Névtani Értesítő

Névtani Értesítő 47. (2025)

2025-09-15T18:27:41+00:00

A helynévgyűjtés módszertani problémái többnyelvű települések esetében

2025-09-15T16:43:18+00:00

A többnyelvű településeken végzett helynévgyűjtés módszertani kérdései napjainkban különösen időszerűek, mivel a 2022-ben elindított Magyar Nemzeti Helynévtár Program keretében jelenleg is több ilyen településen folyik adatgyűjtés. A többnyelvű területeken végzett, minden érintett nyelvre kiterjedő helynévgyűjtés eltérő módszertani megközelítést igényel az egynyelvű településeken alkalmazott gyakorlathoz képest. A témával kapcsolatban mindenekelőtt olyan jellegű kérdések tisztázása szükséges, mint a magyarországi és a határon túli többnyelvű települések nyelvi helyzete, a korábbi gyűjtések módszertani eljárásai a többnyelvű településeken, az élőnyelvi gyűjtés módszertana többnyelvű településeken a Magyar Nemzeti Helynévtár Program keretein belül, a helynevek nyelvi jellegének megítélésével kapcsolatos nehézségek, a helynevek fonetikus lejegyzésének problémái, valamint a helynévanyag közlésének módjai többnyelvű települések esetében. A tanulmány az ezekhez a kérdésekhez kapcsolódó elméleti ismereteket és módszertani tapasztalatokat járja körül, különös tekintettel azokra a területekre és nyelvekre, amelyekhez a beszélgetésben részt vevő szakemberek saját kutatásaik révén kapcsolódnak.

A helynevek nyelvi minősítésének elméleti és gyakorlati kérdései kétnyelvű közegben

2025-09-15T17:03:23+00:00

A helyneveken alapuló nyelvi-etnikai vizsgálatok igen nagy múltra tekintenek vissza, s ezen belül a többnyelvű területek helynévrendszerének vizsgálatával is többen foglalkoztak a közelmúltban. Ehhez kapcsolódóan végeztem magam is vizsgálatot három kétnyelvű településen: egy magyar–szlovák településen, Háromhután; egy magyar–sváb településen, Hercegkúton; illetve egy magyar–ruszin településen, Komlóskán. A vizsgálatok során számos módszertani probléma került a felszínre. Ennek
oka többek között az, hogy a magyar nyelven végzett élőnyelvi gyűjtésből származó adatok esetében nehéz egyértelmű határt vonni a szlovák, sváb, ruszin, illetve a magyar névrendszerhez tartozó nevek között. Emellett külön figyelmet érdemel az egy- és kétrészes helynévstruktúrák elhatárolása. Ehhez az a legcélravezetőbb megközelítés, ha a beszélőközösség valós nyelv- és névhasználatát vesszük alapul. Tanulmányom célkitűzése, hogy ráirányítsam a figyelmet ezekre a nemcsak elméleti, hanem gyakorlati szempontból is megfontolást igénylő ügyekre. Eredményeimet és megállapításaimat két lépésben ismertetem: elsőként a nevek különböző névrendszerhez tartozásával, majd ezt követően a helynevek egy- és kétrészes struktúrájának az elhatárolásával kapcsolatos problémákról és azok lehetséges megoldásairól szólok.

Dunaszerdahely magyar–szlovák utcanévpárjainak névadási és fordítási sajátosságai

2025-09-15T16:53:39+00:00

A tanulmány Dunaszerdahely jelenkori kétnyelvű, magyar–szlovák utcanévpárjainak (183 utcanévpárnak) a névadási és fordítási sajátosságaival foglalkozik. Áttekinti a szlovákiai települések kétnyelvű utcanévállományával foglalkozó szakirodalmat és az utcanévhasználatot befolyásoló szlovákiai jogszabályokat is. Az utcanevek fordítása során megfigyelhető az átvitel, az átírás, a névmegfeleltetés, a tükör- vagy részfordítás, valamint a részleges modifikáció. Az utcanév(részek) fordítása során a különböző fordítási eljárások kombinálódhatnak. A fordítási művelet típusát nagyban befolyásolja, hogy az utcanév(rész) tulajdonnévből vagy köznévből keletkezett-e. A tulajdonnevekből alakult utcanevek személy- és helynevekből keletkeztek. A névanyagban gyakoriak a magyar történelmi, a régióhoz kötődő személyiségekről elnevezett utcanevek. A személynévre utaló névrészek a forrásnyelvből a célnyelvbe leggyakrabban átvitel útján, eredeti alakjukban, változás nélkül kerülnek be. A helynevekből származó utcanevek célnyelvi névpárjának megalkotására a névmegfeleltetés, a fordítandó névnek a konvencionális célnyelvi tulajdonnévi megfelelővel való behelyettesítése a jellemző. A közszavakból alakult utcanevek utalnak a hely viszonyára valamely külső dologhoz, körülményhez, a hely valamely tulajdonságára, illetve a hely valamely más helyhez való viszonyára. A közszavakból származó utcanevek célnyelvre való fordítására a tükörfordítás jellemző.

