Magyar Belorvosi Archívum

Teljes szám

Miklós Szathmári — 2024-05-07

Bevezető

Péter Sahin — 2024-05-06

A Dysphagia a Gasztroenterológus szemszögéből

András Rosztóczy — 2024-05-06

A nyelési zavar, azaz dysphagia az egyik legfontosabb tünet a gasztroenterológiában.
Emellett számos más diszciplína szempontjából is kiemelt jelentőséggel bír. Jelen összefoglalóban a tünet gasztroenterológiai vonatkozásait tekinti át a szerző.

A Dysphagia a Neurológus szemszögéből

András Folyovich — 2024-05-06

A neurológiai betegségek gyakran járnak dysphagiával, amelynek korai felismerése és kezelése szükséges. Ellenkező esetben a nyelészavar rontja a prognózist, növeli a szövődmények esélyét, a kórházi tartózkodást és a (különösen az antibiotikumra vonatkozó) költségeket. Időbeli felismerésének kulcsa a dysphagia szűrése. Az ellátó team (benne neurológus, más szakorvos, logopédus, gyógytornász, dietetikus, ápoló személyzet) együttes munkájával viszont jelentős sikereket lehet elérni.

Dysphagia előfordulása és táplálásterápiája fej-nyak daganatos betegeknél

Barbara Belák — 2024-05-06

A fej-nyak területéről kiinduló daganatok a táplálkozást, ezzel együtt a testtömeg és a testösszetétel változását nagymértékben befolyásolják, kóros tápláltsági állapothoz vezetnek. A daganatos betegségek létrejöttében az egyéni biológiai tényezők, a környezet és az életmód játszanak fő szerepet. Kulcsfontosságú a fej-nyak területi daganatok minél korábbi felismerése, tekintettel a táplálkozást negatívan befolyásoló hatásukra is. A malnutríció, a tápanyagellátottság zavara a tervezett onkológiai kezelés hatékonyságát negatívan befolyásolja. Az oropharyngealis dysphagia gyakran együtt jár ezzel a daganattípussal, amely hozzájárul a testtömegvesztéshez, illetve a kóros testösszetétel és tápláltsági állapot kialakulásához. Az onkológiai kezelések következtében is kialakulhatnak rövid-, és hosszú távú, a táplálkozást negatívan befolyásoló hatások, amelyek kiegészítő táplálásterápia bevezetését teszik szükségessé. A betegség felfedezésekor felismert táplálkozási zavarok, köztük a dysphagia és az ennek következtében kialakult kóros testösszetétel és tápláltsági állapot felmérését követően elkezdett, majd az onkológiai kezelés alatt és a gondozás során is folytatott táplálásterápiának meghatározó szerepe van a túlélésben.

Enterális táplálás Dysphagia esetén

Ádám Tarpay — 2024-05-06

A nyelési nehezítettség legfontosabb következménye az alultápláltság. Az enterális szondatáplálás fontos szerepet játszik azoknak a betegeknek a kezelésében, akiknél csökkent a táplálékbevitel, krónikus funkcionális vagy mechanikai dysphagiában szenvednek. Rövid távú (<4 hét) enterális táplálás céljára a nasogastricus vagy nasojejunalis szonda alkalmazása a legoptimálisabb. Hosszú távú (>4 hét) táplálás esetén a percutan tubusbehelyezés a legjobb választás. Többféle technika ismert a tubus implantációjára úgy, mint sebészeti, radiológiai vagy endoszkópos módszerek. Az endoszkópos eljárás a sebészeti gastrostomiákhoz viszonyítva biztonságosabb és költséghatékonyabb, alacsonyabb a mortalitás és morbiditás. A percutan endoszkópos gastrostomiához (PEG) leggyakrabban használt módszer a „pull” típusú Ponsky-módszer, de a Sack-Vine „push” és az introducer technika is biztonságos. Annak ellenére, hogy az enterális szondatáplálásnak számos előnye van, illetve széles körben alkalmazzák, a beavatkozásnak több szövődménye ismert. A közlemény az irodalmi adatok alapján áttekinti az enterális szondatáplálás klinikai alkalmazásával kapcsolatos jelenlegi ismereteket, bemutatja az előnyöket és hátrányokat és a lehetséges szövődményeket az egyes eljárások esetében.

