Magyar Kémiai Folyóirat

Főszerkesztői levél

Lajos Szente, György Tibor Balogh — p, 18 júl 2025 00:00:00 +0000

Gyászhír: Görög Sándor

Lajos Szente, György Tibor Balogh — p, 18 júl 2025 00:00:00 +0000

Emlékezés Sohár Pál Professzor Úrra

Gábor Náray-Szabó — k, 11 márc 2025 00:00:00 +0000

Sohár Pál 1955-ben került a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karára. Aktívan részt vett az egyetemi életben, az 1956-os forradalom alatt egyike volt annak a három hallgatónak, akik az egyetemi diákság közösen fogalmazott proklamációját sokszorosították, a lapokat szétosztották a felvonulók között. Szerencséjére ez nem jutott az egyetemi pártvezetés tudomására, bár gyanakodtak rá. Valószínűleg ezért talált munkát a diploma megszerzése után csak a Kelenföldi Tejipari Vállalatnál. Innen került Varsányi György ajánlására a Gyógyszerkutató Intézetbe, ahol a spektroszkópiai laboratórium vezetője lett. Holly Sándorral közösen megírta az infravörös, egyedüli szerző- ként pedig az NMR-spektroszkópia magyar nyelvű, azóta is használt kézikönyvét.

In memoriam Tőke László

Gábor Blaskó — p, 18 júl 2025 00:00:00 +0000

Tőke László kiváló előadó volt, többek között a „Biológiailag aktív anyagok szintézise”, illetve a „Gyógyszerkémia” tárgyakat tanította és kérte számon magas szinvonalon, nagy hallgatói érdeklődés mellett ez utóbbit egészen 75 éves koráig. Egyszerű ember volt, nem szerettte túlbonyolítani a dolgokat, mégis mindig olyan megoldásokat keresett ami mindenkinek jó volt a végén. Mindig jó kedélyű, beszédes, erős igazságérzettel bírt, soha nem rejtette véka alá a véleményét. „Létezik egy alaptehetség, de az nem elég, a szorgalom is nagyon fontos, csak így lehet messzire jutni. A munkámban érzett elégedettség az életben érzett bánatot és megpróbáltatásokat is kicsit elviselhetőbbé teszi. A legnagyobb boldogság az örömmel végzett munka, és ez a boldogság olyan, mint egy védőernyő, amely megvédi az embert az összeroppanástól” – fogalmazta meg hitvallását 80. születésnapján. Életműve munkatársai, és volt hallgatói tudmányos eredményeiben él tovább.

Emlékezés Fodor Lajosra (1950-2018)

Péter Csomós — p, 18 júl 2025 00:00:00 +0000

Fodor Lajos 1950. március 4-én született Egerben. Édesapja Fodor Lajos, édesanyja Majoros Anna. Általános iskolai tanulmányait 1956-1964-ig a tiszafüredi Kiss Pál Általános Iskolában végezte. 1964-ben felvételt nyert a debreceni Vegyipari Technikumba. A középiskolai évek meghatározó, szerepet töltöttek be egész életében. „Az 1960-as évtizedben rendkívül népszerűvé vált a debreceni Vegyipari Technikum: többszörös túljelentkezés, a demográfiai viszonyokkal és a gazdaság fejlődésével (is) összefüggő tanulói létszámnö- vekedés (évfolyamonként 3 párhuzamos osztály a nappali tagozaton, a felnőttoktatás jelentős bővülése), igen magas arányú egyetemi- főiskolai továbbtanulás és biztos egzisztenciát kínáló munkaerőpiaci lehetőségek jellemezték ezt az időszakot. Az iskola országos rangú elismertségéhez az OSZTV-, majd az OKTV sikerek nagyban hozzájárultak.

