Porta Lingua

Corporate language, avagy a vállalatspecifikus nyelvhasználat jelentősége és szerepe az üzleti nyelv oktatásának módszertanára nézve

Éva Csák — 2024-01-31

A gazdasági nyelvek szegmentálási lehetőségeinek, alcsoportjainak rövid áttekintését követően hangsúlyozom, hogy az üzleti nyelv önmagában nehezen meghatározható, kissé megfoghatatlan fogalom. Sajátosságai főleg egy adott intézmény, illetve vállalat kommunikációjának megfigyelése alapján írhatók le. Kimondható, hogy ahány cég, annyiféle üzleti nyelvhasználat. Arra hívom fel a figyelmet, hogy a corporate wording, illetve a corporate language fogalma viszonylag új keletű. Egyre több szakember ismeri fel, hogy a nyelvhasználat jelentős befolyást gyakorol a vállalat arculatára, így a versenytársaktól való elkülönülés, a megkülönböztethetőség fontos eszköze lehet. Konkrét német nyelvi példákat említek arra vonatkozóan, hogy a vállalatspecifikus nyelvhasználat milyen sajátosságok, nyelvi megnyilvánulások segítségével tudja kiemelni a vállalatot, a terméket vagy a szolgáltatást a többi hasonló versenytárs közül. A tanulmány néhány lehetséges módszert ismertet, amelyek arra ösztönzik a hallgatókat, hogy egy speciális esetből kiindulva saját maguk fedezzék fel a nyelvben rejlő lehetőségeket. Az eredmények azt bizonyítják, hogy egy konkrét vállalat honlapjáról történő kiinduló pontok és az aktuális írásbeli és szóbeli műfajokkal történő szembesülés nagymértékben növeli a hallgatói aktivitást.

A szülésznő-szülő nő kommunikáció vizsgálata tananyagfejlesztés céljából

Annamária Marthy — 2024-01-31

A szülészet–nőgyógyászat az egyetlen olyan orvosi szakterület, ahol minden páciens és a velük közvetlenül együttműködő szakdolgozó (szülésznő) azonos nemű. Speciális terület a szakember–páciens interakció idejét figyelembe véve is, mivel nincs még egy olyan műtéti beavatkozás, kórházban végzett eljárás, melynek során az egészségügyi szakember és a páciens akár 8-10 (vagy ennél lényegesebben több) órát töltenének szoros együttműködésben, folyamatosan kommunikálva. Tervezett kutatásomban szülésznő–szülő nő között zajló interakciókat rögzítek majd diktafonnal, melyek átírt változatát elemzem a konverzációelemzés módszereivel. Az elvégzett szakirodalmi kutatás tanúsága szerint még nem került középpontba az együttműködés vizsgálata a szülésznő–szülő nő párbeszédekben. A tanulmány célja, hogy bemutassa a szakember–páciens kommunikáció egy speciális területének lehetséges elemzési szempontjait. A konverzációelemzés módszerével elvégzett interakcióelemzés adatai még feldolgozásra várnak. A kapott eredmények várhatóan hozzájárulnak majd az egészségügyi kommunikáció egy speciális területének alkalmazott nyelvészeti elemzéséhez.

Internet és telemedicina az orvos-beteg kommunikációban

Renáta Nagy — 2024-01-31

Az orvos–beteg kommunikáció napjainkban jelentős átalakuláson megy keresztül a digitális technológiáknak köszönhetően. Az internet, a közösségi média, illetve egyéb digitális eszközök orvosi célú felhasználásának térhódítása miatt új készségek elsajátítására van szükség. A tanulmány célja a Pécsi Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karának Egészségügyi Nyelvi és Kommunikációs Intézetében meghirdetett, „Internet és telemedicina az orvos–beteg kommunikációban” című új kurzus tapasztalatainak a bemutatása. A kurzus célja, hogy bemutassa az internet hatását az orvos–beteg kapcsolatra, illetve az orvostanhallgatóknak lehetőségük legyen kipróbálni nyelvi kommunikációs stratégiákat szimulációs betegekkel végzett helyzetgyakorlatok során. Jelenleg az oktatás két programon angol és német nyelven folyik 4-4 oktató, illetve szimulációs páciensek bevonásával. Az eddigi visszajelzések alapján a hallgatók újszerűnek, hasznosnak és a pandémia utáni időszakban relevánsnak ítélték meg a kurzuson szerzett tudást.

Hogyan használjuk a H&P dokumentációs módszert az angol orvosi terminológia és dokumentációírás oktatásában?

