Élőhelyfejlesztés és ragadozógazdálkodás hatása a mezei nyúl (Lepus europaeus) populációdinamikájára
Absztrakt
A mezei nyúl állománya országosan és Európa szerte is az 1970-es évek óta csökkenő tendenciát mutat. A csökkenés háttereként leggyakrabban az élőhelyvesztést és ragadozógyérítés hiányát említik. Célunk volt, hogy felmérjük a mezei nyúl populációdinamikája és az intenzív ragadozógyérítés közötti kapcsolatot egy Jászsági mintaterületen (1662 ha). Hipotézisünk szerint az intenzív ragadozógyérítéses területen magasabb lesz a mezei nyúl állománysűrűsége. A vizsgálati területünket két részre osztottuk fel (intenzív ragadozógyérítéses, azaz kezelt és kontroll). Egy előre kijelölt útvonalon, 2012 őszén alapállapot-felmérést végeztünk, amelyben a látott mezei nyulak sűrűségében a két mintaterület között nem volt különbség. A következő években az intenzívebb ragadozógyérítés mezei nyúl állományra gyakorolt hatásait vetettük össze a két mintaterület között. Hogy kizárjuk az élőhely-fejlesztés esetleges torzító hatását a kezdeti évben a mintaterületeket összehasonlítottuk a potenciálisan élőhely-fejlesztésnek tekinthető Agrár-környezetgazdálkodási Támogatási Rendszer (AKG) parcelláinak lefedettségei szerint is. Nem találtunk különbséget, így a tapasztalt eltérések nagy valószínűséggel az intenzív ragadozógyérítés hatásának tudhatók be. 2013
őszén a kezelt területen 2012-höz képest szignifikánsan több nyulat becsültünk és szignifikánsan több nyulat láttunk a kontroll területhez képest is. Ellenben 2014 tavaszán a kezelt terület nem mutatott 2013-hoz képest eltérést, míg a kontroll területen szignifikánsan több nyulat láttunk a kezelt területhez képest. A kontroll területen feltehetően a 2014-es vetésszerkezet miatt lehetett ez az eltérés.
Hivatkozások
Benton, T. G., Vickery, J. A. & Wilson, J. D. (2003): Farmland Biodiversity: Is habitat heterogenity the key? – Trends Ecol. Evol. 18(4): 182–188.
Berg, A. & Kvarnback, O. (2005): Preferences for different arable field types among breeding farmland birds. – Ornis Svecica 15: 31–42.
Biró, Zs., Katona, K. & Szemethy L. (2003): A mezei nyúl táplálkozási jellegzetességei különböző magyarországi élőhelyeken. – Vadbiológia 10: 68–73.
Biró, Zs. & Szemethy, L. (2010): A nyúlbecslés gyakorlata. – Nimród Vadászújság 2010/2: 14–17.
Biró, Zs., Szemethy, L., Heltai, M. Csányi, S., Szabó, L., Patkó, L. & Ujhegyi, N. (2013): Az apróvad állomány és a ragadozógazdálkodás helyzete Magyarországon. – HELICON LIFE+ tanulmány, Szent István Egyetem, Gödöllő, 114 pp.
Biró, Zs., Szemethy, L., Heltai, M., Csányi, S., Tóth, K. (2014): Alapozó tanulmány a mezei nyúl fajkezelési tervhez. – Szent István Egyetem, Gödöllő, 152 pp.
Birrer, S., Spiess, M., Herzog, F., Jenny, M., Kohli, L. & Lugrin, B. (2007): The Swiss agri-environment scheme promotes farmland birds: but only moderately. – J. Ornithol. 148 (Supplement. 2): 295–303.
Bracken, F. & Bolger, T. (2006): Effects of set-aside management on birds breeding in lowland Ireland. – Agr. Ecosyst. Environ. 117: 178–184.
Buckland, S. T., Anderson, D. R., Burnham, K. P., Laake, J. L., Borchers, D. L. & Thomas, L. (Eds) (2004): Advanced Distance Sampling. – Oxford University Press, Oxford, UK.
Csányi, S. (2010): Vadbiológia. – Mezőgazda Kiadó. 136 pp.
Csányi, S. (2013): Vadgazdálkodási Adattár, 1960-2013. – Országos Vadgazdálkodási Adattár, Gödöllő
Donelly, C. A., Woodroffe, R., Cox, D. R., Bourne, J., Gettinby, G., Fevre, A. M., McInerney, J. P. & Morrison, W. I. (2003): Impact of localized badger-culling on tuberculosis incidence in British cattle. – Letters to Nature 426: 834–837.
Faragó, S. (2004): Túzok (Otis tarda). – In: Faragó, S. (szerk): KvVM Természetvédelmi Hivatal Fajmegőrzési Tervek. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, Budapest, 73 pp.
Faragó, S. (2006): A mező, mint a vad otthona. – In: Faragó, S. (szerk.): Magyar Vadász Enciklopédia. Totem Plusz Könyvkiadó Kft, Budapest, pp. 95–119.
Faragó, S. (2012): A Lajta project - Egy tartamos mezei vad és ökoszisztéma vizsgálat 20 éve. Nyugat- magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, 655 pp.
