Lelkipásztor

A határtalan Isten határátlépései és a tanuló tanítvány

Géza Laborczi — 2025-06-19

Ferenc pápát, a katolikus hagyomány szerint Péter utódját gyászolja a világ, amikor írom ezeket a mondatokat: sorban jelennek meg a róla szóló nekrológok, és elkezdődött az utódjáról való találgatás is. Nem Ferenc pápáról szeretnék elmélkedni, de szolgálatának egyik – szerintem fontos – aspektusáról igénk üzenete kapcsán is meg kell emlékeznünk. Ferenc pápa – számomra úgy tűnik – jézusi megfontolások alapján tudatos határsértő volt. A katolikus egyház látható és láthatatlan korlátait, választófalait lépte át tudatosan, evangéliumi lelkülettel. Tegyük hozzá: ilyen korlátok a többi felekezetben is jelen vannak.

The Seven Scenes of Joseph Weeping

Gyöngyi Varga — 2025-06-19

The narrative of Joseph (Gen 37–50) is a very human, deeply emotional, dramatic story. We follow the protagonist’s development of self-awareness, his readiness to confront his past, to come to terms with his own fate, his brothers and his father. Joseph’s feminine traits are to be seen in his care for his family and for the country, and behind his character is the personification of the wisdom as woman from the book of Proverbs (Prov 8) and the ’wife of noble character’ in Prov 31. Joseph weeps seven times in the process of meeting and reconciling with his family, these moments show a chiastic editing in the narrative.

The Tale of the Lord’s Handmaid

Beáta Gombkötő — 2025-06-19

This study examines Mary’s story through the lens of trauma, highlighting how the loss of bodily autonomy, communal threat, and identity disruption resonate with experiences of trauma survivors. In the Magnificat, Mary reclaims her voice and reshapes her suffering into a narrative of hope, resistance, and post-traumatic growth. A trauma-informed theological reading opens space to reinterpret the Incarnation through the lived reality of female embodiment. This approach foregrounds critical questions about consent in divine-human encounters, exposing the tension between divine initiative and the autonomy of the female body. It also challenges religious narratives that have historically justified masculine dominance and social control over women. Mary’s experience thus becomes a site of theological transformation and critical reframing.

A fontos dolgok a periférián történnek

Gyöngyi Varga — 2025-06-19

Kerekasztal-beszélgetés a Biblia női olvasatáról Szűcs Kingával és Gáncs Tamással, az Evangélikus Hittudományi Egyetem oktatóival Varga Gyöngyi beszélgetett a Szentírás nőképéről, női személyiségeinek üzeneteiről, illetve a Biblia női olvasatáról.

Worship 2.0 The Issue and Reality of Presence and Virtual Worship

Károly Hafenscher — 2025-06-19

At the turn of the 20th and 21st centuries, rapid electronic development began to permeate everyday life—and soon made its way into the life of the Church as well. The pandemic era—by necessity—accelerated the advancement of communication tools that proved effective for isolated community life. During the time when churches were closed, online worship services raised numerous theological questions that have remained relevant even after the end of the pandemic. This paper thus deals with the questions of virtual reality, the presence of the church in virtual space, and the presence of human and divine reality. The world, and the church within it, is experiencing a paradigm shift that is unprecedented in history. The opportunities and dangers of this shift are prompting the church to respond to questions about prayer, preaching, and liturgy in virtual space.

Szentháromság ünnepe után 1. vasárnap

Zsuzsanna Csonka — 2025-06-19

A vasárnap jellege

„Szentháromság ünnepével lezárul a liturgikus évnek az a fele, amely a kinyilatkoztatás történelmi eseményeit vonultatja fel. […] Az itt kezdődő hosszú sorozat egyes vasárnapjai kibontják mindazt, ami az üdvösség történetéből és a Szentháromság misztériumából következik az egyes keresztény ember és az egyház közösségének életében.” (Hafenscher 2010, 332. o) Az első öt vasárnap témája: Isten hív. Textusunk vezérszava a „szeretet”. A szeretet összekapcsolódik az óegyházi evangélium üzenetével (Lk 16,19–31), mely Isten szavának komolyan vételére hívja a hallgatóságot. Textusunk „pedig Isten szívünkbe árasztott szeretetét, életünkbe lehajló kegyelmét mint egyetlen értékünket mutatja meg, amelynek erejében Istennek áldozott életünk áldás lesz a testvérek javára” (Jánossy 2008, 45. o.).

Ez a vasárnap tehát mintegy iránytűként szolgál az egyházi év „zöld” időszakában: Isten szeretete válik az egyéni és közösségi élet hiteles alapjává.