Judit Császár — 2024-01-31

A History and Physical (H&P) angolszász országokban használatos, szigorú szabályokat követő orvosi dokumentáció, amelyben a páciens kórtörténetét és az elvégzett vizsgálatokat rögzítik. Nagyon jól felhasználható az orvostanhallgatók angol szaknyelvi és terminológiai oktatásában, mivel jól tetten érhetők benne az angol nyelvű országok által használt szakkifejezések és lexikogrammatikai elemek. A Semmelweis Egyetemen bevezettük ezen dokumentáció használatát az angol szaknyelvi és terminológia órákon, különös tekintettel a sürgősségi osztályon készült dokumentumokra, mivel ezek jellegükből adódóan minden szervrendszerre vonatkozó információt tartalmaznak. A didaktikus célból készült H&P a diagnosztizált betegségekről általános információt is tartalmaz, ami még alkalmasabbá teszi az oktatásban való felhasználásra. Kutatásunkban tíz, online szabadon hozzáférhető H&P és tíz magyar nyelvű, sürgősségi osztályról származó dokumentumot vetettünk össze műfaji, szerkezeti és terminológiai szempontból. A szerkezeti és tartalmi különbségek mellett találtunk eltéréseket a terminológia és a rövidítések használatában is, melyekkel a hallgatókat megismertetjük. Orvosszerzőink javasolták a didaktikus sürgősségi dokumentáció bevezetését a magyar hallgatók és rezidensek oktatására is, mivel ez a műfaj hiánypótló eszköz lehet a megfelelő dokumentációs készségek elsajátításához a sürgősségi ellátásban.

A lexikai egyszerűsítés összehasonlító elemzése magyarról angolra fordított és tolmácsolt szövegeken

Tímea Kovács — 2024-01-31

Although research on translation and interpreting activities have different focuses, the importance of corpus linguistics in both disciplines has been highlighted over the last few decades. Nonetheless, relatively few intermodal corpora, including written and spoken texts and their (simultaneously) interpreted and translated counterparts, have been devised. The development of the EPTIC corpus was started by Bernardini et al. (2016) to fill this gap in the field of Corpus Linguistics. In the scope of their research, a multilingual intermodal corpus was built including the original speeches of European Parliamentary sessions in 2011, their verbatim (written) reports, the translations of the source language texts as well as the simultaneously interpreted texts. The aim of the EPTIC project is to examine and compare lexical simplification (Laviosa, 1998a, 1998b), in translated and interpreted texts in different language pairs and directions. In a similar vein, I aim to explore whether the texts interpreted in Hungarian–English directions are lexically simpler than the translated ones through the analysis of a bilingual intermodal sub-corpus.

Utazás forrástartományú metaforák a minőségmenedzsment szakszövegeiben

Réka Sólyom — 2024-01-31

A tanulmány a minőségmenedzsment szaknyelvében található utazás forrástartományú fogalmi metaforák megvalósulási formáit elemzi kognitív nyelvészeti keretben. utazás forrástartományú metaforák gyakran jönnek létre a költői nyelvben és a hétköznapi nyelvhasználatban, és a szerző korábbi kutatásai alapján elmondható, hogy a szaknyelvi nyelvhasználatban is sokszor megjelennek. Az elemzések korpuszát egy minőségügyi alapfogalmakat tárgyaló szótár, minőségügyi szabványok fogalmai, az Európai Parlament és a Tanács néhány irányelvének és rendeletének szövegeiben található alapfogalmak, a termékek forgalomba helyezéséről szóló európai uniós határozat (Az Európai Parlament és a Tanács 768/2008/EK határozata), valamint a termékek piacfelügyeletéről szóló törvény (2012. évi LXXXVIII. törvény) adják. A tanulmány bemutatja egy-egy termék „életének” az utazás forrástartomány segítségével metaforikusan megjelenített állomásait a szakszövegekben onnantól kezdve, hogy a termék előállításának alapelveit meghatározzák (pl. útmutató), a termék piacra kerülésén (pl. forgalomba hozatal) át a minőségügyi ellenőrzési lépésekig (pl. nyomon követés) egészen a termék életének a végéig (pl. forgalomból történő kivonás).

