A tőzegeper (Comarum palustre L.) ex-situ védelme

János Dudás; Anett Endrédi; Anikó Veres; János Nagy

Dudás János Szent István Egyetem, Növénytani és Ökofiziológiai Intézet
Endrédi Anett Szent István Egyetem, Növénytani és Ökofiziológiai Intézet
Veres Anikó Szent István Egyetem, Genetika és Biotechnológiai Intézet
Nagy János Szent István Egyetem, Növénytani és Ökofiziológiai Intézet

Kulcsszavak: ex-situ, Rosaceae, fokozottan védett, szaporítás, veszélyeztetett, Őrség, Szőce

Absztrakt

Kutatásunk egy Magyarországon erősen megfogyatkozott, fokozottan védett és szőcei állományának ex-situ szaporítására javasolt növény, a tőzegeper (Comarum palustre L.) szaporítását tűzte ki célul. A terület bejárása, az irodalmi adatok és saját cönológiai felvételeink alapján megállapítottuk, hogy a faj a szőcei lápréten számára előnytelen, inváziós és más konkurens fajokkal erősen benőtt, mintegy 15 m2-es területen található csak meg. A szaporítási kísérleteket a szőcei láprétről begyűjtött 4 db legyökeresedett- és egy gyökértelen indarészből kiinduló dugványozással, valamint a SZIE Botanikus kertjében régóta fellelhető egyedekről begyűjtött rügyekből és leveles hajtásrészekből kiinduló mikroszaporítással végeztük 2014 folyamán. A begyűjtött indarészekből 18 db, két rüggyel rendelkező dugványt állítottunk elő. Ezeket INCIT-5 porral kezeltük és perlit gyökereztető közegbe helyeztük. Végül 6 db (33,3 %) került kiültetésre: a négy gyökeres szártag mindegyike (100%), az öt hajtáscsúcsi szártagból pedig kettő (40%). A középső szártagokból készített dugványok mindegyike elpusztult. A mikroszaporítási kísérleteket MS táptalajon, három különböző sterilizációs eljárás tesztelésével végeztük. A felhasznált 24 rügy közül négy fejlődésnek indult, de fertőzés következtében mind elpusztult. A leveles hajtásrészek egyike sem indult fejlődésnek. A faj dugványozással való szaporítása könnyen megoldható, mikroszaporítása eddig sikertelen, az ehhez használható rügyek sterilizálása megoldandó feladat. Az in-situ állomány megmaradásának és az ex-situ állományból való visszatelepítés sikerének alapvető követelménye az élőhely restaurálása, konkurens fajokban szegény, nyíltvízfelületek kialakítása és fenntartása.

Hivatkozások

Anonymus (2009): Pimpó (Potentilla). – In: Király, G. (szerk.): Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, pp. 214–218.

Borhidi, A. (2007): Magyarország növénytársulásai. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 610 p.

Farkas ,S. (szerk.) (1999): Magyarország védett növényei. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, 416 p.

Házi, J., Lesku, B. (szerk.). A nemzeti park igazgatóságok által ex-situ védelemre javasolt növényfajok listája. – Aktuális Flóra-és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében VII. konferencia, Debrecen, 2006.02.24–26.

Hidding, B., Sarneel, J. M. & Bakker, E. S. (2014): Flooding tolerance and horizontal expansion of wetland plants: facilitation by floatingmats? – Aquat. Bot. 113: 83–89

Király, G. (szerk.) (2007): Vörös Lista. A magyarországi edényes flóra veszélyeztetett fajai. – Szerzők saját kiadása, Sopron. 73 p.

Koncz, T., Veres, A., Tisza, V., Kerti, B., Kiss, E. & Heszky, L. (2005): Szamócafajták (Fragaria × ananassa Duch.) in vitro hajtásregenerációja. – In: Kertész, Z. (szerk.): XI. Növénynemesítési Tudományos Napok. 185 p.

Lájer, K. (1998): Bevezetés a magyarországi lápok vegetációökológiájába. – Tilia 6: 84–238.

Molnár, V. A. (2004): Kétszikűek I. – Kossuth Kiadó, Budapest. 112 pp.

Murashige, T. & Skoog, F. (1962): A revised medium for rapid growth and bioassays with tobacco tissue cultures. – Physiol. Plant. 15: 473–497.

Nagy, J. (2006): Az Észak-Alföld új társulásai I.: A Comaro-Typhetum latifoliae Nagy ass. Nova. – Kitaibelia 11(1): 69.

Németh, F. (1989): Száras növények. [Vascular plants]. – In: Rakonczay, Z. (ed.): Vörös Könyv. A Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett állat- és növényfajok. [Red Data Book. Extinct and threatened animal and plant species of Hungary]. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 265–325.

Simon, T. (2000): A magyarországi edényes flóra határozója. II. Kötet. Harasztok-Virágos növények. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 845 p.

Szakály, Á. (2010): Hagyományos tájhasználat és a természetes élőhelyek alakulása Szőce környékén. Szakdolgozat. – ELTE Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék, Budapest, 86 p.

Szakály, Á. (2013): A szőcei tőzegmohás láprétek aktuális botanikai felmérése. – Kézirat, ELTE Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék, Budapest, 110 p.

The Plant List (2013). Version 1.1. http://www.theplantlist.org/ (Letöltés ideje: 2015.01.01.)

Apweb (2014). http://www.mobot.org/MOBOT/research/APweb/ (Letöltés: 2015.01.01.)

http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=menu_2169 (Letöltés ideje: 2015.01.01.)

http://kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK12128.pdf (Letöltés ideje: 2015.01.01.)