Klinikai táplálás Dysphagia esetén

Andrea Molnár — 2024-05-06

A klinikumban a dysphagiás betegek a kiváltó kóroktól, a tápláltsági állapottól és a nyelési nehezítettség súlyosságától függően különböző stratégiájú klinikai táplálásban részesülnek. A kitűzött cél a tápláltsági állapot javítása a nyelési funkciók támogatásával vagy a biztonságos szondatáplálással. A szövődmények/mellékhatások megelőzése szempontjából három időszak kritikus: a táplálásfelépítés, az intézményből történő hazabocsátás és a leszoktatás.

Az enterálisan táplált (EN) betegek követése

Péter Sahin — 2024-05-06

Az enterális táplálás technikai és metabolikus szövődményeit ismerteti a cikk. Nagy jelentősége van a visszatáplálási szindróma klinikai felismerésének és megfelelő kezelésének az enterális táplálás terápia során. A táplálási team szerepét hangsúlyozzuk az otthoni enterális táplálás gondozásának ismertetésekor.

A betegedukáció, az irányelvek, a kórházi hazabocsátás és a társadalmi elfogadás kulcsfontosságú szerepe

Anita Koczó — 2024-05-06

A dysphagia kezelésének középpontjában a betegbiztonság áll, amelyet a táplálék megfelelő konzisztenciájával és sűrítő porok használatával érünk el. A kórházi ellátást követő otthoni táplálkozási technikák oktatása elengedhetetlen. A szondatáplálás, mint kiegészítő vagy teljes táplálkozást és folyadékbevitelt biztosító forma, fontos szerepet tölt be a dysphagiás betegek ellátásában. A beteg kórházi hazabocsátásakor a személyre szabott gyógyászati célra szánt élelmiszerek, a gyógyászati segédeszközök és az otthoni szakápolás elérhetősége kulcsfontosságú a sikeres, biztonságos otthoni ellátáshoz.

A Dysphagia diétája

Márta Veresné Bálint — 2024-05-06

Dysphagia esetén a módosított textúrájú étrend támogatja a biztonságos nyelést, és fontos terápiás tényező. Az ételek és italok sűrítéshez módosított étkezési keményítő vagy xantán gumi alapú készítmények állnak rendelkezésre. A diéta célja a fehérje-energia malnutríció és a dehidráció mérséklése vagy elkerülése, amelyhez szükség lehet speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerek étrendbe iktatására is. Az étrend gyakorlati megvalósításához az „International Dysphagia Diet Standardisation Initiative” a jelenlegi bizonyítékokat felhasználva egy 0-7 szintet tartalmazó keretrendszert hozott létre, amely minden gondozási környezetben, kultúrában, életkorban alkalmazható. Segítségével bármely élelmiszer egyszerű tesztelése és a szintekbe sorolása megvalósítható. Tesztelésre áramlási, villacsepegési, villanyomás, kanál billentési és ujjtesztet alkalmaznak. A dietetikus hasznos segítő a terápiás munkában. Az ételek tesztelésének segítése, a beteg és a hozzátartató oktatása, a beteg állapotának követése, tápláltági állapotának, tápanyag-beviteli értékeinek gyakori elemzése, étrend-kiegészítők, „tápszerek” ajánlása tartozik a feladatai közé.

Dysphagia-új feladatkör a hazai logopédiai ellátás területén

Pál Szabó — 2024-05-06

A nyelészavarok ellátásának igénye az öregedő korfával és az orvosi ellátás javulásával párhuzamosan megnőtt. A nemzetközi szakirodalomban közel fél évszázados múltra tekint vissza a logopédusok bevonása a nyelészavar kezelésébe. Hazánkban ez a szerepkör talán még szokatlan, azonban az oropharyngealis dysphagia diagnosztikájában és terápiájában magasan képzett szakemberek száma növekedni látszik – a célirányos felsőoktatási képzéseknek köszönhetően – az egészségügyben.

A Dysphagia oktatásának stratégiája az egészségügy területén dolgozók számára-fókuszban az étrendi edukáció

Zita Breitenbach — 2024-05-06

A szerzők bemutatják a dysphagia oktatási stratégia kialakításának lehetőségeit az ellátó teamben, különös tekintettel az egyénre adaptált dietoterápia megvalósítására.

Párából szőtt délibábok

Ákos Mészáros — 2024-05-06