Magyar Zene

Szabad-ötletek jegyzéke

2026-10-12T11:12:23+00:00

E tanulmány Kurtág György kompozíciós vázlatainak egy különleges típusáról szól, mégpedig azokról a szöveges jegyzetekről, feljegyzésekről, memókról, amelyek igen nagy számban találhatók meg a bázeli Paul Sacher Alapítvány Kurtág György-gyűjteményének kéziratos vázlatanyagában. Célom az, hogy válogatott példák segítségével és ezek tipizálásával bemutassam, hogy egyrészt milyen mértékben készítik elő ezek a feljegyzések egy-egy mű keletkezését, másrészt milyen pszichológiai funkciót töltenek be a kompozíciós folyamatban. E jegyzetek Kurtágot olyan önkritikus zeneszerzőnek mutatják, aki folyamatosan küzd önmagával, a zenei anyaggal és a kreativitást veszélyeztető bénultsággal. Ugyanakkor e jegyzetek – amelyek Kurtág kivételes humorát is dokumentálják – egyben oldják is a zeneszerzés folyamata közben fellépő szorongást. Ezért amellett érvelek, hogy Kurtág feljegyzései – hasonlóan a József Attila-féle Szabad-ötletek jegyzékéhez – egyfajta alkotói naplóként funkcionálnak. Egyidejűleg tanúsítják azt is, milyen tudatosan használ Kurtág György idézeteket, önidézeteket és allúziókat alapvetően intertextuális művészetében.

A talált és a konstruált

2026-10-12T11:12:23+00:00

Bornemisza Péter, József Attila, Samuel Beckett, Franz Kafka szavai dallamokat és ritmusokat kapnak Kurtág zenéjében. A zenei hang: konstrukció. Zenét írni egy szövegből akkor is konstruálás, ha a tudatos értelmi reflexió csak követi a teremtő gesztust. A játék is konstrukció: nyelvet épít és anyagot teremt. E cikk Kurtág nyelvhez való viszonyának és zenei anyagképzésének egyes pontjait vizsgálja műveinek néhány rövid részletén keresztül.

„Péter, nem tudom, ezzel mit lehet csinálni, túl van hangszerelve”

2026-10-12T11:12:24+00:00

Kurtág György és Eötvös Péter 1960 körül ismerkedett meg a Zeneakadémián, mélyebb személyes kapcsolatuk pedig az Új Zenei Stúdió megalapításakor kezdődött. Eötvös az Ensemble InterContemporainnél töltött évei alatt kezdte el vezényelni Kurtág műveit, s hamarosan a zeneszerző életművének egyik leghitelesebb tolmácsolójaként tartották számon. A legelső Kurtág-mű, amellyel karmesterként komolyan foglalkozott, A boldogult R. V. Truszova üzenetei című dalciklus volt. A művet később számos alkalommal vezényelte, a darab két felvétele is elérhető előadásában, 2017-ben pedig egy mesterkurzust tartott a Budapest Music Centerben karmesterek és énekesek számára, Kurtág György részvételével. A tanulmány Eötvös Kurtág-interpretációin, valamint egyéb írott és zenei forrásokon keresztül mutatja be a két zeneszerző bensőséges viszonyát.

6+1 dal: Kurtág györgy Károlyi Amy-megzenésítései, Op. 22

2026-10-12T11:12:24+00:00

A nagyrészt Károlyi Amy aforisztikus tömörségű verseire 1981/82-ben készült s Csengery Adrienne-nek dedikált cimbalomkíséretes dalciklusnak szentelt dolgozat a bázeli Sacher Stiftungban őrzött kéziratok tanulmányozásán alapul. A hozzáférhető források kronológiája valószínűsíti, hogy az Op. 22-es sorozat korai megzenésítései szorosan összefonódtak a szóló énekhangra írott s ugyancsak Csengery Adrienne-nek ajánlott Op. 20-as József Attila-töredékek több dalának keletkezésével. Fontos kérdés ugyanakkor, hogy megragadható-e, miként alakult ki az újabb ciklus gondolata – és fő mondandója –, amiben az „idegen” szerzőjű záródal („Ars poetica”, Kobajasi Issza versére Tandori Dezső fordításában) kiemelkedő szerepet játszhatott. A dolgozat azonosítja valamennyi dal valószínű szövegforrását, a Függelék pedig a kéziratokról közöl rövid jegyzéket.

„Álarca mélyén bús halál rohan”

2026-10-12T11:12:24+00:00

József Attila korai, Csend című szonettjében (1922) olyan költői képek és egzisztenciális kérdések tűnnek fel, melyek nemcsak a költő kései verseit vetítik előre, de ismerősek lehetnek Kurtág György több kompozíciójából is. A gyávaság, a halál mindent átitató jelenléte, a bizonytalanság mint a létezés alapélménye, az önmegsemmisítésre vonatkozó fantáziaképek Kurtág műveiben is gyakran megjelennek. A költő és a zeneszerző lelki rokonságának gondolata különösen erőteljes a szopránhangra írt József Attila – Töredékekben (1982). Túl azon, hogy lehetséges-e a ciklust szerepjátékként értelmezni, a tanulmány a kompozíció művelődéstörténeti, valamint a József Attila-i életmű recepciótörténeti kontextusának felvázolására is vállalkozik, megkülönböztetett tekintettel Kurtág ifjúkori eszmélésének időszakára, a költő dél-erdélyi fogadtatására az 1930–1940-es években.

Tempo di Pimen

2026-10-12T11:12:24+00:00

Kurtág György zenéjének számos elemzője mutatott rá az egyes hang formaalkotó szerepére a zeneszerző munkásságában. Maga Kurtág is – részben Marianne Stein 50-es évekbeli tanácsát követve – tudatosan építette fel zenei stílusát az egyes hangból kiindulva. Másfelől mindenki, aki valaha is hallott egyetlen Kurtág-kamarazene-órát vagy mesterkurzust, tudja, mekkora figyelmet fordít a mester minden egyes hang megformálására és más hangokkal való összekapcsolására. Meglehet azonban, hogy mindeddig nem kaptak elég hangsúlyt a két tevékenység – a komponálás és a tanítás – közös gyökerei és kölcsönhatásai. Mint volt Kurtág-tanítvány, aki 1974 és 1979 között hetente jártam hozzá a Zeneakadémia XXIII. termébe, részben saját emlékeimre, részint mások visszaemlékezéseire támaszkodva próbálom megvilágítani a két terület összefüggéseit, attól a meggyőződéstől vezettetve, hogy egy teljes Kurtág-kép kialakításához elengedhetetlenül szükséges a két tevékenységet együtt szemlélni.

Idősíkok a zenében

2026-10-12T11:12:25+00:00

Az idősík fogalma általában irodalmi művek elemzésében fordul elő. A tanulmány három példával (Liszt: Tell Vilmos kápolnája, Haydn: 104. szimfónia II. tétel, illetve Sosztakovics: 5. szimfónia I. tétel) igyekszik igazolni, hogy a jelenség zeneművek elemzésénél is kimutatható.