Lelkipásztor

Istensegíts!

2025-05-17T04:34:47+00:00

Létezik egy ilyen nevű falu, amelyet csíki székelyek alapítottak 1776-ban, miután elmenekültek a mádéfalvi veszedelem után.

Amíg jól megy az életünk, és nincsenek különösebb gondjaink, bajaink, természetesnek vesszük mindazokat a dolgokat, amelyek pedig Isten áldásai. És eszünkbe sem jut Istennek hálát adni, vagy hódolattal imádni őt. Pedig Istent megilleti az imádatunk és a hódolatunk.

Szemlélődés az ikon előtt

2025-05-17T06:36:02+00:00

A tanulmány célja, hogy a Lelkipásztor folyóirat tematikus számában a diakóniával kapcsolatos tanulmányokhoz teológiai felütést adjon. Az ikon elemzésétől kiindulva, teológiai mozaikokon keresztül jutunk el a Magyarországi Evangélikus Egyház diakóniai stratégiájához, vagyis a jelen és a jövő kihívásaihoz. A tanulmány külön hangsúlyt szentel az Apostolok cselekedetei könyve 6. fejezetének első hét versére, amelynek elemzése szorosan kapcsolódok a diakóniai ikonról leírt gondolatokhoz. Rövid történeti összegfoglaló után, a tanulmány a 20. századi magyar evangélikus diakónia egyháztörténeti hátterét mutatja be. A tanulmány végül az elmúlt harmincöt év intézményi fejlődésére fókuszál, és felhívja a figyelmet a szükséges teológiai eszmélés irányaira.

Az evangélikus diakóniai munka átalakulása a 2. világháború után

2025-05-17T06:36:02+00:00

A háború után a kommunista hatalom fokozatosan szűkítette az egyházak működését. Az Egyezmény biztosította a diakóniai munka fennmaradását, de az 1950-es évek elején az egyházi egyesületeket és alapítványokat feloszlatták. Az evangélikus egyház új formákat keresett a diakónia folytatására. Sztehlo Gábor megerősítette a gyülekezetek felelősségvállalását. Bár az egyház korlátozásokkal működött, a diakóniai munka fennmaradt, és alapot adott a rendszerváltás utáni fejlődéshez.

Spirituális önismeret – Ahol az ég és föld összeér

2025-05-17T06:36:00+00:00

Tanulmányunkban szeretnénk körbejárni az EHE többféle képzésében már otthonra találó Spirituális önismeret nevű szeminárium tartalmi elemeit. A spiritualitás és az önismeret definitív karakterű megközelítésétől indulva kíséreljük meg az olvasókat végigvezetni egy-egy alkalom lehetséges folyamatán. A tanulmány íróinak az is célja volt, hogy személyes megérintettségüket – hallgatóként és oktatóként – is megoszthassák az érdeklődőkkel, abban bízva, hogy mások számára is életet hozhatnak.

Az első „rendes” falu

2025-05-17T04:18:38+00:00

Lajoskomárom Fejér vármegye egyik legfiatalabb települése. Története a 19. század elejéig nyúlik vissza. A helység a Mezőföld délnyugati peremén fekszik. Az 1802. év jelentős változást hozott a Sió-parti szomszédos területen a Batthyány-uradalom életébe a napóleoni háborúk gabonaigénye miatt. Egyes dunántúli községekben telepítési felhívást tettek közzé: kedvezmények kilátásba helyezésével jobbágyokat, illetve zselléreket kívántak az uradalom területére telepíteni (Dani 1989, 134–135. o.). Ennek lebonyolításához terv készült 1802-re, már csak ki kellett alakítani a falu helyét. A terv geometriai szabályszerűségéről, megvalósulásáról és a benne kialakult életről Vas Gereben ezt állapította meg: az első magyarországi rendes falu (Keveházi 2011, 131. o.).

