Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok - Gazdálkodás- és Szervezéstudományi folyóirat

A szervezeti kultúra hatásának feltárása a nemzetközi üzleti gyakorlatokra

Azin Sharirlou — 2025-01-19

Az üzleti kultúra eszméje alapvetően a társadalmi üzleti gyakorlatokhoz kapcsolódik egy adott kulturális környezetben (Wangchuk et al., 2020). A szervezeti kultúra úgy definiálható, mint a külső és belső kihívásokkal szembenéző csoport által megfogalmazott, felfedezett vagy kialakított alapvető hiedelmek és feltételezések összessége (Schein, 1992). A szervezeten belüli kultúra és a teljesítményeredmények között jól megalapozott kapcsolat áll fenn, és számos kutatás támasztja alá a pozitív kapcsolatot (Ouchi, 1981; Kotter és Heskett, 1992).

Ez a tanulmány azt vizsgálja, hogy az amerikai vállalatok munkakultúrája hogyan befolyásolja azt, ahogyan a munkatársaikat irányítják, különösen a magyarországi irodáikban, valamint azt, hogy az amerikai multinacionális vállalatok HR-gyakorlatai hogyan alkalmazkodnak és befolyásolják a magyarországi környezetben történő képzést és fejlesztést. A mai világban a különböző kultúrák megértése és a velük való együttműködés nagyon fontos a nemzetközi üzleti életben (Twose, 2019). Ez a tanulmány azt vizsgálja, hogy az amerikai kultúrában jellemző értékek és módszerek hogyan befolyásolják a más országokban dolgozók képzését és fejlődését.

A HR-szakemberekkel készített kvalitatív interjúkon keresztül a tanulmány három kulcsfontosságú képzési témát azonosít: kompetenciafejlesztés, munkahelyi képzés és innováció a tanulásban. Ezek a témák kiemelik a folyamatos készségfejlesztés, a gyakorlati tanulási tapasztalatok és a progresszív oktatási gyakorlatok iránti elkötelezettséget, amelyek összhangban vannak az individualizmus és az innováció amerikai kulturális értékeivel. A megállapítások kifejezik, hogy ezek a kulturális jellemzők hogyan jelennek meg a HR-gyakorlatokban, hangsúlyozva az egyéni szakmai fejlődés és a tágabb szervezeti célok közötti kölcsönös függőséget. Ez a kutatás gazdagítja a transznacionális kulturális hatások megértését a vállalati képzési stratégiákkal összefüggésben, és betekintést nyújt a globális HR-menedzsmentbe, valamint a kultúrák közötti üzleti világban való sikeres eligazodásban.

A nagygépes vasúti alépítményjavítási technológia bevezetése a magyar vasútépítésben

Róbert Horváth — 2024-12-14

A magyar vasúti hálózat európai törzshálózatba (TEN-T) tartozó elemeinek teljes körű felújítása, modernizációja fokozott ütemben kezdődött meg a 2009-2016 közötti KÖZOP finanszírozási program keretében. A korszerű technológiák bevezetése kézenfekvő megoldás volt a vasúti alépítmény rehabilitációjának elvégzéséhez is tekintve a program során munkáltatás alá vett jelentős vágányhosszakat. A Magyarországon új technológia honosításához azonban a tervezési, műszaki ellenőrzési és kivitelezési folyamatokat szabályozó előírásrendszereket is meg kellett újítani. A kivitelezési munkák megkezdése előtt a vasúti nagygépes alépítményjavítási technológiához nélkülözhetetlen törtszemcsés kiegészítő réteg anyagának hazai körülmények között elérhető kőbányákból származó keverékét is ki kellett kísérletezni. A honosítási folyamat során a tervezési és műszaki ellenőrzési metódusok eleinte párhuzamosan folytak a korábban alkalmazott eljárásokkal míg az egyenértékűség igazolásra került. Laboratóriumi tesztek és próbaszakaszok építésével történt a kőanyag keverékterv és a technológia véglegesítése. Az alkalmazott új építési módszer a magas műszaki színvonal és a konvencionális technológiához képest igen gyors kivitelezési idő miatt jelentős vágányzári idő csökkenést eredményezett és több fontos környezetvédelmi szempontból is előnyös folyamat alkalmazását is lehetővé tette. A gépláncok a teljes zúzottkő recycling technológiával a be és kiszállítandó kőanyagok mennyiségét csökkentették, mint az alépítményi kiegészítőréteg, mint az ágyazati kőanyag tekintetében. A korszerű vasúti nagygépes alépítményjavítási technológia alkalmazásának köszönhetően az elért magas műszaki színvonal mellett az átépítési munkák CO₂ kibocsátása és ezzel párhuzamosan a vasútvonalak ökológiai lábnyoma is csökkent.