Szily Kálmán szaknyelvi látlelete és fejlesztési terve 1879-ből

Zoltán Sturcz — 2024-01-31

Szily Kálmán (1838–1924) műegyetemi tanár, dékán, rektor, akadémiai főtitkár, szakmája szerint fizikus, természettudós, tudománytörténész és nyelvész. 1879-ben 17 oldalas tanulmányt írt a magyar szaknyelvről, amelynek címe „A természettudományi műnyelvről a magyar irodalomban”. A címhez – a XIX. század sajátos felfogása és fogalomhasználata miatt – három eligazító megjegyzést tehetünk: a) a természettudomány gyűjtőfogalom, a reáltudományok összességét takarja; b) a műnyelv egyenlő a szaknyelvvel; c) az irodalom fogalmába és egységes felfogásába a szépirodalom és a tudományos irodalom egyaránt beletartozott. A szerző a tanulmány bevezető részében nyelvtörténeti áttekintést ad, tekintettel a szókincsfejlődésre, majd a következő részben megállapítja, hogy nyelvünkben műnyelvi, azaz szaknyelvi válság van. A továbbiakban feltárja ennek okait: a XIX. század szaknyelvi túlkapásait, nyelvészeti tévedéseit, sokszínűségéből fakadó pontatlanságát. Az 1870-es évek újortológus és neológus vitához kapcsolódva leszögezi, hogy a műnyelvi megállapodottság, a szakszókincs stabilizálódása, a nemzetközi trendekhez, az európai színvonalú szaknyelvi világhoz való szókincsbeli és stilisztikai felzárkózás: szakmai és tudományos érdekünk. A záró részben mindehhez négy tételben fejti ki, hogy mi a járható és nyelvtörténetileg igazolható nyelvészeti megoldás, illetve szaknyelvfejlesztési, szókincs-stabilizálási alkalmazott nyelvészeti technológiákat javasol.

Diákok hibajavítással kapcsolatos preferenciái az angolórákon

Bernadett Bellók — 2024-01-31

A nyelvtanulók hibáinak javítása elengedhetetlen ahhoz, hogy nyelvi és kommunikációs kompetenciáik fejlődhessenek. Ezzel szemben viszont az is elmondható, hogy a túlzott mértékű és túl gyakori hibajavítás demotiválhatja a nyelvtanulókat, aminek az eredményeként a tanulók jobban szoronghatnak és kevésbé szívesen szólalnak meg a nyelvórákon. A tanulmány célja, hogy feltárja a tanulók hibajavítási preferenciáit. Jelen pilotvizsgálatban 75 angolul szaknyelvet tanuló középiskolás diákot vontam be, akiktől kvantitatív kutatás keretében, kérdőíves formában tettem fel kérdéseket. Az adatgyűjtéshez egy saját készítésű kérdőívet használtam, amely a háttérkérdéseken kívül a hibajavítással kapcsolatos preferenciákat, attitűdöket igyekezett feltárni. Eredményeink azt mutatják, hogy a különböző hibajavítási módszerek közül legnagyobb mértékben a késleltetett javítást, és kisebb mértékben az azonnali hibajavítást, valamint az óra végén történő javítást preferálják a résztvevők.

Frazeodidaktikai körkép

Eszter Csányi — 2024-01-31

A frazeológiai kutatások egyik indítéka kétségtelenül az, hogy a szerzett ismeretanyagot az idegen nyelvek oktatásában hasznosítsuk, az ezt jelölő terminusunk a frazeodidaktika. A frazeodidaktika meghatározás a frazeológia azon részterületét jelenti, amely az anyanyelv, illetve idegen nyelv oktatása során a frazeologizmusok átadásával foglalkozik. A megváltozott munkaerőpiaci elvárásoknak és követelményeknek megfelelően a német mint idegen nyelv oktatása is átstrukturálódott. Ennek következményeként a német szaknyelvek tanítása és ezzel szoros összefüggésben a szaknyelvi frazeologizmusok, immáron az egyik legfontosabb részét képezik a nevezett tantárgy oktatásának. Ennek ellenére a frazeológiának az oktatásban betöltött szerepe, s főként hasznossága a mai napig sem kap akkora figyelmet, mint az szükséges lenne, holott az autentikus (szak)szövegek feldolgozása során, lépten nyomon találkozhatnak frazeológia kifejezésekkel a nyelvtanulók. A cikk bemutatja, hogy mi a szerepe a frazeologizmusoknak és tanításuk időzítésének az idegen nyelvek oktatásában. Kitér arra is, hogyan és mit érdemes tanítani frazeologizmus címszó alatt és végül röviden bemutat néhány, az utóbbi években Magyarországon megjelent frazeológiai szótárt.

