Szociológiai Szemle

Ökológiai válság: társadalmi hatások, és társadalmi válaszok

Bernadett Csurgó, Szabina Kerényi, Lea Kőszeghy, Boldizsár Megyesi — k, 06 máj 2025 08:22:30 +0000

Energiaátmenet, energiaválság és háztartási adaptáció: társadalmi, térbeli egyenlőtlenségek és igazságtalanságok

Lea Kőszeghy — k, 06 máj 2025 08:28:04 +0000

A klímaváltozás elleni küzdelem egyik kulcskérdése az energiaátállás: az energiahasználat átalakítása az üvegházhatásúgáz-kibocsájtás csökkentése érdekében. Eközben 2021 óta új energiaválság bontakozik ki, ami a háztartások számára hirtelen adaptációs kényszert eredményezett, egyebek mellett a jelentősen megnövekedett energiaárak következtében. Magyarországon a háztartások energiahasználatának kontextusát sokáig a 2013-14-es hatósági árszabályozás („rezsicsökkentés”) adta, amely a támogatási rendszer korlátozottságával, és kiszámíthatatlanságával együtt csökkentette a háztartások motivációját a hatékonyabb energiahasználatra, illetve az energiahatékonyságot szolgáló beruházásokra. Ez a helyzet változott meg a hatósági árszabályozás felülvizsgálatával 2022 augusztusától. A tanulmány ebben a kontextusban, az energiaigazságosság (energy justice) elméleti keretében elemzi a magyarországi energiahasználattal kapcsolatos gyakorlatok és problémák társadalmi, térbeli egyenlőtlenségeit, az energiaáremelkedés egyenlőtlen társadalmi, és térbeli társadalmi hatásait, és a háztartási adaptációs stratégiák társadalmi-térbeli eltéréseit, külön figyelmet fordítva a fenntarthatóság szempontjából kérdéses adaptációs technikákra, egy 2023 február-márciusában készült reprezentatív kérdőíves vizsgálat adatai alapján. Rámutat, hogy a legjelentősebb adaptációs kényszer éppen az erőforrásokkal rosszabbul ellátott háztartásokban jelentkezett, amelyek közül sokak számára a fogyasztáskorlátozás volt az egyetlen lehetőség energiaköltségeik csökkentésére. Ugyanakkor az erőforrásokkal jobban ellátott háztartások nagyobb valószínűséggel tudtak olyan, akár nagyobb költségekkel járó, életminőségüket is javító energiahatékonysági beruházásokat végrehajtani. Bemutatja továbbá, hogy mind a kedvezőtlenebb, mind a kedvezőbb helyzetű háztartások adaptációs stratégiáiban megtalálhatóak fenntarthatósági szempontból kérdéses technikák.

A környezet táguló körei: az észlelt lakókörnyezet, a természettel való kapcsolat és a környezeti aggodalmak összefüggései

Mária Dóra Horváth, Zsófi Lili Torma, Barbara Mihók, Viola Sallay, Tamás Martos — k, 06 máj 2025 08:40:03 +0000

A klímaaggodalom globálisan kimutatható erősödése szervesen összefonódik a természettel való kapcsolatunk és lakókörnyezetünk változásával, ám ennek az összefonódásnak számos eleme még feltáratlan. Kvantitatív kérdőíves kutatásunkban a planetáris egészség szemléleti keretében arra keressük a választ, hogy 1) milyen összefüggés mutatható ki a természethez való kapcsolódás és a pszichológiai jóllét mutatói (harmónia, élettel való elégedettség, észlelt stressz mértéke) között, illetve 2) milyen összefüggés mutatható ki a természethez való kapcsolódás, a lakókörnyezet észlelt természetközelisége és a környezeti krízis miatti aggodalmak mértéke között? Felmérésünkben 388 fő vett részt, 210 férfi és 178 nő, átlagéletkoruk 43,6 év (SD = 15,6) volt. A lakóhely természetközeliségének szubjektív értékelését az épített és természeti környezet arányára vonatkozó állításokkal vizsgáltuk. A kutatás során az alábbi kérdőíveket használtuk: Környezeti Kérdésekkel Kapcsolatos Aggodalmak, Természethez való Kapcsolódás Dimenziói Kérdőív, Klímaváltozás Miatti Aggodalom Skála, Harmónia Az Életben Skála, Élettel való Elégedettség Skála, Észlelt Stressz Kérdőív. Eredményeink szerint a természettel való erősebb kapcsolat az élettel való nagyobb elégedettséggel és alacsonyabb észlelt stresszel fonódik össze. A klímaváltozás miatti aggodalom együttjárást mutatott a természethez való kapcsolódással, illetve minél nagyobb mértékű énközpontú környezeti aggodalmat mutat egy személy, annál erősebb kapcsolódást él meg a természethez. A nők erősebb kapcsolódást élnek meg a természethez, mint a férfiak. Minél több időt tölt egy személy egy átlagos hétvégi napon a természetben és minél inkább természetközeli lakóhelyre vágyik, annál erősebb kapcsolódást él meg a természethez. Eredményeink gyakorlati beavatkozási pontok kialakítását segítik, amelyek egyszerre támogathatják a klímaadaptációt és a klímaaggodalom kezelését a planetáris egészség védelmében.