Névszerkezeti modellek a 11. századi víznévkincsben

2025-09-15T16:55:09+00:00

A tanulmány a 11. századi magyar víznevek névrendszertani vizsgálatának eredményeit mutatja be. A vizsgálatok célja egyrészt egy olyan adattár összeállítása volt, amelynek az elemei jelenlegi tudásunk alapján valóban vonatkozhatnak a 11. századra, másrészt pedig az, hogy a korpusz elemzésével átfogó képet kaphassunk a legkorábbról adatolható víznévállomány névrendszertani jegyeiről. A vizsgálatok nagyban támaszkodnak az elmúlt kb. másfél évtized nyelvtörténeti munkáira, amelyek a legkorábbi írott források szórványanyagának az újraértékelésére vállalkoztak. Az adattár mintegy 140 víznevet tartalmaz. Ezek vizsgálata a denotátum típusa szerinti bontásban történt (nagy-, közepes és kis folyók, kutak, tavak, halastavak, mocsarak), az egyes névfajták névegyedeinek megalkotása ugyanis mind strukturális (morfológiai), mind funkcionális (szemantikai) szempontból eltérő módon, a csoportokra jellemző sajátos névadási minták alapján történik. A legrégebbi szórványanyag feldolgozása során számos bizonytalansági tényező merül fel, melyek szinte lehetetlenné teszik a pontos statisztikai mutatók alkalmazását. A durván értelmezett arányok azonban talán mégis alkalmasak lehetnek arra, hogy releváns információkat szerezzünk a Kárpát-medence korai víznévrendszeréről.

Észrevételek a hamis oklevelek nyelvi vizsgálatához

2025-09-15T16:55:52+00:00

A tanulmány az 1082-re datált (de valójában az 1320-as években keletkezett) hamis veszprémi káptalani birtokösszeírás helynévi szórványanyagának vizsgálati eredményeit mutatja be. Az elemzések célja egyrészt az oklevél név- és nyelvtörténeti forrásértékének megállapítása, másrészt a hamis oklevelek vizsgálatának gazdagítása. Az oklevél általános bemutatása után a névállomány kronológiai viszonyainak, illetve a forrás egy jellegzetes paleográfiai jegyének ismertetése következik. A tanulmány legnagyobb része ezután azt a 31 szórványt elemzi szótárszerűen, melynek a névtörténeti hitelességét – az oklevél hálózati kapcsolatainak a felderítésével – a 11–12. századra feltételezhetjük. A névelemzések tartalmazzák a lokalizációs és az etimológiai információkat, majd főként hang- és helyesírás-történeti jegyek alapján igyekeznek a szórványokat korhoz kötni. Az elemzés végeredményben azt mutatja meg, hogy az oklevél legfeljebb igen kis számban tartalmazhat 11–12. századi elemeket, illetve szóba kerül egy 1152-es oklevél is mint lehetséges forrás.

A beregi batykók 16–17. századi személynevei

2025-09-15T16:56:27+00:00

A beregi névtörténet és névkutatás számára a legfontosabb források között említhetők a 17. században a munkácsi és szentmiklósi uradalomban készült urbáriumok és összeírások. Bereg megye történetében a 16. század második felétől a 17. század közepéig tartó bő egy évszázados időszak az egyik legfontosabb korszak. A lakatlan területek benépesítésében fontos szerepe volt a falualapító és lakosságot gyűjtő kenézeknek, az új lakók lelki és vallási szükségleteit pedig a ruszin papok, az ún. batykók biztosították. Ez a képzetlen, gyakran kényszer szülte papi réteg fontos szerepet töltött be a közösség összetartásában és a falvak fennmaradásában. A szerző két latin és három magyar nyelvű, közel nyolc évtizedet felölelő urbárium vizsgálatával mutatja be a batykók névformáit, valamint igyekszik megválaszolni a következő kérdést: mivel magyarázható, hogy a batykó tisztség- vagy foglalkozásnévből nem jött létre olyan nagy számban családnév, mint a kenéz-ből? A szerző e névfajta, valamint a hozzá kötődő névadási-névkeletkezési folyamatok elemzésével mutatja be az egykori Bereg vármegye személynévadásának egy újabb részletét.

