A fokozottan védett keleti lápibagoly (Arytrura  musculus) jelölés-visszafogásos populációvizsgálata  egy természetkárosítási ügy kapcsán

András Ambrus; András Szabadfalvi; Ádám Kőrösi; Adrienn Patalenszki

Ambrus András Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Szabadfalvi András Tűzlepke Bt.
Kőrösi Ádám MTA–ELTE–MTM Ökológiai Kutatócsoport
Patalenszki Adrienn Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar

Kulcsszavak: cserjeirtás, fűzláp, jelölés-visszafogás, MARK, tájhasználat, denzitásbecslés

Absztrakt

Kutatásunk elsődleges célkitűzése annak megállapítása volt, mekkora kárt okozott a diapauzában lévő hernyók megsemmisítésével járó, elhíresült kokadi rekettyefűz-cserjeirtás a helyi lápibagoly populációban. A kérdést az indokolta, hogy a közvéleményre és a szakmai fórumokra egyaránt sokkolóan hatott az első közelítésben megállapított másfél milliárd forint összegű kártétel. A populációméret becsléséhez, több mintavételi helyen, különböző fényforrások alkalmazásával, szimultán lámpázásos mintavételezéssel (lepedő és élvefogó csapdák), jelölés-visszafogást végeztünk a rajzási csúcs idején. Összesen 94 fogási esemény történt (78 jelölés és 16 visszafogás), melyekből a statisztikai kiértékelésnél 80-at vettünk figyelembe. A napi populációméretre 11–117 egyed körüli értékeket, a vizsgált időszak teljes népességére (szuperpopuláció) 226 példányt kaptunk. A jelölt állatok egyenes vonalú maximális elmozdulásai, és az ehhez mért pufferterületek alapján, a hatáskörzetet 38 hektárra becsültük. Ebben az élőhelymozaik-komplexumban a becsült denzitás a vizsgálat ideje alatt 6 pld/ha volt, ami egy konzervatív becslés, hiszen a szuperpopuláció a rajzás teljes időszaka alatt ennél mindenképpen nagyobb lehetett. Ez az egyedsűrűség jóval alacsonyabb a korábbi becslések által szolgáltatott 1200 egyed/ha értéknél, ami a túlzott mértékű kárérték megállapításához vezetett.

Hivatkozások

Ambrus, A., Szabadfalvi, A. & Patalenszki, A. (2014): Mennyi az annyi? (Gondolatok a keleti lápibagolylepke ügyében a kár nagyságáról). – Erdészeti Lapok 149(10): 332–335.

Baranyi, T., Józsa, Á. Cs. & Bertalan, L. (2006): Arytrura musculus (Ménétriés 1859) – In: Varga, Z. (szerk.): Natura 2000 fajok kutatásai I. – Natura 2000 species studies I., Dél-Nyírség-Bihari Tájvédelmi és Kulturális Értékőrző Egyesület, Debrecen, pp. 71–87.

Sum, Sz., (2014): Keleti lápibagoly Arytrura musculus (Ménétriés, 1859). – In: Haraszthy, L. (szerk.): Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon, Pro Vértes Közalapítvány, pp. 338–343.

White, G. C. & Burnham, K. P. (1999): Program MARK: survival estimation from populations of marked animals. Bird Study 46(1): S120–S139.