Módszertani megfontolások és tapasztalatok egy alternatív élelmiszer-közösség tagjainak mentális rendszertérképezése kapcsán

Karola Király-Gál, Gábor Király, Krisztina Miskó — k, 06 máj 2025 08:56:20 +0000

Diszciplínákon átívelő konszenzus támasztja alá, hogy a jelenlegi élelmiszerrendszerek fenntarthatatlan módon működnek és jelentős mértékben hozzájárulnak a globális éghajlatváltozáshoz, a biológiai sokféleség csökkenéséhez és a természetes környezet pusztulásához. Az utóbbi években tapasztalt extrém események ráirányították a közfigyelmet arra, hogy az élelmiszer-ellátás és -fogyasztás megszokott módjai súlyos szocioökológiai kihívásokkal néznek szembe. Tanulmányunk célja, hogy egy valós példán keresztül mutassa be a modellezés technikáját. A rendszertérképezés módszertani családjába tartozó mentális modellezés alkalmas eszköz az olyan complex rendszerek, mint például az élelmiszerrendszerek holisztikus értelmezésére és ábrázolására, ami lehetőséget nyújt a problémák és beavatkozási pontok rendszerszintű összefüggéseinek feltérképezésére. A kutatásba bevont közösség a Gazda-Molnár-Pék hálózat, amely környezetbarát és etikus termesztésből származó kenyérgabonából készült sütőipari termékek előállításával foglalkozó szereplőket foglal magába. A tanulmány empirikus hátterét tíz hálózattaggal készült, direkt elicitációra támaszkodó mentális modell adja. Ezek a modellek a közös alkotás keretében, félig strukturált interjú protokollba ágyazva feltárták azokat a kognitív konstrukciókat, amelyekkel a résztvevők a konvencionális sütőipari értéklánc fenntarthatatlan természetét leírják és magyarázzák, valamint azonosították azokat a kitörési pontokat, amelyek az értéklánc fenntarthatósági átmenetének mozgatórugói lehetnek. Tanulmányunk elsősorban módszertani fókuszú, ennek megfelelően az empíria gyűjtésének és feldolgozásának folyamatát kívánja végigjárni, bemutatva a módszer előnyeit és korlátait, valamint alkalmazásának további lehetőségeit.

A jövővel kapcsolatos aggodalom és a klímaváltozással kapcsolatos attitűdök hatása a gyermekvállalási tervekre – egy kvalitatív kutatás tükrében