Új trendek a hazai névkérelmezésben

2025-09-15T16:58:20+00:00

A tanulmány elsődleges célja az elmúlt 12 évben (2013–2024) kérvényezett és bejegyzésre javasolt utónevek átfogó elemzése. A névkérelmezés folyamatának és jogi hátterének a bemutatását követi az utónévkérelmek mennyiségi mutatóinak áttekintése lebontva. Ebből megismerhetjük a nevek nemek szerinti megoszlását, valamint az elfogadott és elutasított nevek arányát. A statisztikai adatok bemutatását a 12 év alatt bejegyzésre javasolt 1132 utónév részletes elemzése követi nemek szerinti bontásban, eredetük és képzési típusuk alapján külön kategóriákba sorolva. A vizsgált nevek alapján újabb névadási szokásokat, trendeket állapítottam meg. Ezeket a névadási jellemzőket a tanulmány végén foglaljuk össze. A megfogalmazható trendek nagy része ugyan megegyezik a Caffarelli–Gerritzen szerzőpáros 2002-ben meghatározott kategóriáival, az újabb hatások, változások miatt azonban e kategóriák már részben módosításra, illetve kiegészítésre szorulnak.

A tulajdonnevekkel kapcsolatos kérdéstípusok a nyelvi tanácsadásban

2025-09-15T16:59:14+00:00

A tanulmány célja, hogy bemutassa a Nyelvtudományi Kutatóközpont nyelvi közönségszolgálatának levelezésében előforduló, tulajdonnevekhez kapcsolódó főbb kérdéstípusokat. Az elemzés anyagát a közönségszolgálathoz 2011–2022 között érkezett e-mailek képezik, amelyekből a dinamikus, részben hierarchikus kódrendszer segítségével szűrtük ki a tulajdonnevekhez kapcsolódó kérdéseket. Az elemzés rávilágít, hogy a tulajdonnevekre vonatkozó kérdések 90%-a a helyesírással
kapcsolatos. A tulajdonneveket érintő kérdések között elkülönítettük az egyszerűbb, a helyesírási szabályzat és szótárak segítségével megválaszolható kérdéseket, a szabályozatlan területeket, valamint azokat az eseteket, amikor a helyesírási szabályozás problematikus, következetlen és/vagy ellentmondásos. Az utóbbiaknál fontosnak tartjuk, hogy a helyesírási kodifikáció a későbbiekben megoldást nyújtson ezekre az esetekre.

Új helyesírási kérdések a tulajdonnevek körében

2025-09-15T17:00:28+00:00

A tanulmány a legfontosabb helyesírási szabályzatok tulajdonnévi kategóriáinak rövid történeti áttekintését végzi el, valamint tárgyalja a tulajdonnevek írásában érvényesülő holisztikus megközelítést és az ennek megfelelő írásmódokat (egybeírás, kötőjelezés, csupa nagy kezdőbetű, különírás kétségtelen utótaggal). Összegzi a 2015-ös szabályzat tulajdonnévi fejezetében bekövetkezett változásokat a változási sémáknak megfelelően (szabály törlése, szabály módosítása, új szabály bevezetése). Kitér arra a lényeges módosulásra, hogy a tulajdonnevek helyesírásának körében a korábbiaknál szélesebb körben érvényesül a fakultativitás, amely elsősorban az intézményneveket érinti, különösen a kezdőbetűket illetően. A tanulmány második része az új Osiris Helyesírásban reprezentált olyan kérdésköröket és problémákat körvonalazza, amelyek vagy nem jelennek meg a szabályzatban, vagy nyitott, több esetben továbbgondolásra érdemes kérdésköröket vetnek fel. A fókuszba a földrajzi és az intézménynévi írásmódokat érintő jelenségek kerültek, mint a helységrésznevek, ezen belül a kerületnevek, avagy a lokalizációs nevek írásmódja. Az Osiris Helyesírás mindezekre vonatkozóan ajánlásokat fogalmaz meg, a végső kodifikációt egy majdani akadémiai szabályzat vagy szaknyelvi szabályozás fogja megoldani.

