Magyar Könyvszemle

A Jordánszky-kódex passiói

Sándor Lázs — h, 09 jún 2025 00:00:00 +0000

Az 1516-1519 között keletkezett Jordánszky-kódex tartalmazza a reformáció előtti legteljesebb magyar bibliafordítást.
Több mint száz éven át azt feltételezték a kutatók, hogy a Jordánszky-kódexet egyetlen szerzetes fordította. Néhány különös helyesírási és szóhasználati jelenség alapján azt feltételeztem, hogy a magyar szöveg valószínűleg nem egyetlen fordító munkája. Egy új statisztikai és szövegkritikai módszerrel bebizonyítottam, hogy a magyar szöveg valóban több fordító együttműködésének eredménye. Azt is bebizonyosodott, hogy a négy passiót egy nem sokkal korábban keletkezett műből másolták.

A Dubnici Krónika kódexének újkori másolata (OSZK, Fol. Lat. 331.)

Péter Molnár — szo, 14 jún 2025 22:00:59 +0000

A Dubnicai Krónika egy különleges kompiláció, mivel utolsó fejezeteinek szerzője az 1470-es évek végén bírálta az akkori uralkodót (Mátyás magyar királyt). Ez a tény, amelyre a korábbi magyar történetírásban nem volt példa, valószínűleg megmagyarázza, hogy egyetlen középkori kézirata (OSZK, Cod. Lat. 165) miért volt a nagy arisztokrata családok magánkönyvtáraiban eltemetve 1826-os újrafelfedezéséig. Ezen a középkori kéziraton kívül csak egyetlen példányunk van ebből a szövegből. Ez a modern másolat eddig nem keltette fel a kutatók figyelmét. Vizsgálatával kimutatjuk, hogy ez a másolat pontosan a Cod. Lat. 165-ből készült, még a 16. század közepén írt glosszákat is reprodukálja. A Dubnicai Krónika jelenlegi modern másolata egy kolligátum, a Fol. Lat. 331 két részének egyike. Mindkét részben ugyanaz a vízjel található, ami arra utal, hogy egyszerre és valószínűleg ugyanarra a gyűjteményre készültek. A kolligátum másik alkotóeleme, egy magyar archontológia, 1733 és 1740 között készült egy világi nagyúr számára, akinek érdekeltségei voltak a Habsburg Birodalom délnyugati részein.

Egy köznemesi női napló és szerzője

Soma Metzger — szo, 14 jún 2025 22:32:16 +0000

Az elmúlt években egyre több tanulmány jelent meg olyan arisztokrata nőkről, akik naplót vezettek. Ezek a feltárások segítenek egy egyre szélesebb képet adni a női műveltségről, női szerepekről és gondolkodásmódról. Míg azonban ezen a téren egyre többet látunk, addig a köznemesség tekintetében még mindig kevés a kutatás. A tanulmány egy olyan köznemes asszonytól származó terjedelmes naplót mutat be, amelyhez hasonló itthon eddig nem került publikálásra, és amelyből megismerhetővé válik ezen társadalmi réteg női oldala és műveltsége.
Szentpétery Éva saját kézzel írott naplója főként gazdasági bejegyzésekből és útleírásokból áll, azonban a szerző rengeteget ír benne érzelmeiről is. Ritka módon, majdnem minden évet imával zár le, amelyben kifejti az adott időszakkal kapcsolatos véleményét. A szerző a helyi közélet iránt is érdeklődik, és nagy magabiztossággal szervezi meg birtokainak napi ellátását és kereskedelmét. A szerző számos alkalommal igyekszik bejegyzéseivel emlékeztetőket készíteni a férjével közösen szerzett birtokokban lévő saját vagyonának tényéről is. A kutatásba bevont kontrollforrások ezeknek a női tulajdonjoggal kapcsolatos igényeknek a gyakorlati megvalósulását mutatják meg, például szerződések formájában.
A tanulmány – a szakirodalomban megtalálható köznemes férfiakkal és arisztokrata nőkkel összehasonlítva – feltárja Szentpétery Éva műveltségét, női szerepeit és érzelmeit. Az eredmény számos tekintetben arra mutat rá, hogy az ego-dokumentum több művelődéstörténeti adatot tartalmaz, mint a köznemes férfiak hasonló munkái, és sok esetben felveszi a versenyt a főnemes nőkével is.

Klimo György pécsi püspök és Koller József történész Janus Pannonius-kutatásai itáliai gyűjteményekben

