Extrém szárazság és a növényzeti borítottság hatása szabadon élő fonálféreg együttesek denzitására

Judit Szakálas; György Kröel-Dulay; Ivett Kerekes; Anikó Seres; Gábor Ónodi; Péter Nagy

Szakálas Judit Szent István Egyetem Mezőgazdasági és Környezettudományi Kar, Állattani és Állatökológiai Tanszék
Kröel-Dulay György MTA Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet
Kerekes Ivett Szent István Egyetem Mezőgazdasági és Környezettudományi Kar, Állattani és Állatökológiai Tanszék
Seres Anikó Szent István Egyetem Mezőgazdasági és Környezettudományi Kar, Állattani és Állatökológiai Tanszék
Ónodi Gábor MTA Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet
Nagy Péter Szent István Egyetem Mezőgazdasági és Környezettudományi Kar, Állattani és Állatökológiai Tanszék

Kulcsszavak: klímamanipuláció, Nematoda, szárazság stressz, denzitás, talajborítás

Absztrakt

A szabadon élő fonálférgek nagy számban és magas diverzitásban fordulnak elő a talajban. Stresszérzékenység és szaporodási dinamika szempontjából is jelentős változatosság jellemző rájuk, így a környezeti változások kitűnő indikátorai lehetnek. Egy klímaváltozás-kísérlet (ExDRain) első évében az extrém szárazság és a növényzeti borítottság hatását vizsgáltuk a szabadon élő fonálférgek denzitására egy alföldi homokpusztagyep talajában. Kérdéseink a következők voltak: van-e hatása a fonálféreg együttesek denzitására (1) az extrém aszályt szimuláló kezelésnek, (2) a növényzet jelenlétének, illetve hiányának? Az aszályt szimuláló kezelés fonálféreg denzitást csökkentő hatása a kezelést követő első (május) és ötödik (szeptember) hónapban volt statisztikailag szignifikáns. Mind a négy mintavételi időpontban (március, május, július, szeptember) szignifikánsan pozitív hatása volt a növényzettel való borítottságnak. Fentiek szerint a fonálférgek reagálnak az extrém aszályt szimuláló kezelésre, így jó indikátorai lehetnek e folyamatok változásainak. Mindenképpen figyelemmel kell kísérni továbbiakban is az olyan háttérváltozók befolyásoló hatását, mint a talaj nedvességtartalma és hőmérséklete. Mivel önmagában a denzitás értékek változása nem közöl elég információt, a továbbiakban egyéb mutatók, például a táplálkozási csoportok vizsgálata is szükséges.

Hivatkozások

Andrássy, I. & Farkas, K. (1988): Kertészeti növények fonálféreg kártevői. – Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 418 pp.

Baermann, G. (1917): Eine einfache Methode zur Auffindung von (nematoden) Ankylostomum Larven in Erdproben. – Geneesk. Tijdschr. Ned-Indië. 57: 131–137.

Bakonyi, G. & Nagy, P. (2000): Temperature-and moisture induced changes in the structure of the nematode fauna of a semiarid grassland - patterns and mechanisms. – Glob. Change Biol. 6: 697–707.

Bakonyi, G., Nagy, P., Kovács-Láng, E., Kovács, E., Barabás, S., Répási, V. & Seres, A. (2007): Soil nematode community structure as affected by temperature and moisture in a temperate semiarid shrubland. – Appl. Soil Ecol. 37: 31–40.

Bongers, T. (1990): The maturity index: an ecological measure of environmental disturbance based on nematode species composition. – Oecologia 83:14–19.

Bongers, T. & Bongers, M. (1998): Functional diversity of nematodes. – Appl. Soil Ecol. 10: 239– 251.

Czúcz, B., Kröel-Dulay, Gy., Rédei, T., Botta-Dukát, Z. & Molnár, Z. (2007): Éghajlatváltozás és biológiai sokféleség elemzések az adaptációs stratégia tudományos megalapozásához. – Kutatási jelentés, KVVM, pp. 1–9.

Kovács-Láng, E., Kröel-Dulay, Gy., Garadnai, J., Lhotsky, B., Barabás, S. & Beier, C. (2008): Experimental study of the effects of climate change, the VULCAN Project – Experimental design, changes in phenology and plant cover. – In: Kovács-Láng, E., Molnár, E., Kröel-Dulay Gy. & Barabás, S. (szerk.): The KISKUN LTER: Long-term ecological research in the Kiskunság. Hungary, pp. 47–48.

Landesman, W. J., Treonis, A. M. & Dighton, J. (2010): Effects of a one-year rainfall manipulation on soil nematode abundances and community composition. – Pedobi. Int. J. Soil Biol. doi:10.1016/j.pedobi.2010.10.002

Ilieva-Makulec, K., & De Boeck, H. J. (2013): Changes in soil nematode community structure following warming and drought manipulations in grassland mesocosm experiment. – Pol. J. Ecol. 61: 17–163.

Pen-Mouratov, S., He, X., & Steinberger, Y. (2004): Spatial distribution and trophic diversity of nematode populations under Acacia raddiana along a temperature gradient in the Negev Desert ecosystem. – J. Arid Environ. 56: 339–355.

R core team (2013): R STATISZTIKAI PROGRAM: http://www.r-project.org/

Steinberger, Y., Liang, W., Savkina, E., Meshi, T. & Barness, G. (2001): Nematode community composition and diversity associated with a tropoclimatic transect in a rain shadow desert. – Eur. J. Soil Biol. 37: 315–320.

s’Jacob J. & Van Bezooijen J. (1984): A manual for practical work in nematology. – Department of Nematology, Wageningen Agricultural University, 77 pp.

Verschoor, B. C., de Goede, R. G. M., de Vries, F. W. & Brussaard, L. (2001): Changes in the composition of the plant-feeding nematode community in grasslands after cessation of fertilizer application. – Appl. Soil Ecol. 17: 1–17.

Wilson, M. J. & Kakouli-Duarte, Th. (2009): Nematodes as Environmental Indicators. – CABI, Wallingford, pp. 1–341.

Wu, S., Zheng, D., Yin, Y., Lin, E. & Xu, Y. (2010): Northward-shift of temperature zones in China’s eco-geographical study under future climate scenario. – J. Geogr. Sci. 20(5): 643–651.