Az ICOS (International Council of Onomastic Sciences) szerepe a névtudományban

2025-09-15T17:12:25+00:00

Írásomban a Nemzetközi Névtudományi Társaság (International Council of Onomastic Sciences, röviden ICOS) célkitűzéseiről és működéséről adok egy rövid áttekintést. Ehhez elsőként a névtudomány különböző szintű szervezeteire utalok, ez alapján lehetséges ugyanis az ICOS helyzetét, feladatait és lehetőségeit megítélni. Ezt követően – az ICOS történetére is utalva – a jelenlegi szervezetet és annak működését ismertetem, külön kitérve a legfontosabb fórumaira és munkacsoportjaira, valamint a tudományos utánpótlás képzésében játszott szerepére. Végezetül a magyar névkutatóknak a Nemzetközi Névtudományi Társaságban való jelenlétére is utalok röviden.

Preindoeurópai gyökök magyar eredetű román helynevekben?

2025-09-15T17:03:07+00:00

A Peter Lang kiadó South-East European History sorozatában jelent meg 2024-ben a bukaresti egyetem szlavista docensének, Sorin Paligának az An Etymological Dictionary of the Romanian Language [A román nyelv etimológiai szótára] című könyve. A szótárban nagy teret kap a helynévtörténet is: a helynév-etimológiák a szócikkek legalább 30%-t teszik ki. Ugyanakkor a tárgyalt román helynevek 70%-a magyar eredetű. Paliga az összes, eddig teljes egyértelműséggel magyar eredetűként számon tartott román helynévről (pl. Oradea < Várad, Orlat < *Váralatt, Ardeal < Erdély, Chioar < Kővár, Hunedoara < Hunyadvár, Orăștie < *Várasti, Timișoara < Temesvár, Arad < Arad, Ardud < Erdőd, Archiș < Árkos, Ardusat < Erdőszáda) azt igyekszik bizonyítani, hogy valójában preindoeurópai eredetűek, és mint ilyenek a trák nyelv közvetítésével kerültek a románba. Ennek érdekében minden helynévben olyan hangcsoportokat keres, melyek hasonlítanak valamilyen preindoeurópai gyökre (*OR-, *UR-, *AR-). A tanulmányomban azt mutatom be, hogy Paliga helynév-etimológiái önkényesek, mivel a szerző figyelmen kívül hagyja nemcsak az eddigi helynévtörténeti kutatásokat,
hanem az eddig alkalmazott nyelv- és hangtörténeti módszereket is.

Beszámoló a 28. Nemzetközi Névtudományi Kongresszusról

2025-09-15T17:04:49+00:00

A Nemzetközi Névtudományi Társaság (ICOS) legutóbbi, 28. kongresszusát 2024. augusztus 19–23. közt rendezték meg a finnországi Helsinkiben. A világjárvány miatt online megtartott korábbi alkalom után a kongresszus alapértelemzésben visszatért a jelenléti formához, de online előadásokra és részvételre is volt lehetőség. A szervezést a Helsinki Egyetem és a Turkui Egyetem vállalta. A kongresszus központi témája a nevek, a névadás és a névtan fenntarthatósága volt, s a névtani kutatások modern kihívásait, lehetőségeit vette sorra. Az előadások témái széles palettán mozogtak: a nevek kulturális, gazdasági, ideológiai stb. felhasználhatóságát, valamint identitásmegtartó, -formáló szerepüket tárgyalták a történelem különböző korszakaira, illetve a Föld különböző pontjaira vonatkozólag, a városi környezettől a nemzeti parkokon keresztül az írók alkotta világokig. Az eseményre 29 országból érkeztek résztvevők. A 223 szekcióelőadás és három plenáris előadás mellett a programban egy poszterszekció és két szimpózium is helyet kapott. Az utóbbiak a kisebbségi helynévhasználat európai szabályozásának, valamint a személynevek multikulturális kontextusban való használatának témakörével foglalkoztak. Az ICOS különböző munkacsoportjai szintén üléseztek. Az ICOS közgyűlése megválasztotta a következő hároméves periódusra az új vezetőségét, amelyben helyet kapott Győrffy Erzsébet (Debreceni Egyetem) is. A közgyűlés emellett arról is döntött, hogy a következő, 29. ICOS-kongresszusra Bécsben, 2027. augusztus 16–20. között kerül majd sor.

