https://ojs3.mtak.hu/index.php/ktsz <p>A Közlekedéstudományi Egyesület a közlekedéstudomány területén egyedülálló módon jelenteti meg a Közlekedéstudományi Szemle (KTSZ) címen azt a lektorált szaklapot, amely immár 73. évfolyamát jegyzi. A KTSZ az egyetlen MTA által elismert közlekedéstudománnyal foglalkozó magyar nyelvű szaklap. A Szemle a hosszú és folyamatos megjelenés során rendkívül népszerű publikációs felületet szolgáltatott és ad ma is a hazai kutatók, oktatók és egyetemi hallgatók (MSc, ill. PhD) körében. Az évente hat alkalommal megjelenő folyóirat a digitális platform mellett elérhető nyomtatott formában is.</p> Közlekedéstudományi Egyesület hu-HU Közlekedéstudományi Szemle 0023-4362 <p>A folyóirat a lapszámokban megjelent cikkek tartalmához azonnali, nyílt hozzáférést (OA - Open Access) biztosít azon az elven alapulva, hogy a kutatási eredmények nyilvánosság számára történő ingyenes elérhetővé tétele elősegíti a globális tudásmegosztást. Sem a szerzőknek, sem az olvasóknak nem kell nyílt hozzáférési díjat (APC) fizetniük, azaz a cikkek nem kereskedelmi céllal, változtatás és módosítás nélkül felhasználhatók.</p> <p>A folyóiratban megjelent összes cikk&nbsp;<a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0/">CC-BY-NC-ND 4.0 licenc</a>&nbsp;alapján használható.</p> <p>&nbsp;</p> https://ojs3.mtak.hu/index.php/ktsz/article/view/21076 <p>A Dunán a belvízi hajózás potenciáljának kihasználását a folyó természetföldrajzi adottságai, valamint a klímaváltozás okozta szélsőséges vízjárási viszonyok korlátozzák. A magyarországi Duna-szakasz kiemelt szűk keresztmetszeteket (gázlókat) mutat, ahol a szükséges merülési mélység biztosítása csak korlátozott ideig lehetséges. Ez a hidrológiai bizonytalanság jelentősen rontja a vízi szállítás versenyképességét és tervezhetőségét a logisztikai láncokban. A fejlesztési szükségletek a járműflotta elöregedett állapotára és a kikötői infrastruktúra modernizációjára is kiterjednek, de problémát jelent a humánerőforrás biztosítása is. A tanulmány célja a dunai hajózás alapfeltételeinek és infrastruktúrájának átfogó értékelése. Vizsgálja a hajózhatóság javítását célzó, nemzetközi egyezményekben (AGN) foglalt előírások teljesítésének feltételeit, ezek hazai környezeti és társadalmi korlátozó tényezőit [1].</p> Dávid Nagy Copyright (c) 2026 Dávid Nagy https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 2026-06-12 2026-06-12 76 3 2 11 10.24228/KTSZ.2026.3.1 https://ojs3.mtak.hu/index.php/ktsz/article/view/21431 <p class="Absztrakt">Az önvezető járművek számára kulcsfontosságú a környezet pontos felmérése és a megbízható lokalizáció. Ehhez egy kooperatív vizuális SLAM rendszert ismertetünk, ahol az egyik jármű monokuláris kamerával térképet készít, és ezt a térképet GNSS referencia koordinátákkal globális méretarányra kalibrálja. A második jármű a létrehozott már globális koordináta-rendszerben értelmezett térképet felhasználva vizuálisan lokalizálja magát. A bemutatott módszer kiértékeléshez egy saját készítésű adatszettet használtunk. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a módszer növeli a helymeghatározás pontosságát és lehetővé teszi a térképek újrafelhasználását a járművek között.</p> Károly Fodor András Rövid Copyright (c) 2026 Károly Fodor, András Rövid https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 2026-06-12 2026-06-12 76 3 28 35 10.24228/KTSZ.2026.3.4 https://ojs3.mtak.hu/index.php/ktsz/article/view/22486 <p>A korszerű közösségi közlekedési rendszerek egyik kulcseleme a pontos és megbízható utastájékoztatás biztosítása. A hagyományos papíralapú menetrendek statikus jellegűek, így nem képesek megjeleníteni a közlekedési rendszer valós idejű változásait, míg a digitális LED vagy TFT/LCD kijelzők jelentős energiafogyasztási és infrastruktúra-igénnyel működnek. Ezekre a problémákra nyújt megoldást az e-papír technológián alapuló, energiahatékony utastájékoztatási eszköz a közösségi közlekedés résztvevői számára. Vállaltunk, a HC Linear Kft. egy projekt keretén belül fejlesztette ki a SmartPage utastájékoztató rendszert.