mutatni a vasúti ingatlangazdálkodás szerepkörét és célkitűzéseinek változásait a kezdetektől a komplex vasút- és ingatlanfejlesztési tervek kidolgozásáig. Konkrét példákon keresztül ismerteti a vasúti területek hasznosítási kérdéseit és az ezekből levonható tanulságokat. Külön csoportban kerülnek tárgyalásra a vasútállomások, személypályaudvarok és az ettől némileg eltérő adottságú árufuvarozási területek, rendezőpályaudvarok területének hasznosítási tervei és azok eredményei, kudarcai. A cikksorozat végén a konkrét példák alapján összefoglalásra kerülnek az eddigi gyakorlatból levonható általános következtetések, javaslatok, aminek aktualitását adja a sajtóban utóbb elhíresült Rákosrendező térségi barnaövezeti fejlesztési program. Az 5. rész Rákosrendező vasútállomás fejlesztési kérdéseivel foglalkozik, végül összegző megállapításokat tartalmaz a vasúti ingatlanhasznosítással kapcsolatosan.

Esettanulmány az alkatrészhiány miatt álló szállítójárművek problémafeltárásának folyamatáról és a javító-, helyesbítő intézkedések megtételéről

2026-04-22T13:29:54+00:00

A szolgáltatásokat nyújtó vállalat működése szempontjából elengedhetetlen, hogy az alaptevékenységének végzéséhez szükséges erőforrások folyamatosan rendelkezésre álljanak, hiszen e nélkül a vállalt szerződéses kötelezettségeinek nem tud eleget tenni. Azokban az esetekben, amikor a szolgáltatás nyújtásához szükséges eszközpark működőképessége bizonytalan, a szolgáltatás nyújtása nem a szabályozott folyamatok mentén történik, hanem operatív beavatkozások sorozata mentén. A jelentkező zavarok feltárása, az okok megtalálása elengedhetetlen, ami mélyreható elemzés eredménye lesz. A vizsgálati módszertan meghatározása kiemelt feladat, hiszen annak lépésein végighaladva válik zárttá a folyamat. A feladat nem csupán a jelenlegi ok-okozati összefüggések feltárása, hanem a gyökérokok meghatározása, majd ezt követően a helyesbítő intézkedések meghozatala és bevezetése. Ennek eredményes alkalmazását mutatjuk be cikkünkben, egy vállalati eseten keresztül. Kiemelten fontos, hogy a vizsgálatban érintett fő folyamat mellett minden olyan támogató folyamat szereplőit be kell vonni, amely hatással van a nem-megfelelősség kialakulásában, így a helyesbítő intézkedés kialakításában is.

Az egyenlőtlen környezeti terhelések hatása a rétegelt gumirugók üzemállapotára

2026-04-22T13:29:54+00:00

A rétegelt gumirugók mechanikai jellemzői erősen hőmérsékletfüggők, így mindazon vasúti járműveknél, ahol a rugózásban ilyen elemek részt vesznek, az egyenlőtlen hőterhelés a futásbiztonságot degradálhatja. Jelen kutatás VEM segítségével vizsgálta a napsugárzásból eredő hőterhelés hatását a gumirugókra. A vizsgálat alapján a jármű két oldalán dolgozó gumirugók között 14-15°C átlaghőmérséklet-különbség is felléphet. A kapott eredmények kisiklásbiztonsági vizsgálatok alapjául szolgálhatnak.

A hajtáslánc és a járműkialakítás szerepe a közúti közlekedés energiafelhasználásának csökkentésében

2026-04-23T06:28:20+00:00

A személygépjárművek kialakítása Európában az elmúlt időszakban nagy változásokon ment keresztül, amelyeket társadalmi, gazdasági és szabályozási tényezők egyaránt befolyásoltak. A felhasználói igények átalakulása, a környezetvédelmi és biztonsági előírások szigorodása alapvetően formálta a járművek szerkezeti jellemzőit és hajtásláncukat. A kutatás valós közúti fogyasztási adatok felhasználásával vizsgálja a főbb járműparaméterek és a tüzelőanyag-felhasználás közötti összefüggéseket.

Emlékeztető az MTA Közlekedés- és Járműtudományi Bizottságának üléséről

2026-04-23T06:28:20+00:00

2025. november 26-án Dr. Török Ádám, a bizottság elnöke köszöntötte a résztvevőket a Széchenyi István Egyetemen, ismertetve a három előadásból álló programot. A levezető elnöki feladatokat Dr. Horváth Balázs látta el, aki kiemelte, hogy immár hagyomány, hogy az év utolsó ülése Győrben kerül megrendezésre. Elsőként Dr. Lakatos András Rudolf mutatta be - társszerzőivel készített – módszertanát a különböző hajtású városi autóbuszok üzemeltetési költségeit becslésére vonatkozóan. . A prezentációt élénk szakmai vita követte, többek között az elektromos járművek töltési szintjeiről, a költségelemek vetítési módjáról és az infrastruktúra-költségek kezeléséről. A hozzászólások között felmerült a humán és közvetett költségek pontossága, valamint korábbi kutatási eredmények bevonásának lehetősége. Másodikként Dr. Hörcher Dániel és Tordai Dániel számolt be egy OTKA-projekt keretében végzett kutatásukról, amely a diszkrét választási modellekben a zsúfoltság szerepét vizsgálta. Részletes módszertani ismertetés és eredmények bemutatása után a vita olyan kérdésekre fókuszált, mint a revealed és stated preference módszerek összehasonlíthatósága, az idő‑pénzértékek eltérései, a kutatás korlátai és az eredmények általánosíthatósága. Harmadikként Dr. Nagy András Lajos a különböző járműhajtások teljes életciklusú környezeti hatásait mutatta be, külön kitérve az e‑fuel lehetséges előnyeire. A hozzászólások között felmerült a „fenntartható mobilitás” fogalom pontos használatának kérdése is.

Megújult baleseti adatbázis – a közúti baleseti adatkódolás aktuális változásai

2026-04-23T06:28:20+00:00

Tekintettel a közúti baleseti adatrögzítés rendszerének 2024. január 1-jétől történt módosítására, elemzésünk célja a kapcsolódó változások bemutatása. A változtatások korábban nem kaptak publicitást, így jelen cikk hasznos támogatást nyújthat a közlekedésbiztonsággal foglalkozó szakemberek számára. A közlekedésbiztonsági adatok megfelelő elemzése a közlekedésbiztonsági források hatékony felhasználásához, beavatkozások, képzések, fejlesztések tervezéséhez használható fel.