Magyar Könyvszemle https://ojs3.mtak.hu/index.php/mksz <p>A <strong>Magyar Könyvszemle</strong>&nbsp;könyv- és sajtótörténeti folyóirat, 1876 óta jelenik meg, évente négy füzetben.&nbsp;A Magyar Tudományos Akadémia alapította, lapgazdái az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete és az Országos Széchényi Könyvtár.&nbsp;A folyóirat a könyvszakma, a medievisztika, a reneszánszkutatás (ezeken belül főként a kodikológia), a kora újkori, az új- és modernkori sajtótörténet, valamint&nbsp;az ezekkel összefüggő irodalom- és művelődéstörténeti stúdiumok hazai fóruma. A magyar mellett angol, német és francia nyelvű tanulmányok is benyújthatók.</p> hu-HU monok.istvan@konyvtar.mta.hu (Monok István) terbe.erika@btk.elte.hu (Terbe Erika) h, 30 jún 2025 00:00:00 +0000 OJS 3.1.2.4 http://blogs.law.harvard.edu/tech/rss 60 A Jordánszky-kódex passiói https://ojs3.mtak.hu/index.php/mksz/article/view/17212 <p>Az 1516-1519 között keletkezett Jordánszky-kódex tartalmazza a reformáció előtti legteljesebb magyar bibliafordítást.<br>Több mint száz éven át azt feltételezték a kutatók, hogy a Jordánszky-kódexet egyetlen szerzetes fordította. Néhány különös helyesírási és szóhasználati jelenség alapján azt feltételeztem, hogy a magyar szöveg valószínűleg nem egyetlen fordító munkája. Egy új statisztikai és szövegkritikai módszerrel bebizonyítottam, hogy a magyar szöveg valóban több fordító együttműködésének eredménye. Azt is bebizonyosodott, hogy a négy passiót egy nem sokkal korábban keletkezett műből másolták.</p> Sándor Lázs Copyright (c) 2024 Magyar Könyvszemle https://ojs3.mtak.hu/index.php/mksz/article/view/17212 h, 09 jún 2025 00:00:00 +0000 A Dubnici Krónika kódexének újkori másolata (OSZK, Fol. Lat. 331.) https://ojs3.mtak.hu/index.php/mksz/article/view/16160 <p>A <em>Dubnicai Krónika</em> egy különleges kompiláció, mivel utolsó fejezeteinek szerzője az 1470-es évek végén bírálta az akkori uralkodót (Mátyás magyar királyt). Ez a tény, amelyre a korábbi magyar történetírásban nem volt példa, valószínűleg megmagyarázza, hogy egyetlen középkori kézirata (OSZK, Cod. Lat. 165) miért volt a nagy arisztokrata családok magánkönyvtáraiban eltemetve 1826-os újrafelfedezéséig. Ezen a középkori kéziraton kívül csak egyetlen példányunk van ebből a szövegből. Ez a modern másolat eddig nem keltette fel a kutatók figyelmét. Vizsgálatával kimutatjuk, hogy ez a másolat pontosan a Cod. Lat. 165-ből készült, még a 16. század közepén írt glosszákat is reprodukálja. A <em>Dubnicai Krónika</em> jelenlegi modern másolata egy kolligátum, a Fol. Lat. 331 két részének egyike. Mindkét részben ugyanaz a vízjel található, ami arra utal, hogy egyszerre és valószínűleg ugyanarra a gyűjteményre készültek. A kolligátum másik alkotóeleme, egy magyar archontológia, 1733 és 1740 között készült egy világi nagyúr számára, akinek érdekeltségei voltak a Habsburg Birodalom délnyugati részein.