Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok - Gazdálkodás- és Szervezéstudományi folyóirat

Mesterséges intelligenciával támogatott HR-munkafolyamatok a multikulturális integráció szolgálatában egy erőforrás-korlátokkal működő családi vállalkozásban: munkáltatói perspektíva

2026-07-07T12:37:50+00:00

Közép- és Kelet-Európában a kis- és középvállalkozások szerkezetét követő, családi tulajdonban lévő cégek egyre inkább külföldi munkavállalókra támaszkodnak a strukturális munkaerőhiány kezelése érdekében, ugyanakkor általában nem rendelkeznek a multikulturális munkaerő integrációját támogató szükséges HR-infrastruktúrával. Ez a tanulmány azt vizsgálja, hogy a mesterséges intelligenciával (MI) kiegészített HR-munkafolyamatok hogyan alakítják a multikulturális munkaerő integrációját egy erőforrás-korlátokkal küzdő, kkv-szerkezetű, családi tulajdonú vállalatnál. Továbbá azt is, hogy milyen feladatmegosztás, kompetenciák és szervezeti feltételek jellemzik ezeket a folyamatokat a munkáltatói oldal szemszögéből. Feltáró jellegű, egyetlen esetre vonatkozó kvalitatív kutatási tervet alkalmaztunk, amely öt félig strukturált interjút, valamint 12 szervezeti dokumentum elemzését ötvözte, mindkét adatforrásra reflexív tematikus elemzést alkalmaztuk. Három fő téma rajzolódott ki. Először is, a szervezet szándékos munkamegosztást alakított ki, amelyben a mesterséges intelligencia hat működési területen kezeli a nagy volumenű, nyelvhasználatot igénylő feladatokat, míg az emberi szereplők megtartják a döntéshozatalt igénylő és kulturálisan érzékeny döntések feletti hatalmat, ezáltal létrehozva a mesterséges intelligencia és az ember közötti feladat-kiegészítő jellegű együttműködést és döntéshozatali architektúrát. Másodszor, a HR-munkatársak és a felettesek olyan hibrid kompetenciákat fejlesztettek ki, amelyek ötvözik a mesterséges intelligencia iránti jártasságot az interkulturális ítélőképességgel. Harmadszor, az átlátható döntési jogok, a következetes kiegészítő keret kialakítása és a kapcsolati menedzsment gyakorlatok ismételhető, költséghatékony integrációs munkafolyamatokat tettek lehetővé kkv-méretű vállalkozások szintjén. Az eredmények azt mutatják, hogy a megfizethető, platformalapú mesterséges intelligencia-eszközök szűkíthetik a kis- és középvállalkozások és a nagyvállalatok közötti erőforrás- és képességbeli szakadékot a multikulturális integráció terén, feltéve, hogy az emberi döntéshozatali jogkör megmarad és egyértelműen körülhatárolva van. A tanulmány korlátai közé tartozik az egyetlen esetre korlátozódó hatókör, a kis mintanagyság és a kizárólag a munkáltatói oldalra való összpontosítás. A jövőbeli kutatásoknak be kell vonniuk a munkavállalói perspektívákat is, és összehasonlító, több esetet felölelő terveket kell követniük, kvantitatív integrációs eredménymutatókkal.

Egy falattal kevesebb, egy bolygóval több

2026-07-07T12:01:34+00:00

A kutatás célja a budapesti négycsillagos szállodák büféreggelije során keletkező elkerülhető tányérhulladék (plate waste) mennyiségének mérése, valamint annak vizsgálata, hogy az érzelmi hatású edukációs plakátok milyen mértékben befolyásolják a vendégek pazarlási szokásait. Az esettanulmány a Barceló Budapest és a Radisson Budapest BudaPart szállodákban valósult meg, 30 napos mérési periódusban, alap- és beavatkozási szakaszokra bontva. A kutatás fő kérdései arra irányultak, hogy mekkora a keletkező tányérhulladék mennyisége a szállodai reggelik során (Q1), ez milyen mértékben csökkenthető a vendégek befolyásolásával (Q2), mely plakáttípus bizonyul a leghatékonyabb befolyásoló eszköznek (Q3), valamint, hogy milyen eltérések mutatkoznak az „X” és „Z” generáció között az érzelmi tartalmú edukációs plakátok kiválasztásában és preferenciáiban (Q4).