</p> Tamás Fecske Rita Kecskés Copyright (c) 2026 Tamás Fecske, Rita Kecskés https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 2026-06-12 2026-06-12 76 3 20 27 10.24228/KTSZ.2026.3.3 https://ojs3.mtak.hu/index.php/ktsz/article/view/21846 <p>Jelen tanulmány geoinformatikai-kartográfiai módszerekkel vizsgálja a budapesti közlekedési hálózat térbeli korrelációs mintázatait két, független adatbázison (független forgalomszámlálási csomópont-halmazok, összesen 19,6 millió mérés). A térbeli hozzárendelés Voronoi-diagram (Thiessen-poligon) alapú interpolációval történt, amely négy meteorológiai állomás és 1196 EOV koordináta-rendszerben georeferált csomópont között biztosította az objektív területi felosztást. A gráfelméleti modellezés és Pearson-féle térbeli autokorrelációs analízis mintaméret-függő eredményeket tárt fel: a nagyobb minta (A1) 12,4%-kal magasabb átlagos korrelációs együtthatót mutat (r=0,579 vs. r=0,507). A távolság-függetlenség vizsgálata ellentmond Tobler első földrajzi törvényének: az 5 km feletti és az 500 m alatti csomópont-párok gyakorlatilag azonos térbeli hasonlóságot mutatnak (42,8% vs. 41,7%). Az eredmények alátámasztják, hogy a topológiai kapcsolatok fontosabbak a térbeli autokorrelációban, mint az euklideszi távolság. A tanulmány hozzájárul a térinformatikai alapú közlekedési hálózatelemzés metodológiai fejlesztéséhez.</p> Zoltán Farkas-Németh Copyright (c) 2026 Zoltán Farkas-Németh https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 2026-06-12 2026-06-12 76 3 12 19 10.24228/KTSZ.2026.3.2 https://ojs3.mtak.hu/index.php/ktsz/article/view/21522 <p class="Absztrakt">A cikk az országos közúthálózaton bekövetkezett személyi sérüléses balesetek számának a megtett járműkilométerekhez viszonyított kockázati mutatóit elemzi 23 éves időszakra. Az elemzés a halálos, súlyos és könnyű sérüléses kimenetelű balesetekre, ill. autópálya, autóút, főút, alsóbbrendű út kategóriákra bontva történik. Az egyes csoportokra bontva bemutatásra kerül, hogy a baleseti kockázat hogyan változott az elmúlt időszakban, az adatsorokra a változásokat jól leíró függvények illesztésével.</p> Csaba Koren Gabriella Kosztolányi-Iván Copyright (c) 2026 Csaba Koren, Gabriella Kosztolányi-Iván https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 2026-06-12 2026-06-12 76 3 38 44 10.24228/KTSZ.2026.3.5 https://ojs3.mtak.hu/index.php/ktsz/article/view/21726 <p class="Absztrakt">A jelzőtáblával szabályozott kijelölt gyalogos-átkelőhelyek beláthatósági feltételeit vizsgáltuk hagyományos és önvezető járművek esetében. A kidolgozott módszerrel újdonságként a méretezésnél a gyalogosok haladási sebessége is figyelembe vehető, és meghatározható a szükséges oldalirányú látótávolság, valamint a járdaszegély mentén szabadon tartandó hossz. A módszer felhasználható a jelenlegi tervezési útmutatók felülvizsgálatára, továbbá az autonóm járművek bevezetéséhez történő felkészülés során is, figyelembe véve az eltérő észlelési- és reakciójellemzőket.</p> Szilárd Szigeti Gábor Pauer Dávid Földes Copyright (c) 2026 Szilárd Szigeti, Gábor Pauer, Dávid Földes https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 2026-06-12 2026-06-12 76 3 45 52 10.24228/KTSZ.2026.3.6