A vegetáció és a talajvízszint évtizedes stabilitása egy dél-kiskunsági semlyéken
Absztrakt
Az 1970-es évektől kezdődően a talajvízszint több méteres trendszerű csökkenését tapasztalták a Kiskunság több pontján. 2004-ben és 2007-ben két-két talajvízszint észlelő kutat létesítettünk a Csipak-semlyéken. A kutakat a domináns élőhelytípusok foltjainak közelében helyeztük el: egy kékperjés, egy homoki sztyepprét, egy szikes rét és egy szikfok-vakszik folt területén. A talajvízszintet a kutakban havonta észleljük. A vizsgált élőhelyfoltokban 5×5 m-es állandó kvadrátokban cönológiai felvételeket készítettünk négy évben (2005, 2009, 2014 és 2016-ban). A vizsgált időszak alatt egyik észlelőkútban sem lehetett trendszerű változást kimutatni, az éves ingadozás azonban jelentős volt. A cönológiai felvételeket kanonikus korreszpondencia elemzéssel (CCA) értékeltük ki. Megállapítottuk, hogy az élőhelyek minden évben határozottan elkülönülnek, az időbeli változások csekélyek, és nem trendszerűek. A cönológiai felvételek Borhidi-féle vízállapot-index (WB) spektrumában és a Borhidi-féle természetességi értékszámok (SBT) alapján is csak kevés helyen mutatható ki szignifikáns, időbeli változás. Megállapíthatjuk, hogy a Csipak-semlyék vegetációja meglehetősen stabil. A talajvízszint vizsgálatunk során mért szintje mellett az alkalmazott kezelések alkalmasak az értékek megőrzésére.
Hivatkozások
Aldous, A. R. & Bach, L. B. (2014): Hydro-ecology of groundwater-dependent ecosystems: applying basic science to groundwater management. – Hydrolog. Sci. J. 59: 530–544. doi: https://doi.org/10.1080/02626667.2014.889296
Aradi, E. (2007): Csipak-semlyék – In: Margóczi, K. (szerk.): Ökológiai vizsgálatok. Kutatási jelentés a HU-RO-SCG-1/146 azonosító számú INTERREG program keretében végzett munkáról. SZTE Ökológiai Tanszék, Szeged.
Aradi, E., Margóczi, K. & Krnács, Gy. (2007): Gyepmaradványok védelme és kezelése: a délkiskunsági semlyékek példája. – Termvéd. Közlem. 13: 199–208.
Biró, M., Czúcz, B., Horváth, F., Révész, A., Csatári, B. & Molnár, Zs. (2013): Drivers of grassland loss in Hungary during the post-socialist transformation (1987–1999). – Landscape Ecol. 28: 789. doi: https://doi.org/10.1007/s10980-012-9818-0
Biró, M., Iványosi-Szabó, A. & Molnár, Zs. (2015): A Duna-Tisza köze tájtörténete – In: Iványosi-Szabó, A. (szerk.): A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság negyven éve. KNPI Kecskemét. pp. 41–58.
Bölöni, J. Molnár, Zs. & Kun, A. (szerk.) (2011): Magyarország Élőhelyei. Vegetációtípusok leírása és határozója, ÁNÉR 2011. – MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, 441 p.
Deák, J. Á. (2006): Morfológia–talaj–növényzet kapcsolatának mintázat-vizsgálata a Dorozsma–Majsai-homokháton. – In: Szabó M. (szerk.) Táj, környezet és társadalom. SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék - SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, Szeged. pp. 123–131.
Hammer, Ø., Harper, D. A. T. & Ryan, P. D. (2001): PAST: paleontological statistics software package for education and data analysis. – Paleontologia Electronica 4: 4–9.
Horváth, A. (2006): SynData: szünbotanikai (florisztikai és cönológiai) adatbázis-kezelő és -elemző program. – Kitaibelia 11: 55.
Horváth, F., Dobolyi, Z. K., Morschhauser, T., Lőkös, L., Karas, L. & Szerdahelyi, T. (1995): FLÓRA Adatbázis 1.2. Taxon-lista és attribútum-állomány. – Flóra Munkacsoport MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete és MTM Növénytár, Vácrátót, Budapest, 252 p.
Krnács, Gy. (2007): A gyephasználat jellemzése és értékelése. – In: Margóczi, K. (szerk.): Ökológiai vizsgálatok. Kutatási jelentés a HU-RO-SCG-1/146 azonosító számú INTERREG program keretében végzett munkáról. SZTE Ökológiai Tanszék, Szeged.
Margóczi, K., Urbán, M. & Madarász, B. (1998): Csodarétek a Dél-Kiskunságban – Kitaibelia 3: 275–278.
Margóczi, K., Szanyi, J., Aradi, E. & Busa-Fekete, B. (2007): Hydrological background of the dune slack vegetation in the Kiskunság. – Ann. Warsaw Univ. of Life Sci. 38: 105–114. doi: https://doi.org/10.2478/v10060-008-0027-0
Naumburg, E., Mata-Gonzales, R., Hunter, R. G., Mclendon, T. & Martin, D. W. (2005): Phreatophytic vegetation and groundwater fluctuations: a review of current research and application of ecosystem response modeling with an emphasis on Great Basin vegetation. Environ. Manage. 35: 726–740. doi: https://doi.org/10.1007/s00267-004-0194-7
R Development Core Team (2008). R: A language and environment for statistical computing. – R Foundation for Statistical Computing, Vienna, Austria. http://www.R-project.org.
Rakonczai, J. (2011): Az Alföld tájváltozásai és a klímaváltozás – In: Rakonczai J. (szerk.): Környezeti változások és az Alföld. Nagyalföld Alapítvány 7. Békéscsaba. pp. 137–148.
Ridolfi, L., D’Odorico, P. & Laio, F. (2006): Effect of vegetation– water table feedbacks on the stability and resilience of plant ecosystems. – Water Resour. Res. 42: W01201. doi: https://doi.org/10.1029/2005WR004444
Sipos, F. (2015): Természetvédelmi problémák a Homokhátságon – In: Iványosi-Szabó, A. (szerk.): A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság negyven éve. KNPI Kecskemét. pp. 41–58.
Sommer, B. & Froend, R. (2014): Phreatophytic vegetation responses to groundwater depth in a drying mediterranean-type landscape. J. Veg. Sci. 25: 1045–1055. doi: https://doi.org/10.1016/j.ecoleng.2009.11.029
Szalai, J. (2011): Talajvízszint-változások az Alföldön. – In: Rakonczai, J. (szerk.): Környezeti változások és az Alföld. Nagyalföld Alapítvány 7. Békéscsaba. pp. 97–110.
Szép, T., Margóczi, K. & Tóth, B. (2011): Biodiverzitás monitorozás. – Digitális tananyag. Készült a TÁMOP – 4.1.2-08/1/ pályázat keretében. Nyíregyháza. http://www.nyf.hu/kornyezet/sites/www.nyf.hu.kornyezet/files/tamop/Biodiverzitas_monitorozas.pdf
Tölgyesi, Cs., Zalatnai, M., Erdős, L., Bátori, Z., Hupp, N. & Körmöczi, L. (2016): Unexpected ecotone dynamics of a sand dune vegetation complex following water table decline. – J. Plant Ecol. 9: 40–50. doi: https://doi.org/10.1093/jpe/rtv032
