Szociológiai Szemle

Születéskori egészségegyenlőtlenségek a Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat alapján: az alacsony születési súly társadalmi-gazdasági háttértényezői

2025-06-27T05:50:51+00:00

Célkitűzés: az alacsony születési súly (LBW) kiemelkedő általános oka a különböző rövid és hosszú távú egészségügyi kockázatoknak csecsemő- és felnőttkorban. Elemzésünkben azt becsüljük, hogy az anyai iskolai végzettség és az egyéb társadalmi-gazdasági státusjellemzők hogyan befolyásolják az alacsony születési súly kockázatát Magyarországon.
Módszer: az adatok forrása a Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat várandós nőktől és a gyermekek féléves korában felvett adatfelvételei. A 10 százalékos, országosan reprezentatív minta azon nőket tartalmazza, akik gyermeküket 2018 és 2019 tavasza között szülték. 8183 nő adatát elemezzük, az ikerterhességeket kizárva. Általánosított strukturális egyenletek modellezésével (GSEM) vizsgáltuk az anyai iskolai végzettség és alacsony születési súly (LBW) közötti direkt, illetve indirekt összefüggés nagyságát, az anya olyan további társadalmi-gazdasági státusjellemzőin (SES) keresztül, mint a háztartási jövedelem, foglalkozási státus, az etnikai háttér és lakóhely, kontroll alatt tartva az anya és gyermek fő biológiai, demográfiai, egészségi állapottal összefüggő és életmódjellemzőit.
Eredmények: a legfeljebb 8 osztályt végzett nők körében háromszor nagyobb a valószínűsége annak, hogy kis súlyú gyermeket szülnek, mint a felsőfokú végzettségű nők körében (11,8 vs. 3,6 százalék), de akár a szakmunkás végzettségű (6,8 százalék), akár a középfokú végzettségű (4,4 százalék) nőkhöz képest is szignifikánsan magasabb közöttük ez az arány. Ha az anyai iskolai végzettség, a további SESmutatók és az LBW közötti direkt és indirekt kapcsolatok összességét vizsgáljuk, akkor az anyai iskolai végzettség és kis súlyú gyermek szülése közötti direkt kapcsolat teljes kapcsolathoz viszonyított aránya 73 százalék. Míg az iskolai végzettség és LBW között, a többi SES-változón keresztül megnyilvánuló indirekt kapcsolat teljes kapcsolathoz viszonyított aránya 27 százalék. Ezek közül az iskolai végzettség háztartási jövedelmen keresztül mért indirekt hatása a legjelentősebb, a teljes hatás 26 százaléka.

Meddőség és asszisztált reprodukció demográfiai, pszichoszociális és szociokulturális kontextusban

2025-06-27T05:39:02+00:00

Tanulmányunk fő témája a meddőség és annak hatásai egyéni és társas szinten. A gyermektelenség kérdéskörének rövid kifejtését követően kitérünk a meddőség konceptualizálásának nehézségeire. A meddőség hátterében feltárjuk a lehetséges biológiai, pszichés és szociális tényezőket. Részletezzük azokat a speciális mikro-, mezo-, exo- és makroszintű humánökológia hatásokat, kihívásokat, amelyekkel a meddőséggel diagnosztizált és/vagy az asszisztált reprodukciós eljárásban részt vevő családoknak szembe kell nézniük. Bemutatjuk, hogy az egyén, a párkapcsolat, valamint a családi és baráti kapcsolatok színterein milyen sajátságok jellemzik a meddőséggel küzdőket. Röviden kitérünk a meddőség kialakulását, illetve a kezelések elérhetőségének és eredményességének mértékét befolyásoló társadalmi hatásokra is. Tanulmányunk célja, hogy megmutassa a meddőség témája esetén az interdiszciplináris megközelítés szükségességét, egyben rávilágítson a Magyarországon még hiányos, ezért további kutatásra érdemes kérdéskörökre.