A kutatás fókuszcsoportos interjúkra és empirikus mérésekre épül. Előbbi során különböző generációk értékelték a plakátokat, utóbbi esetben a vendégek által meghagyott ételmaradékok tömege kategóriánkénti mérlegeléssel kerültek rögzítésre. A kutatás emellett vizsgálta, hogy az egyes plakátok milyen érzelmi reakciókat váltanak ki a vendégekből, és ezek miként befolyásolják fogyasztási döntéseiket. Az alapmérés során szállodánként átlagosan 25-27 kg elkerülhető élelmiszer-hulladék keletkezett. Az érzelmi üzenetek alkalmazása 16-28,5 %-os csökkenést eredményezett az egy főre jutó tányérhulladékban. A leghatékonyabbnak a humoros plakát bizonyult (-28,51%), ezt követte a horror (-22,43%), a neutrális (-16,34%) és a jövőorientált üzenet (-13,20%). A fókuszcsoportos vizsgálatok generációs eltéréseket tártak fel: a Z generáció fogékonyabb az intenzív érzelmi tartalomra, míg az X generáció inkább racionális megközelítést preferál. A kutatás eredményei hozzájárulhatnak olyan gyakorlati megoldások kidolgozásához, amelyek támogatják a szállodák fenntartható működését és az élelmiszer-pazarlás hosszú távú csökkentését.

Munkavállalói motiváció és elköteleződés a hazai fémipari kis- és középvállalkozásoknál: Vegyes módszertanú empirikus vizsgálat

2026-07-07T12:54:13+00:00

A tanulmány részletesen vizsgálja a hazai fémipari kis- és középvállalkozások humánerőforrás-menedzsmentjének sajátosságait, különös tekintettel a munkavállalói motivációra, lojalitásra, a vezetői gyakorlatokra és a tudásmenedzsment szerepére. A vizsgált probléma központi eleme, hogy a fémipari KKV-k a munkaerőhiány, a generációváltás és a versenyképesség fenntartásának kihívásaival szembesülnek, amelyek a munkavállalói elkötelezettség és megtartás kérdését a vállalati stratégia egyik kulcsterületévé teszik.

A kutatás célja annak feltárása, hogy a hazai fémipari KKV-k milyen motivációs eszközöket alkalmaznak, milyen mértékben érzékelhető a lojalitás a munkavállalók körében, mely vezetői gyakorlatok járulnak hozzá az elkötelezettség erősítéséhez, valamint milyen szerepet tölt be a tudásmenedzsment a munkavállalói megtartásban.

A vizsgálat két módszertani pillérre épül: 8 félig strukturált interjúra, amelyek a vezetői nézőpontból tárják fel a szervezeti gyakorlatokat és dilemmákat, valamint egy kérdőíves felmérésre, amely 102 munkavállaló véleményét összegzi kvantitatív adatok alapján. A vegyes módszertan lehetővé teszi a vezetői és munkavállalói perspektívák összevetését, továbbá az eredmények összehasonlítását és szintetizálását.

A tanulmány a téma aktualitásának és a kutatási céloknak a bemutatásával kezdődik, majd rövidített elméleti keretben áttekinti a motiváció és lojalitás elméleti megközelítéseit, a releváns vezetői koncepciókat, valamint a tudásmenedzsment szerepét. Ezt követően ismerteti a kutatás módszertanát, majd bemutatja az empirikus eredményeket, amelyeket táblázatok és ábrák támogatnak. A záró rész összegzi a főbb következtetéseket.

