https://ojs3.mtak.hu/index.php/literatura <p>Az 1974-ben alapított Literatura az Irodalomtudományi Intézet elméleti folyóirata, évente négy alkalommal jelenik meg. Az önálló tanulmányok mellett rendszeresen közöl tematikus blokkokat, amelyek egy-egy kurrens irodalomtudományi téma több oldalú megvilágítását szolgálják, illetve alkalmanként egy-egy műhely munkáját mutatják be – ezáltal a kiemelkedő pályakezdő kollégákat is lehetőséghez juttatva. Az utóbbi években kiemelt fontosságra tettek szert a világirodalom változó értékrendjével, a kulturális transzferekkel, valamint a digitális bölcsészettel kapcsolatos írások. A rendszeres szakrecenziók friss irodalomtudományos munkákat szemléznek, előnyben részesítve az elméleti igényű, új horizontot nyitó köteteket. A folyóirat az MTA I. Osztály Irodalom- és Kultúratudományi Bizottságának döntése értelmében „A” osztályú publikációs felületnek minősül.</p> BTK Irodalomtudományi Intézet, Eötvös Loránd Kutatási Hálózat hu-HU Literatura 0133-2368 https://ojs3.mtak.hu/index.php/literatura/article/view/18119 András Kappanyos Copyright (c) 2024-12-17 2024-12-17 50 3 215 216 https://ojs3.mtak.hu/index.php/literatura/article/view/18121 Dávid Szolláth András Veres Copyright (c) 2024-12-17 2024-12-17 50 3 217 238 10.57227/Liter.2024.3.1 https://ojs3.mtak.hu/index.php/literatura/article/view/18122 András Kappanyos Ernő Kulcsár Szabó Copyright (c) 2024-12-17 2024-12-17 50 3 239 253 10.57227/Liter.2024.3.2 https://ojs3.mtak.hu/index.php/literatura/article/view/18124 <p>A tanulmány a <em>Literatura</em> világirodalomhoz és az irodalomelmélethez fűződő viszonyát tekinti át a kezdetektől napjainkig, bemutatva, hogy az első szám teljes rendszerhűséget ígérő előszavának ellentmondva a folyóirat mindig is nyitott volt az új irodalomelméleti és irodalomtörténeti irányzatokra. Magyarországon az elsők közt közölt szöveget Mihail Bahtyinról vagy a posztmodernről, és elsőként publikált olyan szerzőket magyarul, mint Aleida Assmann, Jacques Derrida vagy Paul de Man. A tanulmány ugyanakkor rámutat arra is, hogy bár a <em>Literatura</em> széles irodalomelméleti kitekintést nyújt, kifejezetten világirodalmi témájú elemzései inkább a klasszikus, mint a kortárs vagy zsánerírókra koncentrálnak.</p> Dávid Zelei Copyright (c) 2024-12-17 2024-12-17 50 3 254 263 10.57227/Liter.2024.3.3 https://ojs3.mtak.hu/index.php/literatura/article/view/18125 Sztoján Vujicsics Copyright (c) 2024-12-17 2024-12-17 50 3 264 276 10.57227/Liter.2024.3.4 https://ojs3.mtak.hu/index.php/literatura/article/view/18127 <p>Beck András azt írta Szerbről, hogy könyvismertetéseiben „írásmódja eleganciájának és ökonomikusságának köszönhetően még a legrövidebbek is a teljesség illúzióját adják. Úgy érezzük, mindent elmond, amit tudnunk érdemes”. Szerb Huizinga <em>Homo ludens</em>éről írt recenzióján (1939) megpróbálom bemutatni, hogy ez a megállapítás nem feltétlenül igaz: tulajdonképpen korrekt ismertetésében meglehetősen sajátos minta szerint rendeződnek el az olvasottak. Sokat foglalkozik például az ünneppel, a <em>Háború és játék</em> című fejezet bemutatása gyanánt pedig a háború és játék kapcsolata helyett az udvari civilizáció saját definícióját adja, amelyet <em>A középkor alkonyá</em>ra <em>(Herfsttij der middeleeuwen) </em>alapoz. Másrészt a rövid recenzióban aránytalanul nagy teret szentel a potlecs, illetve a pusztítási verseny leírásának, melyeket azonban úgyszintén igen sajátosan értelmez. Semmi jel sem mutat rá, hogy az általa fordított <em>A középkor alkonyá</em>ban felfigyelt volna a potlecsre emlékeztető példákra – kései műveiben viszont már többször szerepelteti ezt a jelenséget.</p> Tamás Balogh Copyright (c) 2024-12-17 2024-12-17 50 3 277 290 10.57227/Liter.2024.3.5 https://ojs3.mtak.hu/index.php/literatura/article/view/18128 <p>A tanulmány Mihail Zoscsenkónak a húszas évek szatirikus újságjaiban megjelent Puskin-feuilletonjait vizsgálja az újságban közölt szövegvariánsuk alapján és az eredeti megjelenési helyük kontextusában. <em>A koporsó</em> (1927) és a <em>Puska Puskinnak</em> (1928) című írások a városi kulturális emlékezet többszörösen kitüntetett szövegterei, a sajtó által jelentős mértékben formált, tömegkulturális Puskin-kép alapszövegei, egyúttal az ettől a speciális tértől nem független, korabeli Puskin-kultusz szépirodalmi reprezentációjának művészi erejű darabjai. A tanulmány Zoscsenko feuilletonjainak három sajátosságát emeli ki: az első a feuilleton átmeneti műfajiságában gyökerezik, a második az írások intermediális jellegében, a harmadik szerzőjüknek leningrádi kötődéséből fakad. Ez a kötődés egyszerre jelentette az írónak a város szimbolikus, kulturális tereihez való ragaszkodását, ugyanakkor e tárgyiasult és szellemi múlt mitikus-irodalmi reprezentációjának, az úgynevezett „pétervári szövegnek” a mély ismeretét is.</p> Zsófia Kalavszky Copyright (c) 2024-12-17 2024-12-17 50 3 291 299 10.57227/Liter.2024.3.6 https://ojs3.mtak.hu/index.php/literatura/article/view/18129 Magdolna Balogh Copyright (c) 2024-12-17 2024-12-17 50 3 300 306 10.57227/Liter.2024.3.7 https://ojs3.mtak.hu/index.php/literatura/article/view/18130 Viktória Radics Copyright (c) 2024-12-17 2024-12-17 50 3 307 311 10.57227/Liter.2024.3.8 https://ojs3.mtak.hu/index.php/literatura/article/view/18131 Miklós Sághy Copyright (c) 2024-12-17 2024-12-17 50 3 312 319 10.57227/Liter.2024.3.9