Megemlékezés Than Károlyról, a 130 éves Magyar Chemiai Folyóirat alapító főszerkesztőjéről

György Inzelt — p, 18 júl 2025 00:00:00 +0000

A Magyar Kémiai Folyóirat a létrejöttét a magyarországi kémiai oktatás és kutatás meghatározó személyiségének Than Károlynak köszönheti. Ő kezdeményezte 1894-ben, amikor az Gyógyszerészeti Közlönyben, a Gyógyszerészi Hetilapban, és a Természettudományi Közlönyben felhívást tett közzé. Ennek lényeges elemeit idézzük:

„A chemia pártolóihoz! Mióta a K. M. Természettudományi Társulat a magyar művelt közönség tudományos kívánalmait helyes érzékkel felismerte, általános természettudományi irodalmunk örvendetes lendületnek indult. A Társulat e közérdekű működésén kívül törekedett tagjainak szűkebb köreiben a szorosabb értelemben vett szaktudomány fejlődését és irodalmát is előmozdítani. E végből rendezte kezdetben a szaküléseket, melyek később a szakértekezletekké alakultak. E szakértekezletek ma már általában oly eleven munkásságot fejtenek ki, hogy nemsokára egy-egy külön szakosztály alakulhat belőlök. Részünkről máris elérkezettnek látjuk az időt arra, hogy a chemiai szakértekezlet chemiai szakosztállyá alakuljon s munkássága főképen a hazai szakirodalom szempontjából ne csak mint eddig szűkebb üléseken, hanem szélesebb körben, folyóirat kiadásával is fejlesztessék.”

Sejtvonalakból izolált extracelluláris vezikulák glikozilációjának jellemzése

Lilla Turiák — p, 18 júl 2025 00:00:00 +0000

Az extracelluláris vezikulák (EV-k) a különböző sejtek által az extracelluláris térbe kibocsátott néhány 10 vagy néhány száz nanométer átmérőjű képletek. A sejtekhez hasonló- an foszfolipid kettős réteggel rendelkeznek. Tartalmaznak fehérjéket, lipideket és RNS molekulákat is, melyek öszszetételéről feltételezik, hogy a kibocsátó sejt aktuális állapotát tükrözik. Az EV-k csoportosítása korábban eredetük szerint történt, így megkülönböztettük az apoptózis során képződő apoptotikus testeket, az endoszomális eredetű exoszómákat és a plazmamembránról lefűződő mikrovezikulákat. Manapság a Nemzetközi Extracelluláris Vezikula Társaság ajánlásainak megfelelően méret alapján történik a nevezéktan, hiszen a különböző eredettel képződő EV-k között lehetnek méretbeli átfedések. Két fő csoportjuk a 200 nm-nél nagyobb átmérővel rendelkező nagyméretű és a 200 nm-nél kisebb átmérőjű kisméretű EV-k.

Szénhidrátalapú makrociklusok szintézise és aszimmetrikus reakciókban való alkalmazásuk

István Orbán — p, 18 júl 2025 00:00:00 +0000

Napjainkban egyre növekvő az igény új és hatékony enantioszelektív szintézisutak kidolgozására. Ezen eljárások során olyan királis reagensek vagy katalizátorok alkalmazására van szükség, amelyek segítségével befolyásolhatóvá válik a reakcióban keletkező termék sztereokémiája. Egyre inkább fontos szempont ez mind a vegyipar, mind a gyógyszeripar számára, mivel ezen iparágak termékei közé rengeteg királis vegyület tartozik, az optikai izomerek rezolválásának elkerülése pedig számtalan előnnyel bír, főleg gazdaságossági szempontból.

In situ BOC védőcsoport kialakítása szilícium-karbid nanorészecskéken

Szabolcs Czene — p, 18 júl 2025 00:00:00 +0000

Korábbi kutatásaink folytatásaként szerettük volna megoldani azt a problémát, hogy a szabad aminocsoportok levegőn nem stabilak a biológiai jelzőrendszernek fejlesztett SiC nanorészecskék felületén. Ennek megoldásaként módosított Hofmann-degradáció módszert alkalmaztuk, amelylyel BOC védőcsoportokat terveztünk létrehozni. A reakció sikerét IR és NMR mérésekkel támasztottuk alá. PL spektroszkópiás mérésekkel igazoltuk, hogy az amino terminált SiC nanorészecskékre jellemző kioltás nem jelentkezik a BOC védőcsoportokkal fedett SiC nanorészecskéken. A fentiek alapján az így módosított SiC nanorészecskék fluoreszkáló biológiai jelzőrendszerként hasznosíthatóak in vivo alkalmazásokban