Adrienn Bognár — k, 06 máj 2025 09:15:51 +0000

A cikk egy 2024 tavaszán félig strukturált interjúkkal végzett kutatás eredményeit mutatja be, árnyalva ezzel a nemzetközi és hazai kutatási eredményeket. A vizsgálat célja a válaszadók jövőre vonatkozó aggodalmainak, klímaattitűdjeinek feltárása, és ezek gyermekvállalási tervekre vonatkozó hatásának vizsgálata volt. A célok között szerepelt továbbá annak feltérképezése is, hogy a kérdezettek hogyan értelmezik a klímahelyzet figyelembevételét a gyermekvállalás terén. Az eredmények szerint spontán kérdéseknél kevésbé merült fel az interjúalanyokban a klímaváltozás kérdése. Legtöbben anyagi helyzetük miatt aggódnak, a klímahelyzetért pedig ugyanannyian fejezték ki aggodalmukat, mint a hazai politikai helyzet miatt. Konkrét rékérdezés után jelentős többségben negatív érzést regisztráltunk a klímaváltozás iránt –, elsősorban szorongást. Az anyagi bizonytalanság miatti aggodalom, a politikai helyzet miatti szorongás és a klímaaggodalom többnyire együtt járnak. A következő generációnak legtöbben negatívabb jövőt jósolnak, de sokan reményüket fejezték ki valamilyen kompenzáló hatás megjelenése iránt, főként a technika fejlődésében és a magas fokú adaptálódásban bíznak a válaszadók. A klímaváltozás fenyegető hatásai miatt kialakuló szorongást legtöbben valamilyen elhárító stratégiával oldják. A mintába került válaszadók többsége szeretne gyermeket vállalni, többen pedig bizonytalanok még ebben a kérdésben. Spontán kérdésre csak néhányan említették a klímahelyzetet a reprodukciós döntést befolyásoló tényezőként. Direkt rákérdezés után az interjúalanyok jelentős többsége azon az állásponton volt, hogy a gyermekvállalásnál figyelembe kell venni a klímaváltozás kérdéskörét. Voltak válaszadók, akik a túlnépesedés vagy a leendő gyermekek ökológiai lábnyomának, sorsának szempontjából közelítettek a kérdéshez, és többen a környezettudatosságra nevelés szempontját hangsúlyozták. A válaszadók jellemzően sem a gyermekszám csökkentését, sem a gyermektelenséget nem tervezték a klímaváltozás hatásainak következtében.

Zöld forradalom állása a magyar fiatalok körében: ökológiai kérdések és fiatal attitűd-szegmensek

Andrea Szabó, Anna Sütő, Balázs Böcskei, Péter Molnár — k, 06 máj 2025 09:19:28 +0000

A Covid19-világjárvány óta globális léptékben tapasztalható a környezettudatosság csökkenése, kevesebben aggódnak általában az ökológiai válság, a klímaváltozás, illetve döntéseik környezeti hatásai miatt. Ez a tendencia Magyarországon is megfigyelhető. A magyarországi fiatalok a nyugati országok társadalmaihoz képest eleve le voltak maradva a várt zöldforradalom terén, az értékkutatások sem mutattak kifejezett és általános posztmateriális áttörést. Szemben a generációkutatások sokszor homogenizáló megközelítéseivel, tanulmányunk abból indul ki, hogy a fiatalabbak környezetvédelmi attitűdjei rendkívül heterogének. Ennek a heterogenitásnak és tartalmának a feltárását integrált módszertannal végezzük el annak érdekében, hogy alaposan megértsük zöldgondolkodásmódjuk mintázatait, és mélyebben feltárjuk rétegződésüket a környezetvédelmi attitűdök mentén. Ennek keretében nagymintás online survey adatfelvételeken alapuló szegmentálással és átfogó kvalitatív interjús feltárással dolgoztunk. A 2023 decemberében – 2024 elején lezajlott kutatássorozat eredményei szerint a 17 –29 éves fiatalok körében karakteres, egymástól jól elválasztható és behatárolható szegmensek rajzolódnak ki a környezetvédelmi attitűdök mentén. A fiatalok viszonyulását meghatározzák zöldtapasztalataik, tájékozottságuk és szociodemográfiai, szociokulturális hátterük. A többség nem közömbös a környezet- és klímavédelem iránt, nyitott a környezetvédelem témájára, és bár a hétköznapokban kevesen követnek környezettudatos szokásokat, megjelennek e tekintetben progresszív fiatalok is. Az attitűdszegmensek eltérő motivációkkal, preferenciákkal és cselekvésekkel jellemezhetőek, és egyértelműen feltárható az is, hogy szegmensenként különböznek az ökológiai válság vagy a klímaváltozás iránti érdeklődés és cselekvés mozgatórugói.