Porta Lingua

Human-made vs. neural machine translation: A comparative analysis of human-made and machine-translated literary texts

Tímea Kovács — 2025-07-17

There seems to be a consensus that register-specific, informative texts are more suitable for automated machine translation, while form-focused texts are less so. Since there are limitations in machine translation in terms of communicative and translation competence, texts in which linguistic form, pragmatic meanings, connotations, and culture-specific elements play an important role, in addition to content, are more difficult for machine translation programs to cope with. In this paper, I will attempt to demonstrate the relevant differences that arise in the process of machine and human translation by comparing a neural machine translation (by DeepL) of a literary text (“Fatelessness” written by Imre Kertész) with the human translated text (by Tim Wilkinson). The ultimate goal of my research is to gain more insight into the quality of Hungarian–English machine translation, how corpus linguistic analysis of the source and target languages can be of further use, and what are the limitations (if any) of the use of machine translation in the translation and post-editing of literary texts.

Tolmácsolás a tudomány szolgálatában: nyelvi közvetítés egy osztrák szociológiai kutatásban

Izabella Nyári — 2025-07-17

A tanulmány a „DeMiCo: Investigating the social construction of deskilling among ‘new’ EU migrants in Vienna” (DeMiCo) elnevezésű szociológiai kutatás tolmácsolási aspektusait vizsgálja, amelyet a Bécsi Egyetem végzett 2021–2024 között abból a célból, hogy cseh, román és magyar bevándorlók munkaerőpiaci helyzetének társadalmi konstrukcióját kutassa. A mélyinterjúk során alkalmazott többnyelvű tolmácsolási eseményeket a közösségi tolmácsolás fogalmi keretében értelmezem, kiemelve a nyelvi közvetítők többrétegű szerepét. A tolmácsok nemcsak nyelvi közvetítői szolgáltatást nyújtottak a kutatásban, hanem aktívan részt vettek az adatgyűjtés és értelmezés folyamataiban is, (ön)reflektív nyelvi szakértői szerepkörben. Az interjúalany által igény szerint kért, ún. „stand-by” jellegű tolmácsolás külön figyelmet kapott a folyamatokban, mint a részleges nyelvi közvetítés egyik hatékony módja. A tanulmány hangsúlyozza a tolmácsolás szerepét a kutatásban és a tolmácsok döntéshozói szerepkörét a tudományos folyamatokban.

Az empowerment terminus fordítási-terminológiai kihívásai: javaslat a magyar megfelelőre

Ildikó Vojtek — 2025-07-17

A tanulmányban az empowerment terminus magyar megfelelőjének kiválasztását megalapozó kutatást írom le. Az “empowerment” egy olyan folyamat, melynek során az egyén vagy a közösség tudatossá válik saját erejét illetően, amellyel változást tud elérni. A cikkben áttekintem a terminus fogalmi hátterét és morfoszemantikai szerkezetét, történeti hátterét, lehetséges definícióit, elméleti keretét, alkalmazási területeit, rokon terminusait és a fogalom által képviselt szemléletet. Az eddig használt magyar fordítások mellett az angol terminust is elemzem, és rámutatok annak belső ellentmondásosságára. Az empowerment szemlélet egyik alapvetése, hogy mindenkinek eleve van egy belső ereje, amire építhet, ez nem egy külső szakértőtől kapott tudás vagy képesség. Az eddigi magyar fordítások, mint a “képessé tétel”, a “felhatalmazás”, “hatalommal felruházás”, mind a kívülről kapott erő vízióját mutatják. Ezek kizárása után saját megoldást választottam: az “öntudatosodás” és az “öntudatosítás” szavakat.