</p> Péter Molnár Copyright (c) 2024 Magyar Könyvszemle https://ojs3.mtak.hu/index.php/mksz/article/view/16160 szo, 14 jún 2025 22:00:59 +0000 Egy köznemesi női napló és szerzője https://ojs3.mtak.hu/index.php/mksz/article/view/16244 <p>Az elmúlt években egyre több tanulmány jelent meg olyan arisztokrata nőkről, akik naplót vezettek. Ezek a feltárások segítenek egy egyre szélesebb képet adni a női műveltségről, női szerepekről és gondolkodásmódról. Míg azonban ezen a téren egyre többet látunk, addig a köznemesség tekintetében még mindig kevés a kutatás. A tanulmány egy olyan köznemes asszonytól származó terjedelmes naplót mutat be, amelyhez hasonló itthon eddig nem került publikálásra, és amelyből megismerhetővé válik ezen társadalmi réteg női oldala és műveltsége.<br>Szentpétery Éva saját kézzel írott naplója főként gazdasági bejegyzésekből és útleírásokból áll, azonban a szerző rengeteget ír benne érzelmeiről is. Ritka módon, majdnem minden évet imával zár le, amelyben kifejti az adott időszakkal kapcsolatos véleményét. A szerző a helyi közélet iránt is érdeklődik, és nagy magabiztossággal szervezi meg birtokainak napi ellátását és kereskedelmét. A szerző számos alkalommal igyekszik bejegyzéseivel emlékeztetőket készíteni a férjével közösen szerzett birtokokban lévő saját vagyonának tényéről is. A kutatásba bevont kontrollforrások ezeknek a női tulajdonjoggal kapcsolatos igényeknek a gyakorlati megvalósulását mutatják meg, például szerződések formájában.<br>A tanulmány –&nbsp;a szakirodalomban megtalálható köznemes férfiakkal és arisztokrata nőkkel összehasonlítva – feltárja Szentpétery Éva műveltségét, női szerepeit és érzelmeit. Az eredmény számos tekintetben arra mutat rá, hogy az ego-dokumentum több művelődéstörténeti adatot tartalmaz, mint a köznemes férfiak hasonló munkái, és sok esetben felveszi a versenyt a főnemes nőkével is.</p> Soma Metzger Copyright (c) 2024 Magyar Könyvszemle https://ojs3.mtak.hu/index.php/mksz/article/view/16244 szo, 14 jún 2025 22:32:16 +0000 Klimo György pécsi püspök és Koller József történész Janus Pannonius-kutatásai itáliai gyűjteményekben https://ojs3.mtak.hu/index.php/mksz/article/view/15476 <p style="font-weight: 400;">Klimo György pécsi püspök (1751–1777) mecenatúrájának fontos része volt a történeti művek elkészítésének és kiadásának támogatása. Kiemelt figyelmet fordított egyházmegyéje múltjának megírására, a források feltárására és rendszerezésére. A munka elkészítésével pártfogoltját, Koller Józsefet bízta meg. A nyolckötetes sorozat IV. része Janus Pannonius humanista költő pécsi püspökségét dolgozza fel, Janus irodalmi munkásságára is kitér.<br>A könyvben hivatkozott és kiadott forrásanyag egy része itáliai könyvtárakból és levéltárakból származik. A kéziratok beszerzése két szakaszra különül el: egy részét Klimo irányításával kutatták fel, majd ez a munka folytatódott a püspök halála után, amikor Koller gyűjtötte össze a még hiányzó anyagot Giuseppe Garampi bécsi nuncius közreműködésével.<br>A kutatásban kiemelkedő szerepe volt Klimo itáliai kapcsolathálójának, amelynek segítségével az itáliai levéltárakban őrzött források Pécsre küldése vált lehetővé. Klimo és Koller levelezésén keresztül rekonstruálhatjuk a forrásgyűjtés állomásait, módszereit, az abban résztvevő személyek kapcsolathálóját. Az eddig ismeretlen levéltári anyag és a kutatók által korábban közölt levelek együttes értelmezésével megtudjuk, hogyan szerzett tudomást Klimo egy itáliai levéltárban rejtőző Janus-versről, kik segítették ennek lemásoltatásában és Pécsre küldésében, milyen szerepe volt Koller itáliai útjának a forrásgyűjtésben, illetve hogyan folytatódott a munka a püspök halála után.