Lelkipásztor

Csak helytállni

2024-06-13T02:59:39+00:00

A titkárság ajtaján sokáig kint volt egy kis tábla: „A lehetetlent azonnal teljesítjük, a csodára egy kicsit várni kell.” Ha Mózesnek lett volna ilyen táblája, lehet, hogy ő is kiakasztja sátra bejáratához.

Luther vitája Kopernikusszal Józs 10,12–15 értelmezéséről

2024-06-18T14:01:05+00:00

A tanulmányom egy képzeletbeli disputát taglal Luther és Kopernikusz között. A vita fizikailag nem, csak áttételes értelemben történt meg – ugyanakkor igen tanulságos e wittenberg–fromborki vita. A szerző elsőként a két újító közötti összhangot mutatja fel, tömören ismertetve a földközéppontú (ptolemaioszi) rendszert. Utána azt keresi, miért állnak mégis szemben egymással, miközben ismerteti konkrét véleményüket. Végül Józs 10,12–15 magyarázati lehetőségeit mutatja fel, kitérve azoknak a geocentrikus, illetve heliocentrikus szemlélettel való összefüggéseire. A szerző tudomány és írásértelmezés viszonyára vonatkozó rövid konklúzióval zárja cikkét.

A vallási identitás vizsgálata az egyháztól eltávolodó fiatal felnőtteknél

2024-06-18T14:01:05+00:00

A tanulmány az egyháztól eltávolodó fiatal felnőttek vallási és személyes identitásának összefüggéseit vizsgálja a narratív életútinterjú és a hermeneutikai esetrekonstrukció módszertanának segítségével. Ezek megértéséhez részletesen bemutatja a narratív identitás fogalmát, valamint megvilágítja a módszertani és lelkigondozói szempontok párhuzamát. A kérdésfelvetést egy illusztratív eseten vizsgálva a feltáró jellegű esettanulmány módszertani kísérletként értelmezhető.

Szényenkezem, tehát vagyok?

2024-06-18T14:00:56+00:00

Sokszor vetődik fel a kérdés, hogy a pszichológia és a teológia milyen kapcsolatban állnak egymással. Sokan szeretnék a két tudományt egymással szembeállítani. A két tudomány kapcsolódását e tanulmány a szégyen fogalmán keresztül mutatja be. A pszichológiának és a teológiának egyik központi fogalma és lelkiállapota a szégyen, amely félreérthetetlenül összeköt bennünket a bűneset (1Móz 3) történetével, és olyan érzelmi és genetikai kódoltság, amelyet a pszichológia sem tud és akar megkerülni. A szerző különféle elméleteket mutat be és jár körül a szégyen természetével és mibenlételével kapcsolatban, amelyek mind arra irányulnak, hogy értelmezzék és vizsgálat tárgyává tegyék a szégyen fogalmát, annak lelki kivetüléseit és az azokból eredeztethető személyiségtorzulásokat. Ez utóbbiak esetében találunk példákat a Bibliában egy-egy eseményen vagy bibliai személyen keresztül, de ez nem jelenti azt, hogy minden pszichológiai esettel találkozunk a Szentírásban, azt pedig végképpen nem, hogy arra megoldási javaslatokat találhatunk. A pszichológiában a szégyennel való megküzdéssel kapcsolatban a legjobban kifejező Nathanson iránytűje, amely jól szemlélteti, hogy az egyén hogyan reagálhat a megszégyenítő helyzetekre.

In memoriam Széchey Béla József (1933–2024)

2024-06-13T04:05:33+00:00

Az életének kilencvenegyedik évében elhunyt dr. Széchey Béla József villamosmérnökre, városépítési szakmérnökre, evangélikus lelkészre, a Jézus testvérei ökumenikus diakóniai rend egyik alapítójára gyermekei, Széchey Noémi és Széchey Rita írásával emlékezünk – a temetésen felolvasott és az egyházunk honlapján megjelent változat kombinációjával.

„Figyeljetek életük végére, és kövessétek hitüket.” (Zsid 13,7)

Emlékezzetek, figyeljetek!

