A 2014-es jégtörés tulajdonságai és az azt követő erdészeti fakitermelés hatásai a Börzsöny erdeiben
Absztrakt
Munkánk során a 2014-ben bekövetkezett – az elmúlt 50 év legnagyobb kiterjedésű és intenzitású – jégtörésének hatásait vizsgáltuk a Börzsönyben. Elvégeztük a jégtörés egyes tulajdonságainak kvantitatív leírását és összehasonlítottuk a korábbi börzsönyi jégtörésekkel kapcsolatos kutatások eredményeivel.A jégtörés előtt felmért területek újrafelvételezésével (azonos módszertan alapján) lehetőség nyílt a jégtörés hatásainak kimutatására. A 885 db mintavételi pont elemzése alapján megállapítható, hogy a jégtörés a nitrofil lágyszárúak tömeges felszaporodását, illetve az alacsony (< 50 cm) újulat borításának növekedését váltotta ki. E változások mértékét befolyásolhatja, hogy megtörtént-e a kidőlt faanyag összetermelése, s ha igen milyen technikával. Az erdészeti gépek által okozott talajbolygatás jobban károsítja az újulatot és nagyobb nitrofil borítást eredményez, mint a tradicionális közelítési technikák (lovas, kézi). Az erdőgazdálkodás alól több évtizede kivont Pogány-Rózsás Erdőrezervátum területén az erdők a gazdaságiakhoz képest kevésbé károsodtak.
Hivatkozások
Aszalós, R., Standovár, T., Ruff, J. & Barton, Zs. (2001): Jégtörések és széldöntések a Börzsöny erdeiben. – In: Mátyás, Cs., Führer, E. & Tóth, J. (szerk.): Gondolatok az erdővédelemről az ezredfordulón. Az MTA Erdészeti Bizottsága és az Erdészet Tudományos Intézet jubileumi ülése Pagony Hubert és Szontagh Pál 75. születésnapja alkalmából. ERTI, pp. 103–116.
Aszalós, R., Standovár, T. & Barton, Zs. (2004): A börzsönyi jégtörések okairól az országosan egyre nagyobb területet érintő jégtörések fényében. – In: Mátyás, Cs. & Vígh, P. (szerk.): Erdő és Klíma IV. NyME, pp. 249–262.
Aszalós, R., Imelda, S., Kenderes, K., Ruff, J., Czúcz, B. & Standovár, T. (2012): Accurate prediction of ice disturbance in European deciduous forests with generalized linear models: a comparison of field–based and airborne–based approaches. – Eur. J. Forest Res. 131: 1905–1915. doi: https://doi.org/10.1007/s10342-012-0641-6
Fidej, G., Rozman, A., Nagel, T. A., Dakskobler, I. & Diaci, J. (2016): Influence of salvage logging on forest recovery following intermediate severity canopy disturbances in mixed beech dominated forests of Slovenia. – iForest. 9: 430–436. doi: https://doi.org/10.3832/ifor1616-008
Hirka, A. (ed) (2014): Országos erdőkár nyilvántartási rendszer. A 2014. évi biotikus és abiotikus erdőgazdasági károk, valamint 2015-ben várható károsítások. – NAIK Erdészeti Tudományos Intézet, NÉBIH Erdészeti Igazgatóság, 225 p.
Irland, L. C. (2000): Ice storms and forest impacts. – Sci. Total Environ. 262: 231–242. doi: https://doi.org/10.1016/S0048-9697(00)00525-8
Kelemen, K., Mag, Zs., Aszalós, R., Benedek, Zs., Czúcz, B., Gálhidy, L., Kovács, B., Standovár, T. & Tímár, G. (2013): Hazai erdők jövője a klímaváltozás tükrében. – Természet Világa 144: 7–10.
Kenderes, K. (2008): Kelet–közép európai bükkösök természetes faállomány–dinamikája. – Doktori értekezés. Témavezető: Standovár Tibor. Eötvös Loránd Tudományegyetem.
Lihai, W. (1996): Assessment of animal skidding and ground machine skidding under mountain conditions. – J. For. Res. 7: 63–72. doi: https://doi.org/10.1007/BF02843060
Schelhaas, M.-J., Nabuurs, G.-J. & Schuck, A. (2003): Natural disturbances in the European forests in the 19th and 20th centuries. – Global Change Biol. 9: 1620–1633. doi: https://doi.org/10.1046/j.1365-2486.2003.00684.x
Standovár, T., Aszalós, R. & Kenderes, K. (2006): Középhegységi lomberdők természetes bolygatásainak vizsgálata távérzékeléses módszerekkel. – Project Report. OTKA.
Standovár, T., Szmorad, F., Kovács, B., Kelemen, K., Plattner, M., Roth, T. & Pataki, Zs. (2016): A novel forest state assessment methodology to support conservation and forest management planning. – Community Ecol. 17: 167–177. doi: https://doi.org/10.1556/168.2016.17.2.5
Tanács, E., Orbán, I., Zoltán, L. & Standovár, T. (2017): A 2014. decemberi jég hatására dőléssel és koronatöréssel érintett erdőállományok azonosítása légifotók objektum–alapú elemzésével. – In: Mizsei, E. & Szepesváry, Cs. (szerk.): XI. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia Absztrakt kötet. Magyar Biológiai Társaság, pp. 128–129.
Zoltán, L. (2018): A 2014-es jégtörés és az azt követő kitermelés hatásai a Börzsöny erdeiben. – Diplomamunka. Témavezető: Standovár Tibor. Eötvös Loránd Tudományegyetem.
Zoltán, L. & Standovár, T. (2017): A 2014–es jégtörés okainak és hatásainak elemzése a Börzsöny erdeiben. – In: Blanka, V. & Ladányi, Zs. (szerk.): Interdiszciplináris tájkutatás a XXI. században. A VII. Magyar Tájökológiai Konferencia tanulmányai. Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézet, pp. 649-656.
