Orpheus Noster

Lectori salutem

2025-08-11T06:04:52+00:00

„Szászként bazilikában”: Marilynne Robinson és a reformátori hagyomány

2025-08-11T06:08:08+00:00

Akármilyen vehemensen igyekszik rehabilitálni esszéiben Kálvint és a puritánokat, Marilynne Robinson viszonya a protestáns hagyományhoz szelektív és elfogult. Tanulmányomban példákkal mutatok rá Robinson jelentős hangsúlyáthelyezéseire, és arra a kérdésre keresem a választ, hogy mi motiválhatta ezt az újraolvasást.

Jézus, a trickster?

2025-08-11T06:18:24+00:00

A trickster-karakter egyetemes „kulturális hős”, az észak-amerikai őslakosok spiritualitásának is jelentős alakja. A gyarmatosítás után az amerikai őslakosok többsége felvette a kereszténységet, és az utóbbi időben feladatuknak tekintik, hogy kapcsolatot keressenek ősi hiedelmeik és a keresztény teológia között, és a hagyományos teológiai kategóriákat saját kategóriáikkal gazdagítsák. Ebben a dolgozatban az egyik ilyen kategória, a trickster szerepét vizsgálom, akit mind őslakos, mind egyes nyugati teológusok Isten és Jézus személyével is összekapcsolnak.

Pontos és érthető: Mai kanonikus bibliafordítások előszavának nyelvészeti tanulságai

2025-08-11T06:14:25+00:00

A Szentírást elsősorban az ihletett olvasók lapozgatják, kutatják. Az Írás azonban fontos kultúrtörténeti jelentőségű, deszakralizált szövegként is olvasható, kutatható. Tanulmányunkban ezt erősítve mutatjuk be, hogy milyen nyelvi, nyelvészeti és fordításelméleti megközelítéseket tartalmaznak a 20–21. század magyar nyelvű bibliafordításainak előszavai, a kiadók és fordítók hogyan viszonyultak a magyar célnyelvi szövegek nyelvi és fordítástechnikai megoldásainak, problémáinak közléséhez: azt vizsgáljuk, hogy a fordítások előszava milyen típusú nyelvi információkat tartalmaz. Nem utolsó sorban arra is kísérletet teszünk, hogy alátámasszuk vagy megcáfoljuk Christiane Nord állítását, mely szerint a bibliafordítások előszavai nem foglalkoznak nyelvi, fordítástechnikai kérdésekkel.

Az áldott istennőtől az isteni királyig: A hatalmi retorika folytonosságai

2025-08-11T07:00:20+00:00

A tanulmány a késő Erzsébet-kori királynői reprezentáció és a korai Jakab-kori hatalomról szóló retorika lehetséges kapcsolatait elemzi két szöveg alapján. John Howson 1602. november 17-i prédikációjának és I. Jakab 1610. március 21-i beszédének egyes szakaszai megdöbbentő hasonlóságot mutatnak, ami arra utal, hogy Jakab beszédeiben felhasználta Erzsébet királynő kései propagandájának elemeit. I. Jakab önreprezentációja, amelyben hatalmát közvetlenül Istentől eredeztette, nagyban tekinthető a spanyol armada feletti angol győzelem éveiből származó retorika közvetlen folytatásának, amikor Erzsébet királynőt túlzott dicsőítés vette körül. Ugyanakkor a dolgozat arra is rá kívánja irányítani a figyelmet, hogy a közeli hasonlóságok alapvető különbségeket lepleznek, tükrözve a két korszak királyi hatalomról alkotott merőben eltérő felfogását.

A Biblia, Shakespeare és Faulkner: Nyelvészeti ismeretek tanítása inspiráló szövegeken keresztül

2025-08-11T07:02:42+00:00

Jelen tanulmány néhány olyan lehetőséget kíván bemutatni, amikor is irodalmi és bibliai szövegeken keresztül tudjuk elérni a kívánt tanulási eredményeket egyes nyelvészeti kurzusokon. Az első rész azt mutatja be, hogy Shakespeare-darabokból, illetve a Jakab király Bibliájából származó szövegekben rejlő lehetőségeket hogyan lehet kihasználni, amikor a hallgatókat a korai modern angol nyelvállapottal kívánjuk megismertetni egy angol nyelvtörténet órán; a második rész pedig azt szemlélteti, hogy William Faulkner The Sound and the Fury (Hang és téboly) című regénye miként szolgálhat inspiráló bevezetőként az afroamerikai angol dialektus egyes jellegzetességeinek megismeréséhez az angol nyelv változatai kurzuson.