Fenntarthatóság az autóiparban

Mónika Pónusz — 2024-12-14

Tanulmányunkban áttekintést kívánunk adni az elektromos autók magyarországi felhasználásáról. Ismertetjük a hagyományos és elektromos autók kialakulásának rövid történetét. Hazai és nemzetközi aspektusból igyekszünk megvilágítani az elektromos autó használatot a fenntarthatósággal összefüggésben. A szabályozások, trendek és fogyasztói elvárások mind azt mutatják, hogy a fenntarthatóság fontos téma, és az autóipar is ennek középpontjában van.

Megvizsgáljuk azt, hogy milyen minőségben van jelen Magyarországon az elektromos autó köré kialakult infrastruktúra, a napelemparkok létesítése. Illetve az elektromos autó töltők telepítése, mely tényezők hatással vannak a felhasználói oldalra az elektromos autózás terén hazánkban.

Vizsgáljuk, hogy az elektromos autó fenntarthatóbb- e, mint a hagyományos autó. Költségeit tekintve gazdaságilag jobban megéri -e az elektromos autó vásárlás a hagyományos autóval szemben.

Szeretnénk ráirányítani a figyelmet a környezet, az életterünk védelmének, a környezettudatos magatartás gyakorlásának fontosságára az autóhasználattal kapcsolatosan.

Kevert módszertant alkalmaztunk: szekunder forrásokat és primer kutatásként szakértői mélyinterjút.

A társadalmi-gazdasági tényezők hatása az alultápláltságra Közép-Ázsiában

Stalbek Bopushev — 2024-12-14

A globális éhínségindex az alultáplált emberek számának aggasztó növekedéséről számol be, amely a 2017-es 572 millióról 2023-ra 735 millióra emelkedett, rávilágítva a tartós globális kihívásokra. Közép-Ázsiában az alultápláltság komoly veszélyt jelent a közegészségügyre, és milliók gazdasági és társadalmi fejlődését akadályozza. Ez a tanulmány hangsúlyozza a politikai stabilitás és a hazautalások kritikus szerepét, melynek a régióban az alultápláltságot befolyásoló elsődleges meghatározó tényezői. Egy fix hatású paneladat-modell segítségével elemezzük e kulcsfontosságú tényezők hatását az élelmezésbiztonságra, más gazdasági és társadalmi mutatókkal együtt. Eredményeink azt mutatják, hogy a magasabb pénzátutalások fordítottan arányosak az alultápláltsággal, ami arra utal, hogy a háztartások pénzátutalásokból származó jövedelmének növekedése nagymértékben javítja az élelmiszerhez való hozzáférést és az élelmezésbiztonságot. Az elemzés rávilágít továbbá arra, hogy a politikai stabilitás döntő szerepet játszik az alultápláltság mérséklésében, mivel a stabilabb kormányzás alacsonyabb élelmiszer-biztonsági rátával jár együtt. Ezek a felismerések hangsúlyozzák a politikai stabilitást elősegítő és a hazautalások áramlását ösztönző célzott politikák szükségességét, miközben biztosítják az élelmiszerekhez való inkluzív hozzáférést és a helyi termelést.

A keleti sün (Erinaceus roumanicus) mint városökológiai hatásviselő gépjárművek általi elhullásának mérséklésére hozott fenntartható, jó gyakorlatok áttekintése

Gergely Zoltán Macher — 2024-12-14

A tanulmány célja a keleti sün (Erinaceus roumanicus) mint hatásviselő példáján keresztül azonosítani a vonalas infrastruktúrák által okozott városökológiai kihívások és kockázatok mibenlétét, valamint nemzetközi jó gyakorlatokat feltárni a probléma csökkentése érdekében. A kutatás elemzi a városökológiai jó gyakorlatok és szakpolitikai intézkedések hatásait, különös figyelmet szentelve a magyarországi gyakorlatokra. A tanulmány kiemeli, hogy a vonalas közúti létesítmények fejlődése veszélyezteti a keleti sün populációját Magyarországon, hiszen a szigethatás és a zöldterületek fragmentációja súlyos antropogén veszélyeket jelentenek. A kutatás hipotézise összetett, hiszen maga a faj magyarországi védett státusza, természeti értéke és a lakossági attitűd között olyan problémák azonosíthatók, amelyekre külföldön már születtek mitigációs, adaptációs és szenzibilizációs megoldások. A nemzetközi gyakorlatban már elterjedtek az olyan útszakasz-megjelölések, amelyek a keleti sün jelenlétére hívják fel a figyelmet, de Magyarországon további szakpolitikai eszközök bevezetésére is szükség van a probléma kezeléséhez. Utóbbira is nagy számban találhatók olyan intézkedések, amelyek integrálása a magyarországi gyakorlatba szintén megfontolandó. A tanulmány rámutat a természetvédelmi státusz és a negatív externáliák anyagi vonzata között fennálló disszonanciákra, a fenntartható mobilitás és a városökológia hatásterületeinek összehasonlítására és hangsúlyozza, hogy a kutatás eredményei segíthetnek a döntéshozóknak, természetvédelmi szakembereknek és a lakosságnak a probléma hatékony kezelésében.