Ágnes Dóbék — szo, 14 jún 2025 22:33:51 +0000

Klimo György pécsi püspök (1751–1777) mecenatúrájának fontos része volt a történeti művek elkészítésének és kiadásának támogatása. Kiemelt figyelmet fordított egyházmegyéje múltjának megírására, a források feltárására és rendszerezésére. A munka elkészítésével pártfogoltját, Koller Józsefet bízta meg. A nyolckötetes sorozat IV. része Janus Pannonius humanista költő pécsi püspökségét dolgozza fel, Janus irodalmi munkásságára is kitér.
A könyvben hivatkozott és kiadott forrásanyag egy része itáliai könyvtárakból és levéltárakból származik. A kéziratok beszerzése két szakaszra különül el: egy részét Klimo irányításával kutatták fel, majd ez a munka folytatódott a püspök halála után, amikor Koller gyűjtötte össze a még hiányzó anyagot Giuseppe Garampi bécsi nuncius közreműködésével.
A kutatásban kiemelkedő szerepe volt Klimo itáliai kapcsolathálójának, amelynek segítségével az itáliai levéltárakban őrzött források Pécsre küldése vált lehetővé. Klimo és Koller levelezésén keresztül rekonstruálhatjuk a forrásgyűjtés állomásait, módszereit, az abban résztvevő személyek kapcsolathálóját. Az eddig ismeretlen levéltári anyag és a kutatók által korábban közölt levelek együttes értelmezésével megtudjuk, hogyan szerzett tudomást Klimo egy itáliai levéltárban rejtőző Janus-versről, kik segítették ennek lemásoltatásában és Pécsre küldésében, milyen szerepe volt Koller itáliai útjának a forrásgyűjtésben, illetve hogyan folytatódott a munka a püspök halála után.

Marczibányi Márton (1785–1834) könyvtárai

Anna Tüskés — szo, 14 jún 2025 22:41:33 +0000

Marczibányi Márton életével és munkásságával a kutatás eddig nem foglalkozott érdemben, aminek fő oka a Marczibányi családi levéltár elpusztulása miatti forráshiány. Életének alapadatain túl ismert tisztsége és gyermekeinek neve. A győri királyi akadémián végezte felsőfokú tanulmányait. Nagybátyja, Marczibányi István 1810-es halála után a hitbizomány örököseként a Csanád megyei Tornyán (Turnu, Románia) és a szerémi Kamenicán (Kamanc, Сремска Каменица / Sremska Kamenica, Szerbia) levő családi uradalmakat örökölte. Kamenicán 1810-ben mintabirtokot (établissement) hozott létre, és magas fokra emelte a hagyományos szerémségi szőlőművelést. Külföldi utazásairól nincs pontos forrás, párizsi és római tartózkodása feltételezhető. A magyar mezőgazdaságtörténet szempontjából kiemelkedő szerepet játszó Marczibányi Márton személye körül nem alakult ki semmilyen kultusz, a mecénás és műgyűjtő nagybátyja mögött háttérben maradt munkássága. Tanulmányom célja, hogy két könyvtárának bemutatásával árnyaljam a Marczibányi Mártonról kialakult negatív képet, miszerint kapzsi lett volna, s nemes érzület híján csak aranyra és ezüstre vágyott. A tulajdonában lévő könyvállományról két forrás áll rendelkezésre: 1. a kamenicai kastélyban 1835 januárjában, Marczibányi Márton halála után felvett, az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában fennmaradt, 687 tételes könyvtárkatalógusa; 2. a pesti palota könyvtárából fia, Livius által a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának adományozott 400 könyv listája.

Huszár Gál, Bullinger Henrik Libellus-ának (1551/59) nyomdásza

Jan-Andrea Bernhard — szo, 14 jún 2025 22:49:44 +0000

Fejérthóy János, a Magyar Államkancellária bécsi titkára 1551 márciusában Heinrich Bullinger zürichi reformátorhoz fordult azzal a kéréssel, hogy küldjön vigasztaló levelet a török uralom alatt elnyomott keresztények számára. Bullinger válaszolt a kérésre, és „megrendítő vigasztaló levelet” írt. De csak 1559-ben nyomtatta ki a könyvet Huszár Gál Magyaróváron (és Heltai Gáspár Kolozsvárott). A tanulmányban Huszár Gál Libellus epistolaris című nyomtatásának kommunikációtörténeti, könyvtörténeti és teológiai hátterét mutatják be és kontextusba helyezik.

Heltai Gáspár wittenbergi könyve

Róbert Oláh — szo, 14 jún 2025 22:58:50 +0000

Heltai Gáspár 1543. február 17-én iratkozott be a Wittenbergi Egyetemre. A reformáció tanainak az egyik legjelentősebb erdélyi hirdetőjévé vált mind a szószékről elhangzó prédikációi, mind az 1550-ben, Hoffgreff Györggyel alapított nyomda termékei révén. Heltainak nem maradt ránk könyvjegyzéke, és – tudomásunk szerint – eddig nem került elő olyan kötet, amely egykor a magánkönyvtárához tartozott. Wittenbergi diákként jelentős mennyiségű olvasnivalóval térhetett vissza Erdélybe.
A Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárában került a kezünkbe egy kisebb, nyolcadrét alakú kötet, amelynek német típusú reneszánsz bőrkötésén a „C. H. T. 1543” supralibros olvasható. A Szögi-féle adattár segítségével könnyen azonosíthatóvá vált Heltai Gáspár személye. A kolligátumban három művet találunk.

