Literatura
https://ojs3.mtak.hu/index.php/literatura
<p>Az 1974-ben alapított Literatura az Irodalomtudományi Intézet elméleti folyóirata, évente négy alkalommal jelenik meg. Az önálló tanulmányok mellett rendszeresen közöl tematikus blokkokat, amelyek egy-egy kurrens irodalomtudományi téma több oldalú megvilágítását szolgálják, illetve alkalmanként egy-egy műhely munkáját mutatják be – ezáltal a kiemelkedő pályakezdő kollégákat is lehetőséghez juttatva. Az utóbbi években kiemelt fontosságra tettek szert a világirodalom változó értékrendjével, a kulturális transzferekkel, valamint a digitális bölcsészettel kapcsolatos írások. A rendszeres szakrecenziók friss irodalomtudományos munkákat szemléznek, előnyben részesítve az elméleti igényű, új horizontot nyitó köteteket. A folyóirat az MTA I. Osztály Irodalom- és Kultúratudományi Bizottságának döntése értelmében „A” osztályú publikációs felületnek minősül.</p>BTK Irodalomtudományi Intézet, Eötvös Loránd Kutatási Hálózathu-HULiteratura0133-2368Warsawa/Dresden
https://ojs3.mtak.hu/index.php/literatura/article/view/15540
<p>A dolgozat az építészet és a városi tér ábrázolását vizsgálja Térey János első pályaszakaszában, az ezredfordulóig. Az életmű és az épített környezet megjelenítésének viszonyát irodalomtörténeti összefüggésekben elhelyező bevezető után a Térey-szövegek városképeinek értelmezését adja, három paradigmát különböztetve meg: (1) a kilencvenes évek vizionáriusnak nevezhető eljárását, amelyben a nagyváros felkavaró, átmeneti, a személyiség kibontakoztatása szempontjából azonban inspiráló tér; (2) az ezredforduló környéki időszak műveit, ahol a város társadalmi problémaként jelenik meg, és előtérbe kerül a romszerűség és épületek elpusztításának kérdése; (3) a 2000-es évek második felétől kezdődő szakaszt, amelynek városábrázolásai az egyéni és társadalmi emlékezet összefüggéseire helyezik a hangsúlyt, az épületek történetének archeológiai feltárása az önmegértés és a közösségi múltfeldolgozás eszköze; ezek ábrázolása egyre inkább örökségvédelmi, bölcseleti irányú. A tanulmány közelebbről az első két paradigmát vizsgálja: elsőként <em>A természetes arrogancia</em> és <em>A valóságos Varsó</em>, majd a <em>Drezda februárban </em>és a <em>Paulus</em> városábrázolásait (Varsót és Drezdát mint két kitüntetett szerepű várost), történelem és identitás, pusztítás és építés összefüggéseinek eltérő mintázatait értelmezve.</p>Gergő Melhardt
Copyright (c) 2024
2024-03-242024-03-2449441143510.57227/Liter.2023.4.2A 18. századi Párizs szaga Louis Sébastien Mercier Tableau de Paris című műve alapján
https://ojs3.mtak.hu/index.php/literatura/article/view/15541
<p>A tanulmány Louis Sébastien Mercier főműve, az 1781 és 1788 között megjelent <em>Tableau de Paris</em> [Párizs képe] alapján a francia főváros irodalmi megjelenítését szemlélteti a 18. század végén. Mercier művében feltűnő az érzéki benyomások: a látvány, a hangok, és mindenekelőtt a szagok már-már naturalisztikus ábrázolása a 18. századi Párizsban. A tanulmány a <em>Tableau de Paris</em> műfaji sajátosságainak elemzése után arra tesz kísérletet, hogy az érzékek közül a méltatlanul háttérbe szorított szaglás szerepét kiemelve bemutassa, milyen bűz uralkodott az ancien régime végnapjait élő Párizsban a 18. század végén.</p>Katalin Bartha-Kovács
Copyright (c) 2024
2024-03-242024-03-2449439941010.57227/Liter.2023.4.1„Ez a város egy távoli bolygó”
https://ojs3.mtak.hu/index.php/literatura/article/view/15553
<p>A város mindig is ugyanannyira volt kulturális konstrukció, mint valóságos tér, hiszen képes volt a tér- és időviszonyok, a szociális hierarchia bonyolultsága , illetve a kulturális jellemzők által a világ komplexitását visszaadni, reprezentálni és metaforizálni. A polis, az urbs, a civitas világmodellje térként mutat fel egy bonyolult, ellentmondásokkal teli létezést.</p> <p>A tanulmány részben a nyolcvanas évek magyar underground zenei-művészeti mozgalmában született dalszövegek kapcsán vizsgálja a reális térben és időben létező Budapest ábrázolását, részben azt mutatja be, ahogyan a tárgyalt szövegek fikcionalizált városképei a szubkultúra partikularitása felől a kultúra egyetemessége felé haladva a kultúratudomány tárgyává válhatnak.</p> <p>A Spions, az URH, a Kontroll Csoport, az Európa Kiadó, a Balaton, a Bizottság dalszövegei a város toposzát, a Foucault-i „heterotópiákat”, a rock and roll popkulturális kliséit és a társadalmi-szociológia valóságot keverve jelenítették meg a kor Budapestjét, s az aczéli kultúrpolitika <em>tűrt</em> kategóriájának sajátos viszonyai között igen összetett, és azóta is maradandó városképet hoztak létre.</p>Csaba Horváth
Copyright (c) 2024