Helynévmintázatok a középkori Magyarország területén

2025-09-15T17:36:22+00:00

A disszertáció közvetlen célja, hogy a Kárpát-medence keleti részén fekvő, természetföldrajzi sajátosságok által meghatározott, négy jelentős folyó (Sebes-Körös, Vissz-Szamos, Maros, Kis-Küküllő) vízgyűjtő területe által kijelölt három nagy térség (Sebes-Körös mente, Szamos mente, Maros és Kis-Küküllő mente) korai ómagyar kori névanyagát funkcionális szempontú elemzés alá vonva megrajzolja e területek névmintázatait. A vizsgálat során alkalmazott újabb módszerek, a relatív kronológia és a történeti helynév-rekonstrukció lehetőséget adtak arra, hogy e munka a történeti helynév-tipológia mára már vitatott kronológiai kérdéseihez újabb ismeretekkel szolgáljon, illetve arra, hogy bizonyos korábbi helynév-etimológiákat felülvizsgáljon. Mindezen vizsgálatok legfőbb tudományos hozadéka pedig az, hogy a név- és nyelvtörténeti tanulságokon keresztül a Kárpát-medence korai történetének még ma is homályos nyelvi-etnikai kérdéseinek tisztázásához is hozzájárulhat.

A doktori iskolákban megvédett névtani témájú disszertációk 2024-ben: Hankusz Éva

2025-09-15T17:06:44+00:00

A magyarországi doktori iskolákban sikeresen megvédett névtani PhD-értekezések rövid összefoglalói és legfontosabb adatai rendszeresen megjelennek a Névtani Értesítőben: befejezés éve, disszertáció terjedelme, témavezető, opponensek, védés időpontja. – Az értekezések az egyes egyetemek könyvtáraiban, illetve a megfelelő repozitóriumokban találhatók. – Az itt bemutatott értekezés: Hankusz Éva, Névrendszertani vizsgálatok a magyar–román–ukrán hármashatár térségében.

Oliviu Felecan – Alina Bugheşiu eds., Name and Naming. Proceedings of the Fifth International Conference on Onomastics „Name and Naming”. Multiculturalism in Onomastics

2025-09-15T17:12:29+00:00

Vörös Ferenc szerk., A nyelvföldrajztól a névföldrajzig XI. Múltidéző neveink. A 2020. október 2-i kolozsvári online névföldrajzi tanácskozás előadásai

2025-09-15T17:12:53+00:00

Vörös Ferenc, Név- és nyelvhasználat a magyar nyelvterület peremvidékén

2025-09-15T17:14:45+00:00

Vörös Ottó, Szülőföld, nyelv, tudomány

2025-09-15T17:15:17+00:00

Szilágyi-Varga Zsuzsa, Helynév-szociológiai vizsgálatok a Partiumban

2025-09-15T17:18:40+00:00

Szilágyi-Varga Zsuzsa, A bihari Felső-Hegyköz helynevei

2025-09-15T17:19:46+00:00

Kiss Magdaléna, A Körösmente folyóvízneveinek névrendszertani vizsgálata

2025-09-15T17:20:26+00:00

Frédéric Giraut – Myriam Houssay-Holzschuch coord., The Politics of Place Naming. Naming the World

2025-09-15T17:21:33+00:00

Sztrákos Eszter, Az elnevezés ereje. Címadás a magyar képzőművészetben

2025-09-15T17:22:59+00:00

Leonid Chernovatyi – Eugen Schochenmaier, Reference dictionary of Ukrainian Names. With pronunciation and etymology. English-Ukrainian and Ukrainian-English

2025-09-15T17:24:08+00:00

Fazakas Emese szerk., B. Gergely Piroska

2025-09-15T17:24:24+00:00

A Névtani Értesítő szerkesztőségébe beérkezett magyar névtani kiadványok

2025-09-15T17:24:54+00:00

Onoma 59. (2024)

2025-09-15T17:28:00+00:00

Names. A Journal of Onomastics 72. (2024)

2025-09-15T17:28:25+00:00

Rivista Italiana di Onomastica 30. (2024)

2025-09-15T17:28:52+00:00

Namenkundliche Informationen 116. (2024)

2025-09-15T17:29:39+00:00

Onomastica 67. (2023)

2025-09-15T17:30:11+00:00

Onomastica 68. (2024)

2025-09-15T17:30:46+00:00

Acta onomastica 65. (2024)

2025-09-15T17:31:10+00:00

Problems of Onomastics / Вопросы oномастики 21. (2024)

2025-09-15T18:27:09+00:00

Nordisk tidskrift för socioonomastik 3. (2023)

2025-09-15T17:32:10+00:00

Nordisk tidskrift för socioonomastik 4. (2024)

2025-09-15T17:32:38+00:00

Namn och bygd 112. (2024)

2025-09-15T17:33:04+00:00

Hegedűs Attila (1954–2025)

2025-09-15T17:52:41+00:00

Fülöp László (1944–2025)

2025-09-15T17:34:02+00:00

Szerzőink figyelmébe

2025-09-15T18:28:46+00:00