Gyakorlatorientált szaknyelvoktatás

Judit Mátyás — 2024-01-31

A szaknyelvoktatás jelentősége a felsőoktatási intézményekben vitathatatlan, mert egyrészt a tanulmányok befejezésének alapkritériuma, másrészt megalapozza a hallgatók gyakorlatorientált, a későbbiekben munkájukhoz szükséges idegennyelv-tudását szakmai területükön. A szaknyelvi órákon a hallgatók a sikeres szóbeli és írásbeli kommunikációhoz nélkülözhetetlen szókincset, műfajokat sajátíthatják el, megismerve a célország kultúráját is, mely révén fejlődik a nyelvvizsgákon értékelési kritériumként megjelenő szociokulturális kompetenciájuk szintje. A szakmai (üzleti) nyelvvizsgák feladatai gyakorlatorientált, a munkaerőpiacon kamatoztatható ismereteket nyújtanak a hallgatók számára. Az órai feladattípusok így nemcsak a szaknyelvi vizsgára készülést támogatják, hanem a hallgatók számos területen profitálhatnak a nyelvtanulásból. Munkájukon kívül lehetővé válik számukra többek között, hogy diplomadolgozatuk írásakor, külföldi konferenciarészvétel során, az Erasmus-pályázatok révén külföldi tanulmányok keretében szakmai nyelvismeretüket hasznosítsák. Ha a szaknyelvoktatás jelentőségét a hallgatók felismerik, akkor a nyelvtanulást, tudatos tanulókként, már nemcsak kötelezően teljesítendő tárgynak, „nyűgnek” fogják tekinteni, hanem hasznos és hasznosítható ismeretszerzési lehetőségnek. A nyelvet oktató tanárnak nagy szerepe és felelőssége van abban, hogy felhívja a hallgatók figyelmét a szaknyelvoktatás jelentőségére. A tanulmányban a szaknyelvoktatás céljait, gyakorlatorientált feladattípusait mutatom be szekunder és a hallgatók körében végzett primer kutatási eredményeim tükrében.

Az „Üzleti készségfejlesztés francia nyelven” tantárgy tanterve, a tantárgyban rejlő lehetőségek

Nóra Szigetváry — 2024-01-31

A cikk célja, hogy a bemutatott kurzusszerkezeten túl ízelítőt adjon abból, hogy a francia nyelvű üzleti kommunikációs gyakorlatok hogyan szolgálják a szakirodalom által feltárt készségek fejlesztését. A tanmenetből példákat szeretnék hozni arra, hogy milyen típusú gyakorlatokat használunk egy-egy téma megközelítésére, és hogy ezek a témák és gyakorlatok milyen kommunikációs kihívást jelentenek a hallgatóknak. Ilyen érintett témák például a személyes „brand”, az empátia szerepe a konfliktuskezelésben, az egyéni értékek és a különböző vezetői készségek felfedezése, vagy az ismerkedés új prezentációs technikákkal, például a „Petcha Kucha” prezentációval. Ki szeretnék térni a kurzus során felmerült nehézségekre is. Végül összefoglalom, hogy miért nagy lehetőség ennek a tantárgynak a tanítása a szaknyelvet oktató tanár számára.

Hasznos-e egy tolmácsolás kurzus jogász, közgazdász és mérnökhallgatók számára?

Tünde Bajzát — 2024-01-31

A tolmácsolás lehetővé teszi a különböző anyanyelvű és kultúrájú emberek közötti sikeres megértést és interakciót, ezért a tolmácsok jelentős szerepet játszanak mai globalizálódó világunkban. Ebből következően a tanulmány célja az, hogy bemutassa, hogy egy hallgatói felmérés és kurzusértékelés alapján milyen mértékben és tekintetben hasznos egy tolmácsolás kurzus jogász, közgazdász és mérnökhallgatók számára. A tanulmány első része a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi, Gazdaságtudományi, és Gépészmérnöki és Informatikai Karán jogi/üzleti/műszaki szakfordító specializáció modulban oktatott „Bevezetés a tolmácsolásba” kurzust mutatja be. Ezt követően a cikk a kurzust teljesített hallgatók körében 2023 januárjában elvégzett kismintás kérdőíves kutatás eredményeit ismerteti. Az empirikus kutatásból megtudhatjuk, hogy a kurzust elvégzett hallgatók véleménye szerint mennyire fontos és hasznos a kurzus elméleti, illetve gyakorlati része, mely témákat tartották a leghasznosabbnak, és milyen tekintetben fejlődtek leginkább a kurzusnak köszönhetően. Az eredmények arra is választ adnak, hogy a kurzus során megszerzett tudásnak köszönhetően magabiztosabbnak érzik-e magukat a hallgatók, és jobb esélyeik vannak-e a munkaerőpiacon.