A faulkneri Dél időjárásszimbolikája

2025-08-11T07:05:57+00:00

Ez a tanulmány az időjárási képek szimbolikus használatát vizsgálja Faulkner Light in August, As I Lay Dying és Absalom, Absalom! című műveiben, amelyek a fiktív Yoknapatawpha megyében játszódnak. Az amerikai Dél által inspirált, a jelen tanulmányban elemzett művek alapján a tanulmány számos példán keresztül mutatja be, hogy a regionális földrajz szerves részét képező időjárási elemek hogyan szimbolizálják a déli családi élet különböző aspektusait annak szociokulturális és történelmi kontextusában. Az elemzés célja, hogy feltárja az időjárási képek jelentőségét a déli élet ábrázolásában Faulkner fent említett regényein keresztül. A tanulmány Adamson regionalizmus-fogalmát használja, amely földrajzi, történelmi és szociokulturális elemeket foglal magában.

Brit irodalom a hosszú 18. században

2025-08-11T07:08:13+00:00

A rövid tanulmány alapja egy bevezető előadás a Kállay G. Katalinnal közösen tartott egyetemi kurzusból, mely a 18–19. századi angol és amerikai irodalmat tekinti át. Témája az irodalomtörténeti periodizáció és ennek elméleti problémái, például az utólagosság, a körkörös leírások és a kánonképzés feszültségei, melyek idővel feledésbe merülnek. A tanulmány második fele a restauráció és a hosszú 18. század irodalmának néhány alapvető jellegzetességét mutatja be a régiek és az újak (a modernizáció és a helyreállítás) dinamikája alapján. Ehhez Jonathan Swift, John Dryden, Alexander Pope és Samuel Johnson műveiből hoz példákat.

London Monica Ali Brick Lane című regényében: Intergenerációs trauma és a gyógyulás terei

2025-08-11T07:11:26+00:00

Tanulmányom diaszporikus fejlődésregényként olvassa Monica Ali Brick Lane (magyar fordításban: A muszlim asszony) című művét, amely a Londonban megélt társadalmi és lelki átalakulás határait beszéli el. Akárcsak Sam Selvon Magányos Londoniak (The Lonely Londoners), Buchi Emecheta Másodrendű állampolgár (Second-Class Citizen) és Doris Lessing Az angolok nyomában (In Pursuit of the English) című művei, Ali regénye is egy posztkoloniális országból érkezett főhős történetével foglalkozik, amelyen keresztül bemutatja, hogy milyen módon hat a karakter fejlődésére a nagyvárosi lét. Tanulmányom arra mutat rá, hogy Nazneen intergenerációs traumával küzd Londonban: traumatikus emlékei nemcsak kísértik, hanem gyakran rávetülnek a város tereire. Ezért amellett érvelek, hogy a nagyváros nem csupán a fejlődés határait jelöli ki a regényben, hanem kreatív játék térként a gyógyulást is szolgálja.

Küzdelem az önazonosságért: Lewis Namier, az ukrán érdekek szószólója

2025-08-11T07:14:22+00:00

A keleti szomszédunkban három éve tartó háború a figyelem középpontjába helyezte Ukrajnát. A tanulmány ismerteti az ukrán érdekek lengyel-zsidó származású támogatójának, a versailles-i békekonferencia brit diplomatájának, Lewis Namiernek az életútját, amelyet végigkísért az identitáskeresés küzdelme. Bár választott hazájában, Nagy-Britanniában a történész végül otthonra lelt, a radikális emlékezetpolitikai fordulatot vett Ukrajna elismerése még várat magára.

Giovanni Pico della Mirandola: Istenhez könyörgő elégia – Deprecatoria ad Deum

2025-08-11T07:21:49+00:00

Kim Salmons – Tania Zulli (szerk.): Migration, Modernity and Transnationalism in the Work of Joseph Conrad, Bloomsbury Academic, 2021, 256 pp.

2025-08-11T07:19:31+00:00