Szociológiai Szemle

Migrációs irányok és motivációk a magyar meleg férfiak körében

2024-07-08T08:48:33+00:00

A cikk a magyar meleg és biszexuális férfiak migrációs jellemzőit mutatja be egy 1269 fős kérdőíves adatfelmérés eredményei alapján. Egyrészt vizsgálja a múltban történt migrációt a születési hely és a jelenlegi lakóhely között, másrészt jövőbeli költözési szándék esetén a költözés potenciális desztinációi is feltárulnak. A kutatás választ ad a tervezett lakóhely-változtatás okaira is, és összefüggést keres egyéb szociodemográfiai paraméterekkel. Az eredmények azt mutatják, hogy szexuális identitástól függetlenül az egyik legfontosabb migrációs motiváció gazdasági okból fakad. Ez beleillik a többségi társadalom általános migrációs trendjeibe. Ugyanakkor a meleg és biszexuális férfiak körében a gazdasági motiváció kiegészül a szexuális identitás megélésének és kiteljesedésének igényével. A választott migrációs célpontok többsége egyértelműen Budapesthez és nyugat-európai nagyvárosokhoz köthető, ami szintén nem csoportspecifikus, de megjelennek a többségi társadalom általános célpontjai közül kilógó új irányok is.

Generációkon átívelő ismétlődő (összetett) hátrányok hajléktalan családok körében

2024-07-11T09:57:14+00:00

A tanulmány a hajléktalan élethelyzetben élők összetett hátrányait térképezi fel a szakirodalmi összegzést követően 22 olyan család adatainak másodelemzése által, akiknek legalább két, néhány esetben három generációja vette igénybe a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei valamelyik hajléktalanellátó szolgáltatását. A szülők (a mintavétel sajátosságai miatt elsősorban anyák), gyermekeik és unokáik életén keresztül mutatja be a szegénység, szülői minták, abúzusok, szerhasználat, pszichoszociális fogyatékosság, nem megfelelő szülői vagy kiilleszkedett magatartás öröklődő mintázatait, melyek együtt traumaként is értelmezhetőek. A trauma befolyásolja az egyén érzelmeit, magatartását, és az amúgy problematikus viselkedés új értelmezést nyer: egy abnormális stresszhelyzetre adott megfelelő válasznak tűnik, nem pedig devianciának vagy kudarcnak. A szerzők ezek alapján javaslatokat fogalmaznak meg a szociális ellátórendszer megerősítésére, hogy meg tudják előzni ezek kialakulását, ismétlődését, és hozzájáruljanak az érintettek gyógyulásához, rehabilitációjához.

Adatnyilvánosság és nyílt tudomány a magyar társadalomtudományban

2024-09-27T07:45:51+00:00

Magyar folyóiratok, nyílt adatok és a globalizált tudományos diskurzus

2024-10-01T09:05:04+00:00

A szociológia mint autonóm tudomány? A nyílt társadalomtudomány tétje ma Magyarországon

2024-10-01T09:05:04+00:00

Nyílt tudomány, nyilvános adatok? – Kérdések és dilemmák a kvalitatív kutatások nézőpontjából

2024-10-01T09:05:04+00:00