Faut Márk és Klein Menyhért Soproni krónikájának egy példányáról

Béla Rozsondai — szo, 14 jún 2025 23:01:47 +0000

A 16. századtól vált népszerűvé a nyomtatott kalendárium, mely a naptári adatok mellett hasznos ismereteket, szórakoztató olvasmányokat is kínált a lapjai közé belőtt lapokon (Schreibkalender). Az MTA KIK Kézirattára Vegyes 4rét 63 jelzeten őriz egy ilyen, bőrkötésű köetetet, amelyből az idejét múlt kalendáriumot kiemelték, s egy krónikát tettek bele: Sopron város történetét az 1526 és 1699 közötti időből. A két szerző, Marx Faut és Melchior Klein mellett több kéz írását, javítását, kiegészítéseit lehet látni. Az OSZK-ban két példányát is őrzik ennek a soproni krónikának (Fol. Germ. 605 és Quart. Germ. 191), meg is jelentették, de az MTA Könyvtára példányáról nem tudtak. Erről ad hírt a közlemény, s elemzi az eltéréseket.

Unikum csíksomlyói nyomtatványok

Lajos Borda — szo, 14 jún 2025 23:03:27 +0000

Az elmúlt években a könyvészeti figyelem méltán fordult a csíksomlyói Zárda nyomda kiadványai felé. Jóllehet, a jelenleg ismert teljes állomány bibliográfiai számba vétele és megjelenése még várat magára, az állomány impozáns. Az alábbiakban a bibliográfia második kötetének anyagához tartozó öt, bibliográfiailag még számba nem vett nyomtatványt ismertetek gyűjteményemből.

Régi Magyarországi Nyomtatványok 5. kötet, 1671–1686

György Pogány — szo, 14 jún 2025 23:07:09 +0000

Különleges rendezvénynek adott otthont 2023. október 11-én az Országos Széchényi Könyvtár. A Régi Magyarországi Nyomtatványok frissen megjelent, ötödik kötete kapcsán került sor tudományos tanácskozásra, a program rendkívüliségét azonban nem ez – értelemszerűen önmagában is fontos és jelentős esemény – adta, hanem Borsa Gedeon századik születésnapja. Az eredeti elképzelések szerint az RMNy új tomusának bemutatása és Borsa Gedeon köszöntése lett volna a program, azonban a bibliográfia koncepciójának kidolgozója nem sokkal kilencvenkilencedik születésnapja után 2022. december 24-én elhunyt, így az RMNy új kötetének bemutatása mellett emlékkonferenciává alakult át a rendezvény.

Käfer István emlékére

Eszter Kovács — szo, 14 jún 2025 23:12:05 +0000

Käfer István tanár úr, a szlovák−magyar kapcsolatok nemzetközileg elismert kutatója, 2024. augusztus 5-én, kilencvenedik életévében elhunyt. Bölcsész körökben a „szlovakológia” tudományágról legtöbbünknek azonnal Käfer István jut eszünkbe, aki mindent megtett azért, hogy a szlovák nép magyarhoni kulturális örökségét mi, magyarok nemcsak közelinek, de egyenesen magunkénak érezzük.

Eric Suire, Nicolas Le Tourneux (1640–1686), Dans l’ombre de Port-Royal, Paris, Honoré-Champion, 2022

Ferenc Tóth — szo, 14 jún 2025 23:15:09 +0000

Eric Suire, a bordeaux-i Montaigne Egyetem professzora többéves kutatómunkájának köszönhetően a közelmúltban jelent meg Nicolas Le Tourneux abbé, nagyhatású egyházi író első tudományos értékű életrajza a neves párizsi Honoré Champion kiadó gondozásában. A monográfia szerzője széles körű levéltári kutatásainak köszönhetően és korábban ismeretlen források bevonásával komplex szintézist hozott létre. A kötet vegyes műfajú tudományos életrajz, amelyben az életrajz kronológiája alapján felépülő fejezetek mellett Le Tourneux önálló művei is külön egységeket alkotnak. Ezzel a módszerrel a szerző az életrajzi monográfián belül Le Tourneux életpályájának felvázolása mellett az életmű fejlődését is jól szemlélti. A tudományos szakkönyvek minden klasszikus ismérvével felvértezett munka egyéb felhasználóbarát lehetőségeket is kínál az olvasók számára. A precíz és kiegyensúlyozott jegyzetapparátus mellett gazdag forrásjegyzék és bibliográfia, mutatók állnak az olvasó rendelkezésére.

Szalai Béla két új katalógusa a 17. század második felének magyar történelmi eseményeiről

Nóra Etényi G. — szo, 14 jún 2025 23:19:15 +0000

A kora újkori nyomtatott vizuális információ jelentőségét és a magyar vonatkozású metszetek sokrétű forrásértékét meggyőzően bizonyítják Szalai Béla impozáns metszetgyűjteményéről eddig megjelent katalógusai. Szalai Béla intézményi feladatokat átvállalva gyűjti évtizedek óta szisztematikusan és elkötelezetten a három részre szakadt Magyar Királyságról készült korabeli ábrázolásokat végzettségének megfelelően, mérnöki, mérnök-közgazdászi precizitással, ugyanakkor a szükséges interdiszciplináris nyitottsággal.

Számunk szerzői

Szerkesztő MKsz. — h, 30 jún 2025 09:12:09 +0000

Szerzői affiliációk.