Szentháromság ünnepe után 2. vasárnap

Csaba Szakos — 2025-06-19

Jánossy Lajos ezt írja Szentháromság ünnepe utáni 2. vasárnap kijelölt igéjéről: „Krisztus élő gyülekezetének szeretetet sugárzó boldogságába enged bepillantást: akik elfogadták az értük lehajló kegyelmes meghívást, átmentek a halálból életbe.” (2008, 46. o.)

Jézus szeretett tanítványa, János az egyetlen a tanítványok között, aki nem halt vértanúhalált, ráadásul hosszú élet adatott számára. A Bibliában szereplő írásai valamikor a ’90-es években keletkeztek, tehát az Újszövetség legkésőbbi iratai. A hosszú élete alatt üldözték őt tanítványtársaival együtt a zsidók, majd a római császárok. Végig kellett élnie a kereszténység üldöztetésének egyik legdurvább időszakát, és ebben az időben rá hárult az a feladat is, hogy bátorítsa, erősítse keresztény testvéreit.

János első levelének 3. fejezete a keresztény identitás és az isteni szeretet összekapcsolódását bontja ki. Az apostol célja, hogy felismerjük Istenhez tartozásunk jeleit magunkban. A 13–18. versek egyfajta egységet alkotnak, melyben a testvéri szeretet és a gyakorlati krisztusi etika kerül középpontba. A perikópa közvetlenül követi Káin példáját (3,11–12): Káin megölte Ábelt, féltékeny haragjában, mert testvére igazabbnak bizonyult.

Szentháromság ünnepe után 3. vasárnap

Zoltán Veczán — 2025-06-19

A vasárnap jellege

A Szentháromságot követő öt vasárnap Isten hívó szavának üzenete köré épül. „Isten bűnösöket hív!” – ez a harmadik vasárnap témája, ennek üzenete kerül előtérbe. Ez egyfelől megmutatja a Teremtő, Megváltó és Megszentelő Úr szándékát az emberrel, másfelől szembesít önmagunkkal, hogyan állunk meg előtte, hogyan kell viszonyulnunk hozzá. A 25. zsoltár mind az introitus zsoltárban, mind a bevezető igében megjelenik, amelyben az Úr, mint egyetlen reménység, szabadító jelenléttel közeledik a bűnös ember felé. A zsoltár egyik legfontosabb üzenete, hogy az igazi, mélyen az emberi szívet áthatoló szabadság a bűnbocsánatból ered.

Ezért hangsúlyosak a lekció igéi, hiszen az Úr nem kívánja a bűnös ember halálát, „hanem inkább azt, hogy megtérjen útjáról, és éljen!” (Ez 18,32) Ez a bűnbocsánatból való élet alázatra hív minket, hiszen Isten az, aki megtart az elhívottai között (1Pt 5,6–11).

Szentháromság ünnepe után 4. vasárnap

Levente Szász — 2025-06-19

A vasárnap jellege

Jánossy Lajos: „A régiek az irgalmasság vasárnapjának is nevezték az ősi evangéliumról (Lk 6,36–42), amelyben Krisztus Urunk a mennyei Atya irgalmasságára hivatkozva inti a megváltottak – megkegyelmezett bűnösök – gyülekezetét: »legyetek irgalmasak – ne ítéljetek — megbocsássatok!«” (Jánossy 2008, 46–47. o.)

Szentháromság ünnepe után 5. vasárnap

Pál Homoki — 2025-06-19

A vasárnap jellege

A Szentháromság ünnepe utáni 5. vasárnap (latinul: Dominica quinta post Trinitatis) az egyházi év rendjében a „kegyelem és elhívás” témája köré szerveződik. Ez a vasárnap az Isten hívására adott emberi válaszról és az elhívás kegyelmi jellegéről szól, különösen a hívő életre és az apostoli szolgálatra való elhívásról.

A protestáns liturgiában – különösen az evangélikus és a református hagyományban – a Szentháromság ünnepe utáni 5. vasárnap mondanivalójában a kegyelem és az elhívás mellett az elköteleződés is megjelenik.

A katolikus liturgiában a Szentháromság ünnepe utáni időszak neve hivatalosan „évközi idő”, így a Szentháromság ünnepe utáni 5. vasárnapot nem így nevezik, hanem egyszerűen évközi 15. vasárnapként tartják számon. Az ezen a napon elhangzó tanításban a protestáns gyakorlat mellett a katolikusok a tanítványi küldetés és a hit megélése a világban témákra teszik a fő hangsúlyt.

A vasárnap tipikus evangéliumi története a mai napra kijelölt textusunk, Péter apostol elhívásának története (Lk 5,1–11), ahol Jézus a halászokat „emberhalászokká” teszi. Ezen a napon a hangsúly tehát az isteni elhíváson, az arra adott válaszon és a Krisztus-követésre való készségen van.