A városi környezet nagygombavilága – fajösszetételének és változásainak jellegzetességei
Absztrakt
A természetközeli területek jelentős része már városi környezetté „avanzsálódott”, az eredeti élőhelyek átalakultak, fragmentálódtak. A városok gombavilága kevésbé kutatott, a téma ismeretanyaga hiányos. Jelen munka 1987 és 2017 közötti időszak városi, főként budapesti mikológiai gyűjtéseit dolgozza fel. A 30 év alatt 296 gombataxon került regisztrálásra, összesen 1053 adattal. A fellelt gombák 52 családba és 126 nemzetségbe tartoznak. A legfajgazdagabb nemzetségek az Inocybe (22 faj), Hebeloma (12 faj) és Agaricus (8 faj). Leggyakoribb fajok a Conocybe deliquescens, az Agaricus bitorquis, a Panaeolina foenisecii, a Coprinellus micaceus aggr. és a Scleroderma bovista. A szaprotróf életmódot folytató taxonok aránya a legmagasabb, 62 %, a mikorrhizásoké 32 %, míg a parazitáké 6 %. A fellelt gombák 55 %-a szerepel a magyarországi nagygombák javasolt Vörös Listáján, illetve négy védett faj is előkerült: Battarrea phalloides, Pogonoloma macrocephalum, Volvariella bombycina és Hypsizygus ulmarius. Nyolc indikátor
gombafaj jelenlétét igazoltuk, melyből 7 antropogén hatást jelez.
Hivatkozások
Angel, S., Sheppard, S. C. & Civco, D. L. (2005): The Dynamics of Global Urban Expansion. – TheWorld Bank, Washington, DC, 200 p.
Arnolds, E., (1991): Decline of ectomycorrhizal fungi in Europe. – Agric. Ecosyst. Environ. 35: 209–244. doi: https://doi.org/10.1016/0167-8809(91)90052-Y
Arnolds, E., Kuyper, Th. W. & Noordeloos, M. E. (1995): Overzicht van de paddestoelen in Nederland. – Nederlandse Mycologische Vereniging, Wijster, 221 pp.
Bajor Z. (2015): Budapest természeti értékei. – Herman Ottó Intézet, Budapest, 351 p.
Benedek L. (2011): A Központi-Börzsöny nagygombái. – PhD disszertáció, Szent István Egyetem, Budapest.
CABI (2017): http://www.indexfungorum.org (2017. október).
Gardes, M. & Bruns, T. D. (1993): ITS primers with enhanced specificity for basidiomycetes – application to the identification of mycorrhizae and rusts. – Mol. Ecol. 2: 113 –118. doi: https://doi.org/10.1111/j.1365-294X.1993.tb00005.x
Hogberg, M. N., Baath, E., Nordgren, A., Arnebrant, K. & Hogberg, P., (2003): Contrasting effects of nitrogen availability on plant carbon supply to mycorrhizal fungi and saprotrophs – a hypothesis based on field observations in boreal forest. New Phytol. 160: 225 –238. doi: https://doi.org/10.1046/j.1469-8137.2003.00867.x
Knudsen, H. & Vesterholt, J. (szerk.) (2012): Funga Nordica, 2nd edition. – Nordsvamp, Copenhagen, 1083 p.
Krieglsteiner, G. J. (szerk.) (2000): Die Grosspilze Baden-Württembergs. 2. – Ulmer, Stuttgart, 620 p.
Krieglsteiner, G. J. (szerk.) (2001): Die Grosspilze Baden-Württembergs. 3. – Ulmer, Stuttgart, 634 p.
Krieglsteiner, G. J. (szerk.) (2003): Die Grosspilze Baden-Württembergs. 4. – Ulmer, Stuttgart, 467 p.
Krieglsteiner, G. J. & Gminder, A. (szerk.) (2010): Die Grosspilze Baden-Württembergs. 5. – Ulmer, Stuttgart, 672 p.
Merényi Zs., Illyés Z., Völcz G. & Bratek Z. (2010): A database and its application for the development of truffle cultivation methods. – In: Proceedings of the First Conference on the ”European” Truffle Tuber aestivum/uncinatum. Öster. Z. Pilzk, 19, pp. 239– 244.
Montecchi, A. & Sarasini, M. (2000): Funghi ipogei d’Europa. – A.M.B., Trento, 714 p.
Moser, M. (1993): Guida alla determinazione dei funghi. Vol. I. (Die Röhrlinge und Blätterpilze). – Saturnia, Trento.
MycoBank (2017): http://www.mycobank.org (2017. november)
Newbound, M., Mccarthy, M. A., & Lebel, T. (2010): Fungi and the urban environment: A review. Landsc. Urban Plan. 96: 138–145. doi: https://doi.org/10.1016/j.landurbplan.2010.04.005
Pál-Fám, F. & Boros, V. (2006): Nagygombák vizsgálata Kaposvár városban. [Macrofungi examination in Kaposvár city]. Somogyi Múzeumi Közlem. 17: 7–16.
Rimóczi I. & Vetter J. (szerk.) (1990): Gombahatározó I–II. – Országos Erdészeti Egyesület Mikológiai Társasága, Budapest.
Rimóczi I., Siller I., Vasas G., Albert L., Vetter J. & Bratek Z. (1999): Magyarország nagygombáinak javasolt Vörös Listája. – Mikol. Közlem. - Clusiana 38: 107-132.
White, T. J., Bruns, T. D., Lee, S. & Taylor, J. W. (1990): Amplification and direct sequencing of fungal ribosomal RNA genes for phylogenetics. – In: Innis, M.A., Gelfand, D.H., Sninsky, J.J. & White, T.J. (szerk.): PCR protocols: a guide to methods and applications. Academic Press, New York, 315–322 pp.
Woiewoda W. (1991): Changes in macrofungal flora of Cracow (S. Poland). – Veröff. Geobot. Inst. ETH, Stiftung Rubel, Zürich 106., pp. 150–161.