C1 nyelvvizsgával rendelkező angol üzleti szaknyelvet tanuló hallgatók grammatikai kompetenciája

Erika Huszár — 2025-07-17

A Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem Külkereskedelmi Kar Nemzetközi Üzleti Szaknyelvek Tanszék munkatársaiként a 2022/23-as tanév II. félévében felmérést végeztünk angol nyelvet tanuló hallgatóink körében azok grammatikai kompetenciájával kapcsolatban. A vizsgálat oka azon megfigyelésünk volt, hogy hallgatóink nyelvtani tudása egyre kevésbé szisztematikus, elmarad a szókincs ismeretéhez képest, alacsony szintje a kommunikatív kompetenciára is negatív hatással van. Vizsgálatunk során több mint 200 hallgatót kerestünk meg kérdőívünkkel, amelynek első része a hallgatók nyelvtani kompetenciával kapcsolatos attitűdjét és önértékelését mérte fel, második részében pedig mondattranszformációs feladatok segítségével vizsgáltuk B2 szinten elvárható nyelvtani szerkezetek ismeretét. Mintánkba, amely nem reprezentatív, 50 olyan hallgató került, aki már rendelkezett C1 szintű komplex nyelvvizsgával. Megállapítottuk, hogy az ő esetükben is megfigyelhetők jelentős grammatikai hiányosságok. Vizsgálatunkat ezért a 2024/25-ös tanév I. félévében megismételtük, ekkor már csak 50 olyan hallgatóval, aki bevallása szerint C1 szintű komplex nyelvvizsgával rendelkezett. Eredményeink az első vizsgálatéhoz hasonlóak voltak. Véleményünk szerint a szisztematikus nyelvtani ismeretek gyakori hiányát figyelembe kell vennünk a nyelvvizsgával belépő hallgatók számára készülő tantervek, tanmenetek készítésekor.

Egy új, anatómia alapú latin tankönyv bemutatása

Anita Kruták — 2025-07-17

A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Karának (SZTE SZAOK) Orvosi Szaknyelvi Kommunikációs és Fordítóképző csoportja tanítja a latin orvosi terminológia tantárgyat az orvostanhallgatók mellett a gyógyszerész- és fogorvostan-hallgatók számára is. A kurzus célja, hogy a hallgatók elsajátítsák az egészségtudományok tanulásához szükséges latin nyelvi hátteret, továbbá, hogy megismerkedjenek a latin és a görög nyelvhez köthető orvostudományi terminológiával. A hallgatók minden félév végén kitöltenek egy anonim online kérdőívet, amelyben elmondhatják véleményüket a kurzus felépítéséről, az oktatói munkáról, illetve, hogy változtatnának-e valamin. A hallgatók részéről folyamatosan, évről évre felmerül az az igény, hogy a latin terminológia kurzus az anatómia előadások, illetve a bonctermi gyakorlatok tematikáját kövesse, és ne szervrendszerenként haladjon. Ezért a latin szakcsoport oktatói célul tűzték ki a tananyag megújítását mindhárom képzésben. Ennek első lépéseként készült el egy új egyetemi tankönyv a magyar programban tanuló fogorvostan-hallgatók számára, amelyet a 2023/24-es tanév első félévében használtunk először. A tanulmány először bemutatja a latin szaknyelv oktatását a Karon, majd ismerteti a könyv szerkezeti felépítését, valamint áttekinti, hogy a fejezetek milyen alegységekből épülnek fel. A tanulmány második fele pedig a tananyaghoz kapcsolódó tanítási tapasztalatokat és hallgatói visszajelzéseket összegzi.

Patient-centeredness and inclusive language use in health care – pedagogical considerations

Barbara Marshall — 2025-07-17

Inclusive language use is part of patient-centered communication, but only if applied in a sensitive, personalized, adaptive manner because its purpose is to support diversity, create an open and inclusive environment, and promote equal rights and opportunities to all interlocutors in a healthcare situation. However, if inclusive language use recommendations are considered rules to follow, it can easily backfire and may even cause harm to both patients and healthcare providers. The most problematic part of implementing inclusive language use recommendations is that it touches on the core belief systems of each participant in a healthcare situation. Therefore, several issues must be addressed when teaching inclusive language use to healthcare providers or students. A supportive environment must be created for students where they can be open to other people’s beliefs and explore their own. Accordingly, students may have to face that they are not as sensitive as they think and their own vulnerabilities may surface as well. These tasks require a holistic approach, simultaneously engaging students’ intellects and emotions. Furthermore, it must be noted that change and development in these intellectual and emotional processes take time and do not happen at the same pace and level due to students’ individual differences.