Az eredmények rámutatnak arra, hogy a fémipari KKV-k erőssége a személyességben, a stabilitásban és a lojalitásban ragadható meg, ugyanakkor a fenntartható versenyképesség érdekében indokolt a motivációs eszköztár bővítése, a tudásmenedzsment intézményesítése és a vezetői gyakorlat tudatos fejlesztése.

Jelenlegi és jövőbeli egyetemi publikációs együttműködések idősoros vizsgálata

2026-07-07T12:54:37+00:00

Napjainkban az egyetemi együttműködések alapvetően meghatározzák az egyetemek publikációs teljesítményét. Tanulmányunkban a magyarországi egyetemi hálózat publikációs teljesítményét vizsgáljuk a 2015-2025 közötti időszakban. Hálózati mutatók és idősoros klaszterezés segítségével elemeztük az egyetemek közötti jelenlegi együttműködési szerkezetét. Ezt követően gravitációs modell segítségével meghatároztuk az egyetemek publikációs potenciáljait, majd a gravitációs potenciálok és ETS előrejelzés tükrében optimális együttműködési hálózatot javasoltunk 2026-ra vonatkozóan. Eredményeink szerint a jelenlegi egyetemi hálózat centralizált. A nagyobb publikációs teljesítményű egyetemek alapvetően meghatározzák az együttműködések szerkezetét és idősorosan is azonos klaszterekbe tartoznak, valamint együttműködésük stabilizáló hatású a hálózatra nézve. A jövőbeli optimális együttműködések tekintetében ezen egyetemeknek továbbra is érdemes egymással együttműködniük, ugyanakkor a kisebb publikációs teljesítményű egyetemek célja is az, hogy a nagyobb teljesítményű egyetemekkel együttműködve felzárkózhassanak. Az elemzés rámutatott arra, hogy a publikációs teljesítmény maximalizálása érdekében érdemes az együttműködési kapcsolatokat támogató stratégiákat alkalmazni.

Értékalapú online marketing és AI kapcsolata különös tekintettel a ChatGPT-re és a hasonló Open AI technológiák térnyerésére

2026-07-07T12:01:34+00:00

A mesterséges intelligencia, különösen a generatív AI és a ChatGPT-hez hasonló nyelvi modellek térnyerése jelentős változásokat idéz elő az online marketing működésében, az ügyfélkapcsolatok kezelésében és a fogyasztói értékteremtés folyamatában (Dwivedi et al., 2021; Kshetri et al., 2024). A tanulmány célja annak vizsgálata, hogy az AI-alapú technológiák hogyan illeszthetők az értékalapú online marketing logikájába, és milyen módon támogatják a fogyasztói igények megértését, a személyre szabott kommunikációt, az ügyfélélmény fejlesztését és a marketingfolyamatok hatékonyabb működtetését. A kutatás strukturált szakirodalmi áttekintésre épülő koncepcionális elemzésként készült, amely a mesterséges intelligencia, a digitális marketing, az értékalapú marketing, a fogyasztói értékteremtés és a generatív AI marketingalkalmazásainak szakirodalmát dolgozza fel. Az elemzés eredményeként egy olyan koncepcionális keretrendszer kerül bemutatásra, amely az AI marketingben betöltött szerepét az értékfelismerés, az értékajánlat-fejlesztés, az értékkommunikáció, az ügyfélélmény-támogatás, az automatizáció és az értékmegtartás dimenziói mentén értelmezi. A tanulmány rámutat arra, hogy az AI nem pusztán technológiai eszközként, hanem az értékalapú online marketinget támogató stratégiai képességként értelmezhető. Ugyanakkor az AI alkalmazása etikai, adatvédelmi, hitelességi és emberi kontrollal kapcsolatos kockázatokat is felvet, amelyek kezelése elengedhetetlen a hosszú távon fenntartható értékteremtéshez (Kumar et al., 2025).