</p> Ágnes Dóbék Copyright (c) 2024 Magyar Könyvszemle https://ojs3.mtak.hu/index.php/mksz/article/view/15476 szo, 14 jún 2025 22:33:51 +0000 Marczibányi Márton (1785–1834) könyvtárai https://ojs3.mtak.hu/index.php/mksz/article/view/16301 <p>Marczibányi Márton életével és munkásságával a kutatás eddig nem foglalkozott érdemben, aminek fő oka a Marczibányi családi levéltár elpusztulása miatti forráshiány. Életének alapadatain túl ismert tisztsége és gyermekeinek neve. A győri királyi akadémián végezte felsőfokú tanulmányait. Nagybátyja, Marczibányi István 1810-es halála után a hitbizomány örököseként a Csanád megyei Tornyán (Turnu, Románia) és a szerémi Kamenicán (Kamanc, Сремска Каменица / Sremska Kamenica, Szerbia) levő családi uradalmakat örökölte. Kamenicán 1810-ben mintabirtokot (établissement) hozott létre, és magas fokra emelte a hagyományos szerémségi szőlőművelést. Külföldi utazásairól nincs pontos forrás, párizsi és római tartózkodása feltételezhető. A magyar mezőgazdaságtörténet szempontjából kiemelkedő szerepet játszó Marczibányi Márton személye körül nem alakult ki semmilyen kultusz, a mecénás és műgyűjtő nagybátyja mögött háttérben maradt munkássága. Tanulmányom célja, hogy két könyvtárának bemutatásával árnyaljam a Marczibányi Mártonról kialakult negatív képet, miszerint kapzsi lett volna, s nemes érzület híján csak aranyra és ezüstre vágyott. A tulajdonában lévő könyvállományról két forrás áll rendelkezésre: 1. a kamenicai kastélyban 1835 januárjában, Marczibányi Márton halála után felvett, az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában fennmaradt, 687 tételes könyvtárkatalógusa; 2. a pesti palota könyvtárából fia, Livius által a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának adományozott 400 könyv listája.</p> Anna Tüskés Copyright (c) 2024 Magyar Könyvszemle https://ojs3.mtak.hu/index.php/mksz/article/view/16301 szo, 14 jún 2025 22:41:33 +0000 Huszár Gál, Bullinger Henrik Libellus-ának (1551/59) nyomdásza https://ojs3.mtak.hu/index.php/mksz/article/view/16753 <div class="x_elementToProof">Fejérthóy János, a Magyar Államkancellária bécsi titkára 1551 márciusában Heinrich Bullinger zürichi reformátorhoz fordult azzal a kéréssel, hogy küldjön vigasztaló levelet a török&nbsp;​​uralom alatt elnyomott keresztények számára. Bullinger válaszolt a kérésre, és „megrendítő vigasztaló levelet” írt. De csak 1559-ben nyomtatta ki a könyvet Huszár Gál Magyaróváron&nbsp;(és Heltai Gáspár Kolozsvárott). A tanulmányban Huszár Gál&nbsp;<em>Libellus epistolaris</em>&nbsp;című nyomtatásának kommunikációtörténeti, könyvtörténeti és teológiai hátterét mutatják be és kontextusba helyezik.