Literatura

Műhely – Transzkulturalizmus

Magdalena Roguska-Németh — 2024-12-18

A mozgásban levés mint transzkulturális poétika

Magdalena Roguska-Németh — 2024-12-18

A transzkulturális irodalom, ami a legáltalánosabb definíció szerint olyan szövegekre vonatkozik, amelyek túllépnek egy egységként kezelt kultúra határain, és arra reflektálnak, ami a kulturális határtérben található, egyik kulcstoposza a „mozgásban levés”. A szereplőik utaznak, vándorolnak, menekülnek, vannak közöttük turisták, (e/i)migránsok, számkivetettek, csavargók és nomádok. Az „utazási kérdések” azonban általában csak témaként jelennek meg. Jelen tanulmány a többkultúrájú identitással rendelkezű, angolul író David Szalay Turbulence című művének értelmezésére vállakozik. Az első, elméleti rész többek között olyan szerzők megállapításaira tér ki, mint Rosi Braidotti, Zygmunt Bauman és Christian Trepte, míg a második egy szövegelemzést mutat be, amelynek célja annak bemutatása, hogy a mozgásban levés nemcsak témája, hanem poétikája is lehet egy szövegnek. Továbbá, a tanulmány záró szakaszában olyan transzkulturális szövegek is említésre kerülnek, amelyek Szalay művéhez hasonlóan alkalmazzák az utazás poétikáját.

A transzkulturalizmus és az irodalomtudomány globális fordulata

Katarzyna Deja — 2024-12-18

A cikk Wolfgang Welsch transzkulturalitás fogalmát és az irodalomtudomány globális (transzkulturális és transznacionális) fordulatát hasonlítja össze, mindkettő igen hasonló hozzáállást szorgalmaz a nemzeti és kulturális határokat átlépő kutatásokkal kapcsolatban. A transzkulturalitás és a globális fordulat a marginalizált nem nyugati kultúrák felé való nyitást, a művészet és az eszmék globális áramlásáról való gondolkodás és beszédmód megváltoztatásának szükségességét, valamint a kultúra fluid, hibrid entitásként való felfogását javasolja a kultúra homogén paradigmája helyett.

Transznyelvűség magyar irodalmi kontextusban

Éva Toldi — 2024-12-18

A transznacionális mozgásokat a 20. század végén, de különösen a 21. század elején transzkulturális áthelyeződések követik. A transzkulturális jelenségek velejárója pedig egyre gyakrabban a transznyelvűség. Nagy nemzeti irodalmak esetében egyre kevésbé megy ritkaságszámba, hogy a társadalmi mobilitás kényszerű vagy önként vállalt térbeli kimozdítottsága következtében az alkotók nem elsőként megtanult nyelvükön írnak, hanem új környezetük nyelvén. A migráció folyamata a magyar társadalmat is érintette. Ám amíg a magyar irodalom utóbbi évtizedeiben a deterritorializáció jelenségével szembe találta magát, a helyváltoztató írók rendre tematizálták beilleszkedésük körülményeit, addig a migrációt, a dolgok természetéből adódóan, nem kellett követnie olyan mértékű és jellegű transzlingválásnak, ami egy idegen nyelv megtanulását tette volna szükségessé. Az előadás kitekint a transzlingválás elméleti megközelítésének sokféleségére, és példákat hoz a transzlingválás magyar irodalmi megnyilvánulásaira

Transzkulturális archívumok

Zoltán Németh — 2024-12-18

A transzkulturalizmus mint irodalomelméleti megközelítés főként a kulturális és nyelvi hibriditás jelenségeire, az idegenség és másság kezelésének irodalmi lehetőségeire, a két- és többnyelvűség irodalmi reprezentációira fókuszál. Elfogadott álláspont ezeket a jelenségeket a mozgás és a határátlépés kategóriái mentén értelmezni, és a transzkulturális kutatásokat a migráció és a globalizáció felől vizsgálni. A transzkulturalizmus fogalmába azonban egy másfajta perspektíva is beleíródik. Rogers Brubaker kétféle mozgást különböztet meg: amikor az emberek lépik át a határokat, illetve amikor a határok lépnek át az emberek fölött: „the movement of people over borders”, „the movement of borders over people”. Ez utóbbi fogalom az ún. autochton kisebbségi irodalom terében nyer új hangsúlyokat, és az emlékezet fogalmához is kötődik. Tanulmányomban az emberek fölött átlépő határ nyomába indulok, és a mozgást időben is vizsgálom: Talamon Alfonz: Samuel Borkopf: Barátaimnak, egy Trianon előtti kocsmából és Száz Pál: Fűje sarjad mezőknek. Phytolegendárium című könyvei kapcsán. A tanulmányban nemcsak transzkulturális helyzeteket és poétikákat vizsgálok, hanem az archívum fogalmára is kitérek. Mindkét mű esetében a nyelv maga is archívumként működik.

Ihlet és nemzet

György Tverdota — 2024-12-18

Nem sokkal egyetemi tanulmányainak végső félbeszakítása előtt, 1928 nyarán foghatott hozzá József Attila egy nagy tanulmány írásához, amelyben a hivatásával kapcsolatos elméleti felfogását akarta összefoglalni. A kézirat rendezetlenül és töredékesen maradt fenn a hagyatékában. A korpuszt a prózai művek 1958-as kiadása Esztétikai töredékek címmel tette közzé. A több rétegben összetorlódott kézirattöredékeket a szerkesztők megpróbálták összeilleszteni. Az eredmény egy teljesen összekuszált szöveghalmaz lett, amelyben nem lehetett eligazodni. Ráadásul teljesen téves datálással, az 1930 őszén született Irodalom és szocializmusnak 1935-ig tartó továbbfejlesztési kísérletét látták az ifjúkori, 1928–1929-ben keletkezett elméleti kísérletben. Az 1980-as évek közepén Horváth Iván közvetítésével váratlanul előkerült új hatalmas József Attila-kéziratos korpusz ismeretében végre szét lehetett választani a fogalmazvány rétegeit, s a kézirat alkalmassá vált arra, hogy a kutatás megkísérelje autentikus értelmezését. Az új kéziratanyagból kiderült a tanulmány tényleges tervezett címe: Ihlet és nemzet. Az alcím is sokat mondó. József Attila a művészet metafizikáját, egyfajta teremtésesztétikát akart megfogalmazni. A megfelelő értelmezéshez a hegeli-marxi iránytól teljes mértékben eltérő új eszmetörténeti megközelítési irányokból, Benedetto Croce és Pauler Ákos bölcselete felől kellett közeledni. Jelen tanulmány ezeknek a felismeréseknek a birtokában végzi el József Attila fiatalkori, elsősorban a Medáliák-korszak verseinek elméleti hátterét megvilágíót töredékes tanulmánynak az elemzését.

Transzkulturálisak vagyunk

Magdolna Balogh — 2024-12-18

Egy sima, egy fordított

Melinda Szarvas — 2024-12-18

Irodalmi modernség és társadalmi modernitás

Zoltán Szénási — 2024-12-18

Mindenféle őrületek

Katalin Ludmán — 2024-12-18