Új, potenciálisan biológiailag aktív kén- és szeléntartalmú szénhidrát származékok szintézise

Fanni Hőgye — p, 18 júl 2025 00:00:00 +0000

A lektinek, mint szénhidrátkötő fehérjék, képesek a sejtek agglutinációjára, megtalálhatók növényekben, emberekben, patogén szervezetekben és természetes védelmi hatással bírnak különböző betegségekkel, kórokozókkal szemben. A lektinek szénhidrát felismerési képességeit célozzák új gyógyszerek kutatásában és fejlesztésében. A galektinek széles specificitással rendelkeznek, intracellulárisan, és extracellulárisan szabályozzák a sejthalált; számos betegségben játszanak szerepet: rák, autoimmun betegségek, krónikus gyulladások. A galektin-3 (Gal-3) expressziója összefüggésbe hozható különböző patológiás folyamatokkal. Számos kutatás folyik hatékony mono- és divalens Gal- 3 inhibitorok előállítására.

A prompt-gamma aktivációs analízis alkalmazása szilikát anyagú régészeti leletek és nyersanyagaik eredetének meghatározására

Zsolt Kasztovszky — p, 18 júl 2025 00:00:00 +0000

Összefoglalva, a PGAA-módszer vitathatatlan előnye, hogy a kivezetett neutronnyalábokkal szinte tetszőleges méretű tárgy „tömbi” összetételét meg lehet határozni mintavétel, valamint a tárgy károsítása, mikroszkopikus vagy makroszkopikus roncsolása nélkül. A nyert összetételi adatok örökségtudományban általában nyersanyageredet (proveniencia-) meghatározására, műhelyazonosításra, ill. hamisítványok kiszűrésére alkalmasak. Ugyanakkor a módszer hátránya, hogy elsősorban a geokémiai főelemek mennyisé- gi kimutatására alkalmas. Néhány kivételtől (H, B, Cl, Nd, Sm, Gd) eltekintve érzékenysége számos, az archeometriá- ban fontos nyomelemnél nem éri el az NAA és LA-ICP-MS módszerek érzékenységét. A neutronok kutatóreaktorokban történő előállítása ezen felül költséges, a kísérleti berendezések helyhez kötöttek, ami megnehezítheti az értékes, de korlátozottan szállítható műtárgyak elemzését.

Az onkogén KRas fehérjék kölcsönhatásainak vizsgálata

Nikolett Emődi — p, 18 júl 2025 00:00:00 +0000

Az első humán onkogén Ras géneket, mint a KRAS (Kirsten rat sarcoma viral oncogene homolog) több, mint negyven éve fedezték fel a daganatokban. Ezzel kezdetét vette egy napjainkban is töretlenül zajló kutatás, hiszen a KRAS mutációt hordozó daganatos megbetegedések kezelése még továbbra sem megoldott. A KRas fehérjét célzó rákterápiás módszerek fejlesztése nagy jelentőséggel bír, mivel a KRAS mutációja a rosszindulatú daganatos megbetegedések közel 14%-ának okozója, főként a hasnyálmirigyet, a vastagbelet és a tüdőt érinti. A KRas fehérje leggyakoribb mutációja (nagyjából a módosulások 78%-a) a 12. glicin cseréje, ezek közül is leggyakrabban ezen aminosav aszparaginsavra (KRas G12D) vagy ciszteinre (KRas G12C) való mutációja.