</div> Jan-Andrea Bernhard Copyright (c) 2024 Magyar Könyvszemle https://ojs3.mtak.hu/index.php/mksz/article/view/16753 szo, 14 jún 2025 22:49:44 +0000 Heltai Gáspár wittenbergi könyve https://ojs3.mtak.hu/index.php/mksz/article/view/17368 <p>Heltai Gáspár 1543. február 17-én iratkozott be a Wittenbergi Egyetemre. A reformáció tanainak az egyik legjelentősebb erdélyi hirdetőjévé vált mind a szószékről elhangzó prédikációi, mind az 1550-ben, Hoffgreff Györggyel alapított nyomda termékei révén. Heltainak nem maradt ránk könyvjegyzéke, és – tudomásunk szerint – eddig nem került elő olyan kötet, amely egykor a magánkönyvtárához tartozott. Wittenbergi diákként jelentős mennyiségű olvasnivalóval térhetett vissza Erdélybe.<br>A Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárában került a kezünkbe egy kisebb, nyolcadrét alakú kötet, amelynek német típusú reneszánsz bőrkötésén a „C. H. T. 1543” supralibros olvasható. A Szögi-féle adattár segítségével könnyen azonosíthatóvá vált Heltai Gáspár személye. A kolligátumban három művet találunk.</p> Róbert Oláh Copyright (c) 2024 Magyar Könyvszemle https://ojs3.mtak.hu/index.php/mksz/article/view/17368 szo, 14 jún 2025 22:58:50 +0000 Faut Márk és Klein Menyhért Soproni krónikájának egy példányáról https://ojs3.mtak.hu/index.php/mksz/article/view/16601 <p>A 16. századtól vált népszerűvé a nyomtatott kalendárium, mely a naptári adatok mellett hasznos ismereteket, szórakoztató olvasmányokat is kínált a lapjai közé belőtt lapokon (Schreibkalender). Az MTA KIK Kézirattára Vegyes 4rét 63 jelzeten őriz egy ilyen, bőrkötésű köetetet, amelyből az idejét múlt kalendáriumot kiemelték, s egy krónikát tettek bele: Sopron város történetét az 1526 és 1699 közötti időből. A két szerző, Marx Faut és Melchior Klein mellett több kéz írását, javítását, kiegészítéseit lehet látni. Az OSZK-ban két példányát is őrzik ennek a soproni krónikának (Fol. Germ. 605 és Quart. Germ. 191), meg is jelentették, de az MTA Könyvtára példányáról nem tudtak. Erről ad hírt a közlemény, s elemzi az eltéréseket.</p> Béla Rozsondai Copyright (c) 2024 Magyar Könyvszemle https://ojs3.mtak.hu/index.php/mksz/article/view/16601 szo, 14 jún 2025 23:01:47 +0000 Unikum csíksomlyói nyomtatványok https://ojs3.mtak.hu/index.php/mksz/article/view/17241 <p>Az elmúlt években a könyvészeti figyelem méltán fordult a csíksomlyói Zárda nyomda kiadványai felé. Jóllehet, a jelenleg ismert teljes állomány bibliográfiai számba vétele és megjelenése még várat magára, az állomány impozáns. Az alábbiakban a bibliográfia második kötetének anyagához tartozó öt, bibliográfiailag még számba nem vett nyomtatványt ismertetek gyűjteményemből.</p> Lajos Borda Copyright (c) 2024 Magyar Könyvszemle https://ojs3.mtak.hu/index.php/mksz/article/view/17241 szo, 14 jún 2025 23:03:27 +0000 Régi Magyarországi Nyomtatványok 5. kötet, 1671–1686 https://ojs3.mtak.hu/index.php/mksz/article/view/17272 <p>Különleges rendezvénynek adott otthont 2023. október 11-én az Országos Széchényi Könyvtár. A Régi Magyarországi Nyomtatványok frissen megjelent, ötödik kötete kapcsán került sor tudományos tanácskozásra, a program rendkívüliségét azonban nem ez – értelemszerűen önmagában is fontos és jelentős esemény – adta, hanem Borsa Gedeon századik születésnapja. Az eredeti elképzelések szerint az RMNy új tomusának bemutatása és Borsa Gedeon köszöntése lett volna a program, azonban a bibliográfia koncepciójának kidolgozója nem sokkal kilencvenkilencedik születésnapja után 2022. december 24-én elhunyt, így az RMNy új kötetének bemutatása mellett emlékkonferenciává alakult át a rendezvény.