Magyar Traumatológia Ortopédia Kézsebészet Plasztikai Sebészet

Új szemlélet az időskori, többrészes, elmozdult proximalis humerustörések szögstabil lemezes kezelésében

2024-12-27T13:19:51+00:00

A proximalis humerust érintő törések megjelenése emelkedő tendenciát mutat, különösen a már idősödő, ezáltal jellemzően osteoporosissal rendelkező populációnál. Az egyszerű, vagy érdemi elmozdulás nélküli esetek konzervatívan is jól kezelhetők, azonban a többrészes, illetve elmozdult törések ellátása kihívást jelent. Az osteosynthesisek során a szögstabil lemezelés preferált eljárás, azonban a komplikációk előfordulása nem ritka. Intézetünkben 2019 óta van rutinszerű alkalmazásban az osteoporotikus multifragmentalis proximalis humerus törések ellátásában a valgizáló helyzetű szögstabil lemezelési módszer. Jelen vizsgálatunk során 37, 70 év feletti páciens (31 nő és 6 férfi), életkor 78,4±6,4 év, rövidtávú klinikai és radiológiai eredményeit értékeltük, retrospektív módon. Az utánkövetési idő 14,5±5,3 hónap volt, mely során a váll funkcióját Constant-Murley Score-al vizsgálva 18 páciensnél kitűnő, 10-nél jó, 6 esetnél kielégítő, még 3 esetben gyenge funkcionális eredményt tapasztaltunk, átlagban 81,8±11,0 értékkel. A funkcionális eredmények az életkortól, a törés jellegétől, a BMI-től, illetve a páciensek ismert alapbetegségeitől függetlennek mutatkoztak. Vizsgálatunk során az összesített komplikációs rátát 10,8%-nak, a revíziós rátát 5,4%-nak találtuk. Tapasztalataink szerint a valgizáló helyzetű szögstabil osteosynthesis a proximalis humerus törések kezelése során az optimalizált fej-, illetve lemezhelyzet miatt kiemelkedő funkcionális eredményeket biztosít alacsony szövődményráta mellett. A módszer kifejezetten jól alkalmazható a gyengült csontszerkezet melletti, elmozdult, többrészes törések esetén.

Dongalábas gyermekek szüleinek internethasználata, illetve a dongalábbal kapcsolatos internetes tartalmak elemzése

2024-12-27T13:19:55+00:00

A dongaláb diagnosztizálása akár már az intrauterin életben is megtörténhet. A szülők a gyermekük betegségéről azonban jellemzően csak hetekkel később kapnak tájékoztatást. Mindeközben bőven van idejük arra, hogy az interneten keressenek információkat. A szerzők kutatásuk során arra voltak kíváncsiak, vajon mit találnak a szülők az interneten és hogyan értékelik az ott talált információkat. A szerzők a dongalábas gyermekek szülei között kérdőívet töltettek ki az internethasználatukkal kapcsolatban, illetve a „dongaláb” kulcsszót a Google keresőjébe beírva, áttekintették az első 20 weboldal tartalmát és megbízhatóságát. A tartalmi elemzés egy 100 pontos pontrendszer segítségével történt, míg a megbízhatósági elemzéshez az EgészségKommandó pontrendszerét használták. A válaszolók 97,2%-a jelezte, hogy mielőtt ortopéd orvoshoz fordult, információt keresett az interneten a dongalábról. A szülők 32,9%-a nem találta teljesen érthetőnek, 60%-a pedig nem találta elegendőnek az interneten talált információkat. A tartalmi értékelés alapján egyetlen honlap sem felelt meg a „jó” minőségi kritériumnak. Az EgészségKommandó pontrendszere alapján egyetlen honlap volt csak hitelesnek tekinthető. A szülők nagyon gyakran fordulnak az internethez információért, azonban az ott találtak egy része nem érthető és nem elegendő a számukra. A dongalábas weboldalak tartalma szakmai szempontból is közepes, gyenge minőségű. A helyzet javítása érdekében szükség lenne az internetes tartalmak frissítésére, korszerűsítésére. Mindezek azon túl, hogy segítik a betegek tájékoztatását, az orvosi munka végzését is megkönnyítik, és az orvos-beteg kapcsolatot is javítják.