Frölich, K., Wisser, J., Schmüser, H., Fehlberg, U., Neubauer, H., Grunow, R., Nikolaou, K., Priemer, J., Thiede, S., Streich, W. J. & Speck, S. (2003): Epizootiologic and ecologic investigations of European brown hares (Lepus europaeus) in selected populations from Schleswig-Holstein, Germany. – J. Wildlife Dis. 39(4): 751–761.
GraphPad Software (2014): InStat demo, La Jolla, USA
Heltai, M. (2004): Élőhely-fejlesztés, és - javítás. – Egyetemi jegyzet, Vadvilág Megőrzési Intézet, Gödöllő, pp. 96, 6–8, 58–64.
Horváth, M. (2009): Habitat- and prey-selection of imperial eagles. – PhD thesis, pp.47–59.
Horváth, M., Szitta, T., Firmánszky, G., Solti, B., Kovács, A. & Moskát, Cs. (2010): Spatial variation in prey composition and its possible effect on reproductive success in an expanding Eastern Imperial Eagle (Aquila heliaca) population. – Acta Zool. Acad. Sci. H. 56: 187–200.
Jolánkai, M. & Németh, T. (2002): Precíziós növénytermesztés. (Crop responses induced by precision management techniques. – Acta Agron. Hung. 50: 173–178.
Kovács, Gy. & Heltay, I. (1985): A mezei nyúl. Ökológia, gazdálkodás, vadászat. – Mezőgazda Kiadó, Budapest
Kronenberg, J., and K. Hubacek. (2013): Could payments for ecosystem services create an “ecosystem service curse”? – Ecol. Soc. 18(1): 10.
Lindström, E. R., Andrén, H., Angelstam, P., Cederlund, G., Hörnfeldt, B., Jäderberg, L., Lemnell, P-A., Martinsson, B., Sköld, K. & Swenson, J. E. (1994): Disease reveals the predator: sarcoptioc mange, red fox predation, and prey populations. – Ecology 75(4): 1042–1049.
MacDonald, D.W., Tattersall, F. H., Service, K. M., Firbank, L. G. & Feber, R. E. (2007): Mammals, agri-environment schemes and set-aside – what are the putative benefits? – Mammal Rev. 37: 259–277.
Michalski, F., Crawshaw, P. G. JR., Oliveira, T. G. & Fabián, M. E. (2007): Efficiency of box-traps and leg-hold traps with several bait types for capturing small carnivores (Mammalia) in a disturbed area of Southeastern Brazil.– Rev Biol. Trop. (International Journal of Tropical. Biology and Conservation) 55(1): 315–320.
Oláh J. (2006): A Zengő közhaszna (Természetes táji erőforrások pénzértéke). – Polgári Szemle 2006:2(1) http://www.polgariszemle.hu/index.php?view=v_article&ID=79&paging=1
Panek, M., Kamieniarz, R. & Bresiński, W. (2006): The effect of experimental removal of red foxes Vulpes vulpes on spring density of brown hares Lepus europaeus in western Poland. – Acta Theriol. 51: 187–193.
Parkes, J. (2001): Methods to monitor the density and impact of hares (Lepus europaeus) in grasslands in New-Zealand – DOC Science Internal Series 8, Department of Conservation 1: 13.
Pielowski Z. (1971): Length of life of the hare. – Acta Theriol. 16: 89–94.
Reynolds, J. C., Stoate, C., Brockless, M. H., Aebischer, N. J. & Tapper, S. C. (2010): The consequences of predator control for brown hares (Lepus europaeus) in UK farmlands. – Eur. J. Wildlife Res. 54: 541–549.
Rödel, H. G. & Dekker, J. J. A. (2012): Influence of weather factors on population dynamics of two lagomorph species based on hunting bag records. – Eur. J. Wildlife Res. 58(1): 923–932.
Sainte Marie, C. (2014): Rethinking agri-environmental schemes. A result-oriented approach to the management of species-rich grasslands in France. – J. Environ. Plann. Man. 57(5): 704–719.
Santilli, F. & Galardi, L. (2006): Factors affecting brown hare (Lepus europaeus) hunting bags in Tuscany region (Central Italy). – Hystrix 17(2): 143–153.
Schmidt, N, M., Asferg, T. & Forchhammer, M., C. (2004): Long term patterns in European brown hare population-dynamics in Denmark: effects of agriculture, predation and climate. – BMC Ecology 4:15.
Strauss, E., Grauer, A., Bartel, M., Klein, R., Wenzelides, L., Greiser, G., Muchin, A., Nösel, H.& Winter, A. (2008): The German wildlife information system: population densities and development of the European hare (Lepus europaeus PALLAS) during 2002-2005 in Germany. – Eur. J. Wildlife Res. 54: 142–147.
Szemethy, L., Biró, Zs. & Kelemen, J. (2004): Összefoglaló tanulmány a mezei nyúl gazdálkodás aktuális helyzetéről és a szükséges fejlesztésről. – SZIE Vadvilág Megőrzési Intézet, Gödöllő, 37 pp.
Tarnawa, Á., Klupács, H. & Jolánkai, M. (2010): Effect of agro-ecosystem components on the population dynamics of European brown hare (Lepus Europaeus PALLAS). – Acta Agron. Hung. 58 (4): 419–426.
Vaughan, N., Lucas, E. A., Harris, S. & White, P. C. L. (2003): Habitat associations of European hares Lepus europaeus in England and Wales: implications for farmland management. – J. Appl. Ecol. 40: 163–175.