A munka személyes és szociális drámája

2025-06-27T05:41:06+00:00

Everett C. Hughes (1897–1983) munkássága Magyarországon alig ismert. Hazájában, az Egyesült Államokban is inkább a szociológiatörténti pantheon perifériáján helyezkedik el (Helmes-Hayes–Santoro 2016), ismertsége és hatása nem mérhető olyan kortársaihoz, mint Parsons és Lazarsfeld. Ennek oka az, hogy utóbbiakkal ellentétben nem dolgozta ki szisztematikusan sem elméleti, sem módszertani alapelveit. Emögött azonban tudatos döntés állt. Úgy vélte, a módszertani vagy elméleti kiindulópont rögzítése korlátozza a kutatás tárgyának megismerését, ellentétes a „szociológiai képzelettel”, és végső soron dogmatizmushoz vezethet. Tanulmányomban arra teszek kísérletet, hogy – a nemzetközi szakirodalom alapján és elsősorban Hughes munkaszociológiai kutatásaira fókuszálva – rekonstruáljam és röviden bemutassam elméleti és módszertani alapvetéseit. Ezek ugyanis nemcsak hogy kitapinthatók munkásságában, de jelentős hatást gyakoroltak tanítványaira – hogy csak az ismertebbeket említsem –, Goffmanra, Beckerre, Straussra, Whyte-ra, vagyis mindazokra, akiket ma a chicagói iskola második generációjaként tartanak számon.

Ki marad szívesebben?

2025-06-27T05:43:06+00:00

Elemzésünkben Carling (2002), de Haas (de Haas, 2021) és Schewel (Schewel 2020) migrációs modelljei alapján vizsgáljuk Közép-Európa kisebbségi és többségi magyar hallgatóinak (im)mobilitási törekvéseit, a modellek alapján az az otthonmaradásukat immobilitási stratégiaként értelmezzük. A kutatások azon irányához kívánunk csatlakozni, amelyek amellett érvelnek, hogy a mobilitás mellett az immobilitás is egy lehetséges válasz, amit az egyén életkörülményeire vagy azok megváltozására adhat (Fischer–Malmberg 1997). Célunk, hogy azonosítsuk azokat az egyéni és a hallgatók tanulmányaival összefüggő, intézményi tényezőket, melyek az immobilitási törekvésik kialakításában hipotéziseink szerint támogatják a hallgatókat. Empirikus adataink egy nemzetközi kérdőíves adatfelvételre támaszkodnak. A kvantitatív, valószínűségi mintavételen alapuló adatfelvétel Magyarország, Ukrajna, Románia, Szlovákia és Szerbia magyar nyelvű felsőoktatási intézményeinek hallgatói körében történt 2019-ben (N=2210). Többváltozós és logisztikus regressziós elemzések eredményeiből kiderült, hogy az immobilitási törekvések kialakítását szociodemográfiai és kapcsolathálózati tényezőkön túl intézményi és a tanulmányokkal kapcsolatos tényezők, például lokális professziókra készítő képzési területek, a felsőoktatási intézménybe és szereppartnerekbe vetett magasabb bizalomszint is támogatják. Eredményeinkkel a közép-európai kisebbségi és többségi magyarok migrációs döntéseit elemző tudományos diskurzushoz kívánunk hozzájárulni, és a felsőoktatási integráció eddig kevéssé detektált területen mutatkozó hatására is felhívjuk a figyelmet.

Egyensúlyozás a fenti és lenti társadalom között a szocialista Romániában

2025-06-27T05:51:46+00:00

Kovály Katalin: Az etnikai kapcsolati tőke földrajza – Ukrajnai vállalkozók a transznacionalitás útján, Gondolat, 2024

2025-06-27T05:52:32+00:00

„Nem vagyunk hősök, csak becsületesek próbálunk lenni”

2025-06-27T05:49:50+00:00