Magyar Belorvosi Archívum

Teljes szám

Miklós Szathmári — 2025-02-06

A Crohn-betegséghez társuló Sipolyok kialakulása

Patrícia Sarlós — 2025-02-06

Crohn-betegségben a bélfal tartós, transmuralis gyulladása sipoly kialakulásához vezethet, amelynek kezelése az egyik legnehezebb kihívást jelenti gyulladásos bélbetegségben. A sipolyképződés a Crohn-betegek kb. 25–40%-ában fordul elő, illetve kezelés ellenére a már záródott sipolyok egyharmada újra kinyílik. Jelenleg a patomechanizmussal kapcsolatos ismereteink korlátozottak, az elfogadott in vitro szövetmodellek hiánya és a korlátozott in vivo modellek száma miatt. Ebben az áttekintésben a szerző összefoglalja a szöveti átépülésre és a sipolyképződésre jellemző szövettani, immunológiai, sejtes, genetikai és mikrobiális ismereteket Crohn-betegségben, érintve az epithelialis-mesenchymalis tranzíciót, a mátrix-metallo-proteázok és invazív molekulák túlzott expresszióját. A fisztulakialakulás mechanizmusának alaposabb megértése elősegítheti a jövőbeni célzott kezelések fejlesztését.

A Covidfertőzés után kialakuló funkcionális Dyspepsia

József Czimmer — 2025-02-06

A COVID-19 infekció nyomán kialakuló hosszú távú szövődmények mellett statisztikailag megnövekedett az új funkcionális tápcsatorna-betegségek, így a funkcionális dyspepsia gyakorisága. Fokozott kockázatot jelent a női nem, a súlyos enteritis megléte, az antibiotikum használata az infekció kezelésekor és pszichológiai faktorok megléte, valamint a szorongás vagy a depresszió. A post-COVID-19 funkcionális dyspepsia arányát 2,1% körül mérték. A poszt-COVID-19 funkcionális bélbetegségek kialakulásának prediktív faktorai az infekció idején is fennálló dyspepsiás tünetek megléte, ha eleve gastrointestinalis tünetek álltak fenn és a súlyos COVID-19 infekció. Az akut COVID-19 infekció alatt a hasmenés, a hányinger, a böfögések, a hányás és a gastrointestinalis vérzés a leggyakoribb gastrointestinalis tünetcsoport. A poszt-COVID-19 betegek körében a hasi fájdalom, a hányinger, a hasmenés, az anorexia dominálnak. A COVID-19 infekció legfontosabb tápcsatornai hatásai a direkt vírusinvázió, perzisztáló vírus RNS a székletben, endoszkópiával kimutatható mucosakárosodás, a bél mikrobiota dysbiosisa, a károsodott bélpermeabilitás és a bélidegrendszer érintettsége. A funkcionális dyspepsia diagnosztikai és kezelési protokollja a Róma IV. kritériumokban közzétettektől érdemben a mai napig nem változott, de további tanulmányok, kórélettani mechanizmusok megismerése alapján új terápiás útvonalak kidolgozása szükséges a hatékonyabb klinikai menedzseléséhez.

Szuicídium a Prehospitális gyakorlatban

Kitti Máté-Póhr — 2025-02-06

A szuicídium még mindig súlyos problémát jelent, és hazai viszonylatban vezető halálokként tartják számon. A kutatás célja, felmérni az Országos Mentőszolgálat által Fejér vármegyében 2020-ban ellátott öngyilkosságon vagy öngyilkossági kísérleteken átesett betegek számát, életkori és nemi megoszlását, jellemzőit, gyakoriságát, az elkövetési formáit, illetve meghatározni a befejezettség/befejezetlenség arányát. Az öngyilkosságok megelőzése érdekében fontos az időben történő felismerés és a megfelelő kezelés. Az érintetteknek és a szakembereknek együtt kell dolgozniuk a megelőzési stratégiák kidolgozása érdekében, és a társadalomnak együtt kell működni a probléma megoldása érdekében. A megfelelő tudatosság és szakmai segítségnyújtás hozzájárulhat a számok csökkentéséhez.

Falatelakadás és eosinophil oesophagitis

Noémi Tari — 2025-02-06

Az eosinophil oesophagitis a nyelőcső helyi, krónikus, reverzibilis gyulladásos elváltozása, amely leggyakrabban a 40 év alatti férfiakat érinti. Egy 45 éves férfibeteget vizsgáltunk a sürgősségi osztályon 2023-ban, aki vacsora után nyelési nehezítettséget, mellkasi diszkomfortot és fulladást tapasztalt. Az elvégzett vizsgálatok (fizikális vizsgálat, nyelésröntgen-vizsgálatok, urgens gasztroszkópia és kórszövettani vizsgálat) eosinophil oesophagitis fennállását igazolták. A beteg kezdetben protonpumpa-gátló kezelést, majd per os szteroidterápiát kapott, illetve diétás tanácsadásban és egy alkalommal nyelőcsőtágításban részesült. Panaszai megszűntek, a nyelőcső lumene tágabb lett, és szövettani remisszió igazolódott. A leginkább érintett betegcsoport gyakran nem keresi fel időben az ellátórendszert, és a diagnózis megszületését tovább nehezíti az endoszkópos vizsgálatoktól való általános félelem, illetve az is, ha nem áll rendelkezésre megfelelő számú szövettani minta.

Beszámoló a Magyar Belgyógyász Társaság 50. jubileumi nagygyűléséről

Ferenc Szalay — 2025-02-06

Magyar Orvos-Egészségügyi Világtalálkozó (MOVT) Budapest, 2024. augusztus 29–31.

Péter Kempler — 2025-02-06

Patkó Károly művészete

Zsolt Tulassay — 2025-02-06

Az örök humanista

Tamás Pallós — 2025-02-06