Cement nélküli totál térdprotézisekkel szerzett rövid távú tapasztalataink klinikánkon

2024-12-27T13:19:57+00:00

Tekintettel arra, hogy egyre fiatalabb életkorban kerülnek beültetésre térdízületi endoprotézisek, ezek
revíziójára egyre gyakrabban van szükség. A cement nélküli totál térdprotézisek célja a tartósság és a
funkció növelése, és a hosszabb élettartam elérése. Bár a cementes rögzítés esetén is jók a klinikai eredmények,
ezeknél a fiatalabb betegeknél a hosszabb protézis túlélés különösen fontos kérdés. A szerzők
24, cement nélküli totál térdprotézis beültetésével szerzett tapasztalataikról számolnak be. 8 férfit és
13 nőt operáltak, 3 esetben végeztek (eltérő időpontban) mindkét oldali protézisbeültetést. Az átlagos
utánkövetési idő 2,25 év volt (12–63 hónap). A Knee Society Score (KSS) átlaga a preoperatív 56,34-ről a
műtét után 84,18-ra nőtt, az átlagos mozgástartomány 103,2°-ról 120,4°-ra nőtt. A radiológiai utánkövetés
során aszeptikus lazulást nem találtak és szeptikus szövődmény sem volt. Mind a KSS, a radiológiai és a
klinikai eredmények, mind a szubjektív megítélés alapján az eredmények kiválóak voltak. A cement nélküli
totál térdprotézisek a fiatal betegek térd endoprotetikája során fontos alternatívát képviselnek.

A könyökízületi interpositiós arthroplastica alkalmazási lehetőségei

2024-12-27T13:19:58+00:00

A könyökízületi interpositiós arthroplastica metodikájának fejlődése az 1900-as évek elején vette
kezdetét. A technika és eszközök fejlődésével a század végéhez közeledve a protézis implantáció alternatívájává nőtte ki magát. A műtét főként rheumatiod arhtritisben szenvedő betegeknél, illetve poszttraumás esetekben alkalmazható. Az eljárás lényege, hogy a könyökízületet feltárva, synovectomia és debridement után interpositiós graftot rögzítünk az ízületi felszínek közé. Kezdetben reszekciót követően alkalmaztak interpositiót, amely nagyfokú instabilitást eredményezett, így manapság reszekciót nem végzünk. A történelem során számos grafttal próbálkoztak az eljárás tökéletesítése céljából: fascia, sertés húgyhólyag, sertés és emberi bőr, szarvasmarha kollagén membrán, dura mater. Korunkban a műtét célja a beteg fájdalmának csökkentése, életminőségének javítása a funkció helyreállításával, instabilitás nélkül. Az
alábbiakban a szerzők ismertetik tapasztalatukat a fenti műtéti technika kivitelezésében, két rheumatiod
arthritises és egy poszttraumás eset tükrében.

Iatrogén elektromos égések tanulságai

2024-12-27T13:19:59+00:00

A modern sebészetben szinte minden esetben alkalmazunk valamilyen magas frekvenciájú, elektrosebészeti eszközt, amelynek elektrotermikus hatása révén célzott szöveti roncsolást érünk el. A műtét közben keletkező elektromos áram kiváltotta égési sérüléseknek három fő lehetséges oka lehet. Tüzet okozhat a beteg lemosásakor alkalmazott gyúlékony antiszeptikum lángra lobbanása, égéshez vezethet a bőr nem tervezett érintkezése az elektrosebészeti műszerrel, valamint leggyakoribb ok a monopoláris eszköz helytelen használata, ami általában a neutrális elektróda hibás érintkezésének a következménye. Iatrogén, elektromos áram okozta égések bár ritkán fordulnak elő (irodalom szerint sporadikus) jelentőségük semmiképpen nem elhanyagolható. Ezen elektromos sérülések gyakran mély, a bőr valamennyi rétegét érintő harmadfokú égések. Elektromos sérülések révén az égésekkel kapcsolatos általános megfontolások mellett minden esetben gondolni kell a „felszín alatti” hatásaikra is. Nem elhanyagolható pszichésen megterhelő hatásuk sem. Mindezek mellett az operáló intézetet érintő jogi következményekkel is gyakran számolni kell. Cikkünk három intraoperatíve létrejött elektromos égési sérülést mutat be. Célunk az ellátás három alternatív lehetőségének bemutatása (negatív nyomású sebkezelés (NPWT) és félvastag bőr átültetés; lebenyképzés; necrectomiát követő primer zárás), a műtétet követő hegkezelés és eredményeinek bemutatása, a „sebészeti-team” figyelmének felhívása ezen elkerülhető sérülésekre.

Az Advanced Trauma Life Support kurzusok története Magyarországon

2024-12-27T13:20:00+00:00

Halottaink

2024-12-27T13:20:01+00:00