A szakszövegek „érthető érthetetlenségének” fokozatai a laikusok szemszögéből

Csilla Dobos — 2025-07-17

A nyelvek állandó változásban és különböző változatokban léteznek. A nyelvi változatok sokszínűsége lehetővé teszi, hogy gondolatainkat különböző regiszterekben fejezzük ki. A tudósok, kutatók és szakemberek által használt szaknyelvi regiszter befogadása a laikusok elé számos akadályt gördít, amelyek megértési nehézségekben manifesztálódnak. A szakszövegek „érthetetlensége”olyan, több okra visszavezethető jelenség, amely az egyes kommunikációs színtereken eltérő. Az „érthetetlenség” különböző tényezők függvényében differenciálódhat, ilyen tényező lehet például a szakmaiság szintje, a terminológiai sűrűség vagy a szakmai szöveg típusa, műfaja. Ahogyan az „érthetetlenségnek” is több szintje és típusa létezik, úgy a szakszöveget befogadni kívánó laikus célcsoport is különböző alcsoportokra és szintekre osztható. Az alábbiakban a laikusok szemszögéből vizsgálom, hogy a szakmai nyelvhasználat immanens ismérvének tekintett „érthetetlenség” milyen tényezőkön alapszik és hogyan lehet megoldásokat keresni regiszterváltással és/vagy intralingvális fordítással az érthetőség növelése céljából. Gondolatmenetem célja a szaknyelvek rétegzettsége, az érthetőség fokozatai, a laikus célcsoport inhomogenitása és az intralingvális fordítás közötti kapcsolat felvázolása. A felsorolt tényezők figyelembevételével végzett összehasonlító szövegelemzések (eredeti szaknyelvi szöveg és alacsonyabb absztrakciós szintű szövegváltozatok között) eredményeként bemutatom a célcsoportbarát szövegváltozatok megalkotásakor alkalmazott leggyakoribb intralingvális fordítási átváltási műveleteket. Az említett tényezők közötti kölcsönhatások tudatosítása és a jellemző átváltási műveletek ismerete jelentős mértékben hozzájárul az intralingvális fordítók eredményes tevékenységéhez.

A műszaki rajzok terminuskészletének diverzitása

Annamária Rodek-Begella — 2025-07-17

A műszaki dokumentáció szerves része a piacképes termékek előállításához elengedhetetlen műszaki rajz. Jelen tanulmány célja a magyar és a francia munkadarabrajzokon szereplő terminusok vizsgálata. A több száz magyar és francia rajz elemzése feltárta a műszaki rajzokon szereplő nyelvi és nem nyelvi terminusok sokféleségét. Ezek információsűrűsége jellemzően magas, mivel a behatárolt terület jelentős részét a rajz foglalja el. A műszaki rajz terminusai morfológiai szempontból is változatos képet mutatnak, hiszen szerepel köztük monoszém terminus (például rovátkolt – moleté), akroníma (például BA/ bout d’arbre – tengelyvég) és köznyelvi szó (például edzés) is. A nemzetközi szabványok által előírt, interszemiotikai jelölések (lásd //- párhuzam, parallélisme), elősegítik az egymás nyelvét nem beszélő szakemberek közötti egyértelmű kommunikációt. A magyar és a francia rajzok terminuskészletének közös jellemzője a szabványok által előírt jelölések használata. A két nyelv közötti főbb eltérés az akronímák használatának gyakoriságában mutatkozik, hiszen a francia nyelv kedveli, a magyar viszont kerüli őket.