Tessedik öröksége: diakónia és szolgáló szeretet Szarvason

2025-05-17T04:33:35+00:00

A diakónia – a szolgáló szeretet – mindig is meghatározó küldetése volt a keresztény egyháznak. Jézus példája és tanítása alapján tudjuk, a gondoskodás, a rászorulók támogatása nem csupán lehetőség, hanem kötelesség is. A Szarvas-Ótemplomi Evangélikus Egyházközség számára nem ismeretlen ez a felelősség. Tessedik Sámuel szorgalmatossági iskolája az oktatás révén már a 18. század végén igyekezett jobbá tenni a szarvasiak életét, amely törekvés sokak számára hozott reményt és új lehetőséget. Ezt a szemléletet követte az 1827-ben épült Granárium, a régi lelkészi hivatal is, amely fontos szerepet játszott az özvegyek, árvák és szegény sorsúak megsegítésében. A 20. században pedig az evangélikus fenntartású Luther Árvaház folytatta ezt a szolgálatot, otthont és nevelést biztosítva a rászoruló gyermekek számára.

Interaktív bepillantás az Isten titkaiba

2025-05-17T04:28:33+00:00

Varga Gyöngyi legújabb kötete, a Fellegajtó a Luther Kiadó gondozásában jelent meg 2024-ben. A szerző, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Ószövetségi Teológia Tanszékének vezetője számos lelki irodalommal gazdagította a magyar teológiai könyvkiadást, ezek közzé tartozik az Áldáskönyv, a Remény s ég vagy az Élők földje. E legújabb műve újszerű módon kínál betekintést a tér, az idő, a szentség és a megváltás fogalmainak átfogó elemzésével a keresztény lelkiségbe, miközben egyesíti a teológiai alaposságot a közérthetőséggel. Ezért a könyv nemcsak a teológiai szakemberek számára nyújt inspirációt, hanem olvasása a tágabb olvasóközönség számára is spirituális élményt kínál.

Búcsú Bencéné Szabó Márta evangélikus lelkésztől (1957–2024)

2025-05-17T04:32:46+00:00

Isten, a mi mennyei Atyánk, az élet és halál Ura megszomorít, de meg is vigasztal, megaláz, de fel is emel, sírba visz, de meg is elevenít. Mulandóvá tette életünket bűneink miatt, de egyszülött Fiát is adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Ezért, amikor most megállunk Bencéné Szabó Márta testvérünk koporsója mellett, Istenhez fordulunk kegyelemért, nála keresünk vigasztalást, útmutatást, reménységet, először egy személyes emlékezés és az életút felidézésén keresztül.

Mennybemenetel

2025-05-17T04:38:27+00:00

Az ünnep jellege

Mennybemenetel ünnepe (Ascensio Domini) az egyik legrégebbi keresztény ünnep, az Úr feltámadása után a 40. napon. Órigenész már a 3. században, és más egyházatyák is említik ezt a megtörtént eseményt. Az ősegyház a 4. századig a Szentlélek eljövetelével együtt, pünkösdkor ünnepelte. A legkorábbi dokumentált megemlékezések a 4. századból származnak. Euszébiosz és Augustinus is utal arra, hogy a keresztények ekkor már külön ünnepként tartották meg. A Niceai zsinat (325) után terjedt el szélesebb körben. A 6. századtól a keleti és nyugati egyházban is állandó liturgikus ünneppé vált. Természetesen a protestáns egyházaknál is ünnep, sok országban (pl. Németországban, Svédországban, Hollandiában) munkaszüneti nap. Magyarországon sok helyen inkább vasárnap, „áldozócsütörtök” utáni vasárnap ünneplik. Ahogy liturgikus könyvünk fogalmaz, a nap témája: Isten jobbjára ült, közbenjár egyházáért.