</p> György Pogány Copyright (c) 2024 Magyar Könyvszemle https://ojs3.mtak.hu/index.php/mksz/article/view/17272 szo, 14 jún 2025 23:07:09 +0000 Käfer István emlékére https://ojs3.mtak.hu/index.php/mksz/article/view/17564 <p>Käfer István tanár úr, a szlovák−magyar kapcsolatok nemzetközileg elismert kutatója, 2024. augusztus 5-én, kilencvenedik életévében elhunyt. Bölcsész körökben a „szlovakológia” tudományágról legtöbbünknek azonnal Käfer István jut eszünkbe, aki mindent megtett azért, hogy a szlovák nép magyarhoni kulturális örökségét mi, magyarok nemcsak közelinek, de egyenesen magunkénak érezzük.</p> Eszter Kovács Copyright (c) 2024 Magyar Könyvszemle https://ojs3.mtak.hu/index.php/mksz/article/view/17564 szo, 14 jún 2025 23:12:05 +0000 Eric Suire, Nicolas Le Tourneux (1640–1686), Dans l’ombre de Port-Royal, Paris, Honoré-Champion, 2022 https://ojs3.mtak.hu/index.php/mksz/article/view/15491 <p>Eric Suire, a bordeaux-i Montaigne Egyetem professzora többéves kutatómunkájának köszönhetően a közelmúltban jelent meg Nicolas Le Tourneux abbé, nagyhatású egyházi író első tudományos értékű életrajza a neves párizsi Honoré Champion kiadó gondozásában. A monográfia szerzője széles körű levéltári kutatásainak köszönhetően és korábban ismeretlen források bevonásával komplex szintézist hozott létre. A kötet vegyes műfajú tudományos életrajz, amelyben az életrajz kronológiája alapján felépülő fejezetek mellett Le Tourneux önálló művei is külön egységeket alkotnak. Ezzel a módszerrel a szerző az életrajzi monográfián belül Le Tourneux életpályájának felvázolása mellett az életmű fejlődését is jól szemlélti. A tudományos szakkönyvek minden klasszikus ismérvével felvértezett munka egyéb felhasználóbarát lehetőségeket is kínál az olvasók számára. A precíz és kiegyensúlyozott jegyzetapparátus mellett gazdag forrásjegyzék és bibliográfia, mutatók állnak az olvasó rendelkezésére.&nbsp;</p> Ferenc Tóth Copyright (c) 2024 Magyar Könyvszemle https://ojs3.mtak.hu/index.php/mksz/article/view/15491 szo, 14 jún 2025 23:15:09 +0000 Szalai Béla két új katalógusa a 17. század második felének magyar történelmi eseményeiről https://ojs3.mtak.hu/index.php/mksz/article/view/17214 <p>A kora újkori nyomtatott vizuális információ jelentőségét és a magyar vonatkozású metszetek sokrétű forrásértékét meggyőzően bizonyítják Szalai Béla impozáns metszetgyűjteményéről eddig megjelent katalógusai. Szalai Béla intézményi feladatokat átvállalva gyűjti évtizedek óta szisztematikusan és elkötelezetten a három részre szakadt Magyar Királyságról készült korabeli ábrázolásokat végzettségének megfelelően, mérnöki, mérnök-közgazdászi precizitással, ugyanakkor a szükséges interdiszciplináris nyitottsággal.</p> Nóra Etényi G. Copyright (c) 2024 Magyar Könyvszemle https://ojs3.mtak.hu/index.php/mksz/article/view/17214 szo, 14 jún 2025 23:19:15 +0000 Számunk szerzői https://ojs3.mtak.hu/index.php/mksz/article/view/19617 <p>Szerzői affiliációk.</p> Szerkesztő MKsz. Copyright (c) 2024 Magyar Könyvszemle https://ojs3.mtak.hu/index.php/mksz/article/view/19617 h, 30 jún 2025 09:12:09 +0000