2024-06-13T04:05:11+00:00

„Ne feledkezzetek meg vezetőitekről, akik az Isten igéjét hirdették nektek. Figyeljetek életük végére, és kövessétek hitüket!” (Zsid 13,7)

A felolvasott igevers a Zsidókhoz írt levél 13. fejezetéből van, s ebben a fejezetben háromszor szerepel a „ne feledkezzetek meg” imperatívusz. Először a 2. versben azt írja a szerző, ne feledkezzetek meg a vendégszeretetről, majd a folytatásban a foglyokról, és végül itt, a 7. versben a vezetőitekről. E mögött a felszólítás mögött a 103. zsoltár is állhat: „Áldjad, lelkem, az Urat, és ne feledd el, mennyi jót tett veled!” Egy temetés, egy temetési megállás, visszaemlékezés erre is int bennünket, hogy ne felejtsük el, mi mindent tett velünk az Úr. A zsoltárral együtt ezt a konkretizálást is hangsúlyoznom kell, hogy mennyi jót tett velünk az Úr. Mert bár Béla testvérünk életében sok próbatétel volt, de mindent fölülírt az Isten szeretetébe való kapaszkodás, az Isten bölcsességébe vetett megingathatatlan hit.

Szentháromság ünnepe után 5. vasárnap

2024-06-13T03:54:53+00:00

A Szentháromság ünnepét követő vasárnapokon a Mindenható szüntelen felénk hangzó hívása és Megváltónk követése, az ő nyomdokaiban való járás kerül előtérbe. Hogyan is élhetjük meg Krisztushoz való tartozásunkat a jelenvaló világban? Hogyan válhat láthatóvá feltámadásának ereje az életünkben? Fontos kérdése ez mindenkinek, aki találkozott az élő és feltámadott Úrral, és nem pusztán fülével, de szívével is meghallotta követésére hívó szavát.

Szentháromság ünnepe után 6. vasárnap

2024-06-13T03:49:45+00:00

A Szentháromság ünnepe utáni hatodik vasárnap liturgikus színe a zöld, a remény és az élet színe. A Prőhle-agendában ezt olvassuk: „Isten a sötétségből világosságra hív”. Ez szorosan kapcsolódik vasárnapunk igehirdetési alapigéjéhez is, hiszen új életben való indulásunkra vetül a fókusz, melynek fejezetcíme is tükrözi: Keresztség és új élet. A bevezető ige is ezt hangsúlyozza és húzza alá: Krisztus szereti az egyházat, és önmagát adta érte, hogy megszentelje és megtisztítsa a keresztséggel az ige által (Ef 5,25–26).

Szentháromság ünnepe után 7. vasárnap

2024-06-13T03:53:53+00:00

Ennek a vasárnapnak a témája: hit által az örök életre! Arra a Krisztusra nézünk, aki az igazság és a szabadság után vágyódó, kereső ember mellé áll. Vigasztal, utat mutat azáltal, hogy magára vette a világ nyomorúságait és erőtlenségeit. Krisztusban megjelent az Isten kegyelme és váltsága minden hívő üdvösségére! A vasárnap része a Szentháromság ünnepe utáni liturgikus időszaknak, amelynek teológiai célját Hafenscher Károly a következőképpen foglalja össze: „Az itt kezdődő sorozat egyes vasárnapjai kibontják mindazt, ami az üdvösség történetéből és a Szentháromság misztériumából következik az egyes keresztény ember és az egyház közösségének életében.” (2010, 323. o.) Vasárnapunk ennek a liturgiai célkitűzésnek megfelelve egy kisebb szerkezeti egységben helyezkedik el a Szentháromság ünnepe utáni vasárnapok között, amely Isten hívó szavával foglalkozik, amely a hit és a keresztény élet mindent megelőző forrása. Ez az egység a Szentháromság ünnepe utáni első vasárnappal kezdődik és jelen ünnepünkkel, a hetedikkel záródik. Nem véletlen tehát, hogy ezt a sorozatot betetézve a hetedik vasárnap foglalkozik az ember legfontosabb üdvösségi reménységével, amelynek az a témája, hogy „Isten a hit ajándékával az örök életre hív”.

Szentháromság ünnepe után 8. vasárnap

2024-06-13T03:58:18+00:00

A Szentháromság ünnepe utáni vasárnapok témáit a Prőhle-agenda a hitvallás Kis kátébeli magyarázata szerint jelölte: a Szentlélek elhív, megvilágosít, megszentel és megtart. A megvilágosítás a 6–9. vasárnap témája. Az igehirdetések tartalmi összefüggésére nézve segítség ez a megfigyelés. Mégsem az agendabeli cím határozza meg az igehirdetés tartalmát, hanem az alapige. Jánossy Lajos is így vázolja fel a vasárnapok jellegét (1944, 3. o.). Hasznos előkészítőink gyakorlata, hogy a vasárnap jellege felől közelítünk az alapigéhez, ha szem előtt tartjuk, hogy ez nem az első, hanem már egy második lépés. Ha pedig „[a]z ünneptelen félév »ünneptelen« ünnepe” (Thuránszky 2021, 271. o.) ez a vasárnap, akkor éppen ennek az igének a legsajátosabb üzenetét szólaltassa meg az igehirdetés.