Visszatértek a hódok – áldás vagy átok?

  • Czabán Dávid Kaposvári Egyetem, Vadbiológiai és Etológiai Tanszék
  • Gruber Tamás WWF Magyarország
Kulcsszavak: Eurázsiai hód, menedzsment, hódkár, állományszabályozás

Absztrakt

Az eurázsiai hód (Castor fiber) őshonos faj, mely a XX. század elején majdnem kihalt, de a visszatelepítési programok hatására mára újra meghódította az eredeti elterjedési területét. Magyarországon az 1980-as évek végén jelent meg újra, a Szigetközben, ausztriai telepítések nyomán. A WWF Magyarország 1996–2008 között 234 példányt engedett szabadon. 2007-ben a hazai állományt 500 egyedre, 2011-ben 718–905 közé becsülték. 2015-ben már 2500–3000, 2017-ben pedig legalább 4000 egyed él hazánkban. Bár nincsenek rendszeres, az egész ország területére kiterjedő felmérési adataink, nagy valószínűséggel ma már Magyarország teljes területén jelen vannak a hódok. Egyre gyakrabban jelennek meg az emberi környezetben, de komolyabb konfliktusok főleg a FHNP területéről ismertek. Az ember után a második leginkább tájátalakító faj, tevékenységének hatása egyaránt lehet pozitív és negatív. A legfontosabb konfliktus pontok: (1) a fadöntéssel jelentős gazdasági kárt okozhatnak, (2) az üregásással a gátakat és a töltéseket meggyengíthetik, valamint (3) a hódgátak árvíz- és belvízveszélyt okozhatnak. Léteznek hatékony megoldások, melyeket tesztelni kellene a hazai viszonyok között. Sürgető lenne egy fajkezelési terv elkészítése. Csehországi mintára egy hármas zónarendszer kidolgozása javasolt: az elsőben („A” Zóna) a hódok zavartalanul élhetnek, a másodikban korlátozottan gyéríthetők („B” Zóna) és a harmadikban pedig az ott megjelenő egyedek haladéktalanul eltávolíthatók („C” Zóna).

Hivatkozások

Allred, M. (1986): Beaver behavior: architect of fame and bane. – NatureGraph Publ., Happy Camp, CA, 110 p.

Bajomi, B. (2011): Az eurázsiai hód (Castor fiber) visszatelepítésének tapasztalatai Magyarországon. – DDNPI tanulmány. „Danubeparks” (SEE/A/064/2.3/X) pályázat. 54 p.

Balodis, M., Laanetu, N. & Ulevicus, A.. (1999): Beaver management in the baltic states. – In: Busher, P. E. & Dzieciolowski, R. M. (szerk.): Beaver protection, management, and utilization in Europe and North America. New York: Kluwer Academic/Plenum, pp. 25–30.

Busher P. E. & Dzieciolowski, R. M. (eds) (1999): Beaver protection, management, and utilization in Europe and North America. – New York: Kluwer Academic/Plenum, 182 p.

Czabán, D. (2003): A Hanságba visszatelepített hódok (Castor fiber) élőhely- és táplálékválasztási szokásai. – MSc diplomadolgozat, ELTE TTK, Budapest, 71 p.

Czabán, D. (2013): Éljünk együtt a hódokkal, de hogyan? – WWF Magyarország, Budapest, 41 p.

Czabán, D. (2015): Hódok a Szigetközben. – In: Korda, M. (szerk): Az erdőgazdálkodás hatása az erdők biológiai sokféleségére. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, pp. 403–418.

Czabán, D. (2017): A hód állományának vizsgálata az FHNP működési területén (2017). –Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, Sarród, 46 p.

Czabán, D. & Arlett, P. (2016): Hódállomány felmérés a Kesznyéteni Sajó-öböl (HUBN20069) Natura 2000 site területén. – WWF Magyarország, Budapest, 6 p.

Gasparik, M. & Medzihradszky, Zs. (2016): A mi jégkorszakunk – Pleisztocén élővilág a Kárpát-medencében. – Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, 218 p.

Hood, G. A. (2012): Biodiversity and ecosystem restoration: Beavers bring back balance to an unsteady world. – In: Book of Abstracts. 6th International beaver symposium 17–20, 09, 2012 Ivanic–Grad, Croatia. pp. 43.

Jones, C. G., Lawton, J. H. & Shackak, M. (1994): Organisms as ecosystem engineers. – Oikos 69: 373–386. doi: https://doi.org/10.2307/354585

Korbelová, J., Vores, A. & Uhlíková, J. (2016): Management Plan for the Eurasian Beaver in the Czech Republic. – In: Vorel A. & Korbelová J. (szerk.): Handbook for Coexisting with Beavers. Czech University of Life Sciences Prague. Prague, pp. 20–24.

Lanszki, J. (2009): Vadon élő vidrák Magyarországon. – Natura Somogyiensis 14, 238 p.

Lovassy, S. Dr. (1927): Magyarország gerinces állatai és gazdasági vonatkozásaik. – Királyi Magyar Természettudományi Társulat, 895 p.

Messlinger, U. (2012): Beavers boosting biodiversity–Monitoring some animal world in North–Bavarian beaver sites. – In: Book of Abstracts. 6th International beaver symposium 17–20, 09, 2012 Ivanic–Grad, Croatia, pp. 51.

Müller–Schwarze, D. (2011): The beaver. Its Life and Impact. Second edition. – Cornell University Press, 216 p.

Nolet, B. A. & Rosell, F. (1998): Comeback of the beaver, Castor fiber: an overview of old and new conservation problems. – Biol. Conserv. 83: 165–173. doi: https://doi.org/10.1016/S0006-3207(97)00066-9

Nolte, D. L., Lutman, M. W., Bergman, D. L., Arjo, W. M. & Perry, K. R. (2003): Feasibility of non-lethal approaches to protect riparian plants from foraging beavers in North America. – In: G. R. Singleton, L. A. Hinds, C. J. Krebs & D. M. Spratt (szerk.): Rats, mice and people: rodent biology and management. Canberra: Australian Centre for International Agricultural Research, pp. 75-79.

Parker, H. & Rosell, F. (2012): Beaver Management in Norway – A Review of RecentLiterature and Current Problems. – Telemark University College, Porsgrunn, 61 p.

Megjelent
2018-12-31