Az interkulturális és betegközpontú egészségügyi kommunikáció oktatásának interdiszciplináris lehetőségei

Barbara Marshall — 2024-01-31

Az interkulturális és betegközpontú kommunikáció tanítása alapvető fontosságú a szaknyelvoktatásban, különösen az egészségügy területén, mivel egy egészségügyi dolgozó munkája során különböző kulturális és nyelvi háttérrel rendelkező emberekkel találkozik. Mindazonáltal felmerül a szaknyelvoktatás folyamán átadott interkulturális és betegközpontú készségek és hozzáállás szerepe az egyetemi szintű társadalomtudományi és pszichológiai tantárgyak által közvetített sokrétű tudás között. Az interkulturális és betegközpontú kommunikáció oktatásának interdiszciplináris lehetőségeivel foglalkozó szakirodalom segítségével elemzem annak felhasználhatóságát az egészségügyi szaknyelvoktatás területén. A szakirodalmi áttekintés segítségével felvetem az interdiszciplináris képzés alkalmazásának létjogosultságát ezen a területen. Az interkulturális és betegközpontú szemlélet része az orvosi humán tudományok (Medical Humanities) kérdéskörének és tudományágának is, különös tekintettel a narratív medicina területére, amelynek fontosságát, alkalmazását és a szaknyelvoktatásra vonatkozó felhasználási lehetőségeit szintén megvizsgálom.

Orvostanhallgatók angol szaknyelvi mediációs készségeinek összehasonlító elemzése célzottan felkészített csoportok bevonásával

Magdolna Pálinkás — 2024-01-31

In 2019, a compulsory English for Specific Purposes (ESP) language examination was introduced for medical students at Semmelweis University, Budapest, with optional preparation courses. Both the examination and the optional preparation courses were adapted from the Common European Framework of Reference for Languages (CEFR ) guidelines to help medical students become independent users of English in clinical practice. After consulting clinicians, we chose clinical handover as a written mediation task, the latter also serving as a basis for this paper, in which we present a comparative analysis of students’ language proficiency. While preparing students for handover, we identified lexico-grammatical units in authentic English-language clinical teaching scenarios in material developed in cooperation with a clinician, using the SBAR system. Solutions of the written mediation tasks by 66 examinees (divided into two groups: instructed and non-instructed group) were digitalized and analyzed using the Sketch Engine software. After investigating the most frequently used language patterns and the percentage of their correct use, we found a significant difference between the two groups. In the instructed group, 80.14% of the patterns included in the course material were used correctly. In the non-instructed group, a higher ratio of non-instructed students either used none of the identified patterns or used them incorrectly. We concluded that self-study ESP material should be made available for students, even at high levels of general English, who are unable to attend the courses.

Az esetmódszer a tanteremben: egy interkulturális kommunikáció kurzus tapasztalatai

Judit Török — 2024-01-31

Az esettanulmányok hosszú ideje népszerűek a kutatásban, az oktatásban és az üzleti szférában. A valós problémák kontextus-specifikus elemzése, az egyedi esetek megvitatása és az autentikus szituációkban való megoldáskeresés fontos szerepet tölt be a menedzsment eszköztárában, a kutatásmódszertanban és az oktatási stratégiák sorában. A vizsgálat középpontjában az esetmódszer pedagógiai alkalmazása áll: a módszer kialakulásának és legfontosabb jellemzőinek rövid áttekintése után a dolgozat az esetmódszer egy speciális formájára, az esetpéldák tantermi alkalmazására fókuszál. A tanulmány konkrét példán keresztül, egy interkulturális kommunikáció kurzus tapasztalatai alapján kívánja a módszer hatékonyságát bemutatni hallgatói visszajelzések segítségével. A kurzus az esetmódszer által jellemzően fejlesztett készségek, mint a kritikai gondolkodás, a problémamegoldás, döntéshozatal mellett különös hangsúlyt helyez azokra a készségekre, amelyeknek az interkulturális kommunikáció során kiemelt szerepe van. Ilyenek az empátia, a szemléletmódváltás, valamint az alkalmazkodóképesség. A hallgatók visszajelzései a kurzus értékelése során azt támasztják alá, hogy e problémaalapú tanulási módszerrel a 21. századi munkavállalói kompetenciák szisztematikusan, hatékonyan és élvezetes formában fejleszthetők.