2024-03-242024-03-2449443644910.57227/Liter.2023.4.3Az átmenetiség térpoétikai vetületei Nádas Péter Párhuzamos történetek című regényének Margitsziget-epizódjában
https://ojs3.mtak.hu/index.php/literatura/article/view/15554
<p>A tanulmány térpoétikai és térmetaforizációs szempontból közelít a <em>Párhuzamos történetek</em> Margitszigeten játszódó történetszálához. Elemzésemben amellett érvelek, hogy a sziget földrajzi pozíciójában érvényesülő köztesség motívuma a térábrázolás számos további részletében megjelenik, amely metaforikus jelentéseket hordoz a karakterábrázolás tekintetében. Ezzel összefüggésben az átmenetiség időbeli vonatkozása is meghatározó, hiszen a terület használata a napszakok váltakozásának megfelelően alakul át. Az átmenetiség motívumait Kristóf szigeti tartózkodásának különböző állomásain tekintem át: először az ösvényen való tartózkodás jelentéseivel, majd a vizeldénél megjelenő kétértelmű térelemekkel foglalkozom, végül pedig a híd metaforikus jelentéseit vizsgálom.</p>Anna Kenderesy
Copyright (c) 2024
2024-03-242024-03-2449445046210.57227/Liter.2023.4.4A politikai és az értelmiségi kultuszok között
https://ojs3.mtak.hu/index.php/literatura/article/view/15555
<p>A tanulmány célja, hogy felvázolja Danyiil Harmsz <em>Anegdoták Puskin életéből c. </em>kisciklusának lehetséges történeti és szinkron kontextusait. A tanulmány állítása az, hogy Harmsz <em>írói </em>anekdotáit érdemes összeolvasni a <em>Puskin-anekdota mint sajátos fenomén</em> 19. századi irodalmi és kultúrtörténeti előzményeivel, úgy mint az <em>irodalmi-történeti</em> Puskin-anekdotákkal, továbbá a <em>városi</em> Puskin-anekdotákkal, végül a századfordulós <em>ponyvakiadványokkal</em>, Puskin-anekdotagyűjteményekkel. A harmszi <em>Anegdoták</em> ugyanakkor organikusan és mélyen beágyazottak az 1930-as évek szovjet kulturális, irodalmi és társadalmi szituációjába is (ld. az állami, a tudományos és a művészeti elit Puskin-kultuszait), ahogy elválaszthatatlanok a költő poétikájától, művészetfilozófiájától és világlátástól, így Harmsznak a ciklussal egyidőben írt Puskin témájú gyerekirodalmi írásaitól. A kultusz- és műfajtörténeti, a poétikai, a narratológiai és az irodalomszociológiai megközelítések együttes végiggondolása Harmsz írásainak értelmezési lehetőségeit tágítják ki.</p>Zsófia Kalavszky
Copyright (c) 2024
2024-03-242024-03-2449446347710.57227/Liter.2023.4.5Két futurista lenyomat
https://ojs3.mtak.hu/index.php/literatura/article/view/15557
<p>A tanulmány Kassák Lajos két korai prózaszövegének futurista esztétika felőli vizsgálatára vállalkozik, és az ezen megközelítésmódban rejlő új interpretációs lehetőségek bevonásával a magyar aktivizmus poétikájáról mindezidáig kialakult értelmezői konszenzust kívánja árnyalni. A szöveg egy komparatív elemzés keretein belül a <em>Ballada</em> és az <em>Anarkistatemetés</em> című művek narratív és motivikus rendszerének együttes értelmezése közben szándékozik rámutatni az alkotások egyedi struktúrájában meglévő mikro- és makroszintű összefüggésekre. A dolgozat az ezen következtetésekből fakadó egyszerre allegorikus és analógiás kép- és szövegstruktúra szervezőelvének ismertetése közben a magyar aktivizmus központi fogalmának (kollektív individuum) leírhatóságára is törekszik, ezáltal immanens módon beleépítve a művek interpretációjába az 1910-es évek magyar avantgárdjának mozgalmiságából eredő sajátosságok jelentésalakító funkcióit is. A tanulmány egyrészt annak megmutatására törekszik, hogy a művekben feltáruló futurista poétikai jegyek hogyan vonhatóak be produktívan szövegértelmezésbe, másrészt az esztétikát és ideológiát érintő gondolatstruktúrák egymás mellé rendelését célozza meg, ami elősegítheti a magyar aktivista irodalom vélhetően ugyanezen kettős jellegből következő kevésbé hangsúlyos szerepének újragondolását is.</p>Marcell Hocza-Szabó
Copyright (c) 2024
2024-03-242024-03-2449447849410.57227/Liter.2023.4.6Hogyan ne írjunk a holokausztirodalomról?
https://ojs3.mtak.hu/index.php/literatura/article/view/15560
Magdolna Balogh
Copyright (c) 2024
2024-03-242024-03-2449449550210.57227/Liter.2023.4.7Dante túlvilágképének antik és középkori előzményei
https://ojs3.mtak.hu/index.php/literatura/article/view/15561
Elvira PatakiEszter SzegediMonika Pesthy
Copyright (c) 2024
2024-03-242024-03-2449450350910.57227/Liter.2023.4.8Egy lehetséges patchwork – együttolvasási lehetőségek és értelmezések
https://ojs3.mtak.hu/index.php/literatura/article/view/15564
Kinga Sági Varga
Copyright (c) 2024
2024-03-242024-03-2449451051810.57227/Liter.2023.4.9„tárgyakat cipelek”
https://ojs3.mtak.hu/index.php/literatura/article/view/15566
Katalin Bucsics
Copyright (c) 2024
2024-03-242024-03-2449451953110.57227/Liter.2023.4.10