Egy bisz(akridino)-koronaéter előállítása és alkalmazása a spermin bioszintézis oligoaminjainak felismerésére

Péter Kisfaludi — p, 18 júl 2025 00:00:00 +0000

A biogén aminok megtalálhatók különféle élőlényekben, sejtekben, élelmiszerekben és italokban is. Az aminocsoportok száma szerint monoaminokra, oligoaminokra és poliaminokra csoportosíthatóak. Ezeket a vegyületeket jellemzően élő szervezetek szintetizálják, aminosavak enzimatikus dekarboxilezésével. A biogén alifás oligoaminok, mint például a spermin, spermidin, putreszcin és kadaverin a legfontosabbak közé tartoznak, amelyek szinte minden élő szervezetben megtalálhatók. Az élő szervezetekben jellemzően protonált formában vannak jelen, és fontos szerepet játszanak különböző biológiai folyamatokban, mint a sejtnövekedés, génszabályozás, és sejtosztódás.

Egy fotokapcsolható molekuláris áramköri elem tervezése és szintézise

Marcell Márk Bogner — p, 18 júl 2025 00:00:00 +0000

A komplex molekuláris elektronikai feladatok teljesíté- sét célzó rendszerek napjaink egyik fontos kutatási terü- letét képezik és komoly szintetikus kihívást jelentenek. Korábban számos közlemény számolt be különféle áramköri elemeknek megfeleltethető szerves kismolekulákról és polimerekről. Többek között molekuláris vezetékeket és kapcsolókat írtak le, illetve létezik néhány példa unimolekuláris diódákra is. A molekuláris elektronikai rendszerek esetén a szintetikus megvalósítást komoly szerkezeti tervezés előzi meg. Az ismert építőelemek újszerű szerkezeti egységekkel való összehangolása elengedhetetlen lépés, melyet mind a funkcionalitás, mind a tervezett működési mechanizmus vezérel. A következőkben egy molekuláris kapcsolóból és egy antiaromás karakterű molekularészből álló absztrakt molekuláris áramköri egyenirányító egység kerül bemutatásra, különös figyelemmel a szerkezeti tervezés folyamatára.

Fotoaktiválható idegnövekedési faktor mimetikumok szintézise és fotokémiai vizsgálata

Bence Szabó — p, 18 júl 2025 00:00:00 +0000

A neurodegeneratív betegségek, valamint az idegrendszert érintő sérülések több tízmillió ember életét befolyásolják világszerte. Sajnálatos módon ezen kondíciók esetén legtöbbször csak a tünetek kezelése lehetséges, nem létezik rájuk hatékony gyógymód. Az ezen állapotokkal járó jelenségek, mint az idegsejtek túlzott elhalálozása vagy a sejtek közötti kapcsolatok megszakadása egyes testi funkciók elvesztéséhez, az általános életminőség romlásához vezethetnek. Ahhoz, hogy az ilyen egészségügyi állapotok kezelése megvalósítható legyen, elengedhetetlen az idegsejtek mű- ködésének, fejlődésének alaposabb megértése. Az elmúlt évtizedekben több olyan fehérjét is azonosítottak szervezetünkben, melyeknek nagy szerepük van az idegrendszeri folyamatok szabályozásában. Ezek közül az egyik legfontosabb az idegnövekedési faktor (NGF) fehérje, mely rendkívül sok feladatot lát el: részt vesz az idegsejtek differenciálódásában, érésében, neuroprotektív hatású, valamint befolyásolja a fejlődő idegsejtek nyúlványainak növekedé- sét. Utóbbi tulajdonságát már a vegyületet felfedező kutatók is megfigyelték. Későbbi kísérletekben megmutatták, hogy a neuronok axonjai nem csak intenzívebben nőnek NGF jelenlétében, hanem annak koncentrációgradiensének megfelelő irányba is fordulnak. Ezen tulajdonságainak megfelelően több kísérletben is próbálták a vegyületet terápiás célra alkalmazni, azonban a fehérje használata több szempontból korlátozottnak bizonyult, súlyos mellékhatásokhoz vezetett. Ennek nyomán mára több kismolekulás vegyületről is sikerült megmutatni, hogy az NGF egyes receptoraihoz kötődve hasonló hatást képesek kifejteni, így alternatívát nyújthatnak a fehérje helyett különböző kezelésekben.