Húsvét ünnepe után 6. vasárnap (Exaudi)

2025-05-17T04:43:10+00:00

A vasárnap jellege

Exaudi vasárnapja – ahogyan a pontos neve is jelzi – még a húsvéti időszak jelentős része, amely magában foglalja és tovább részletezi a feltámadás örömhírét, de már nyomatékosan mutat pünkösd ünnepére. A húsvéti hálaadásból átvezet pünkösd előkészületeire: a Szentlélek megelevenítő tüzének jelenlétéért könyörög (Hafenscher 2010). Az Úr mennybemenetele feletti öröm átvált a megígért Szentlélek várásának örömébe, amely megjelenik a vasárnap evangéliumában – Jn 15,26–16,4 (Jánossy 2008, 38–39. o.). A vasárnap mottója: Meghallgatja erőtlen népe kiáltását. „Halld meg, Uram, hívó hangomat!” (Zsolt 27,7) Így tekint fel Dávid a zsoltárban. Hasonlóképpen tekint fel a tanítványok sokasága Jézus mennybemenetelére, amely magában foglalja a visszatérés ígéretébe vetett reménységet (Horváth-Hegyi 2015). Azonban sem erre a vasárnapra, sem pedig a mennybemenetel és pünkösd ünnepe között eltelt időre nem szabad úgy tekintenünk, mint magára hagyott világra, mert az Úr mindenkor velünk van.

Pünkösd ünnepe

2025-05-17T04:46:30+00:00

A vasárnap jellege

Talán nem sokat tévedek, ha azt mondom, mindenki lelkében ott van a vágyakozás valami jobb, valami szebb, valami teljesebb felé. Aztán arról már megoszlanak a vélemények, az érzések, értékítéletek, hogy kinek-kinek mi jelent jobbat, szebbet. Egy azonban biztos, hogy a születés, az újjászületés fogalmak mögött valamennyien egy pozitív kisugárzást, valami örömet hozó történést értünk.

Pünkösd 2. napja

2025-05-17T04:49:38+00:00

Az ünnep jellege

Pünkösdhétfő. A nagyünnepek második napján jellemző módon egy létszám és összetétel szempontjából szűkebb gyülekezet indul el a templomba. Pünkösdkor ez azért is szembeötlő, mert ott feszül a jól látható ellentmondás a maroknyira csökkent közösség és a bibliai történetben leírt Szentlélek adta növekedés között. Másfelől a „hardcore” templomba járók jelenléte lehetőséget ad esetlegesen új teológiai szempontok, más mélységek bejárására, őszinte önvizsgálatra is. Az ünnep üzenete is erre ösztönöz, hiszen pünkösd 2. napjának fókuszában a pünkösdi alaptörténet folytatása áll. Ennek locus classicusa a jelen prédikációs alapige. Amint Jánossy Lajos is felhívja a figyelmünket irányadó munkájában: „Míg pünkösdvasárnap a Szentlelket hivatásban és első gyülekezetei teremtő hatalmában mutatja meg Isten egyházának életében, addig pünkösd II. ünnepe arra figyelmeztet, hogy a Szentlélek hatása az egyház szolgálata révén mint terjed egyre távolabbra, és mint éri el Isten mindenkit üdvözíteni akaró szeretete a Krisztusról szóló örömhírrel Izrael után a pogányságot is.” (Jánossy 2008, 44. o.).

Szentháromság ünnepe

2025-05-17T04:53:06+00:00

A vasárnap jellege

Szentháromság ünnepét több mint ezer éve ünnepli az egyház. Eleinte kérdéses volt, hogy egyáltalán szükséges-e ünnepelni ezt a napot, azonban a Szentháromságról szóló tanítást nem valló vagy elferdítő szekták munkálkodása egyértelművé tette ennek az ünnepnek a teológiai, apológiai jelentőségét. Az egyházi esztendő első felének ünnepsorozata az üdvtörténeti eseményeket összefoglaló dogmatikus ünneppel, Szentháromság ünnepével zárul. A liturgikai bevezetés iránymutatásából kiindulva „a Szentháromság titkát megértenünk nem szükséges, imádnunk annál inkább” (Hafenscher 2010, 369. o.). Ezen a vasárnapon megérkezünk az üdvtörténeti események felől egy olyan mérföldkőhöz, amely az addigi vasárnapok tartalmából merítve a gyakorló keresztény élet felé irányítja figyelmünket. A vasárnap központi üzenete ezáltal nem lehet más, mint a teremtő, megváltó, megszentelő Isten imádása.