A legeltetés hatása a gyepekre és természetvédelmi vonatkozásai a Tapolcai- és a Káli-medencében
Absztrakt
A Tapolcai- és a Káli-medence gyepterületein (Badacsonytomaj, Nemesgulács, Kisapáti, Gyulakeszi, Káptalantóti, Kővágóörs, Köveskál) végeztünk botanikai vizsgálatokat, valamint termésbecslést. A cönológiai felvételeket a növények fajszáma, összborítása, a gyógy- és mérgező fajok száma, a relatív talajnedvesség, relatív nitrogénigény és takarmányozási mutatók alapján értékeltük. A termésbecslés alapján kiszámítottuk a területre terhelhető állatlétszámot és azt összehasonlítottuk a jelenleg ott legelő létszámmal. A vizsgált medencékben a legelterjedtebb hasznosítási mód a szabad legeltetés. Gyepjeikre általában jellemző volt a kedvezőtlen fajösszetétel, melynek kialakulása rendszerint visszavezethető a rossz gazdálkodási stratégiára, a felhagyott területek nagy arányára, mely kiváló lehetőség a ruderális fajok felszaporodására.
Hivatkozások
Ángyán, J. (2000): Válaszúton a mezőgazdaság. – In: Gadó, Gy. (szerk.): A természet romlása a romlás természete. Föld Napja Alapítvány, Budapest, pp. 37–59.
Ángyán, J., Tardy, J. & Vajnáné Madarassy, A. (szerk.) (2003): Védett és érzékeny természeti területek mezőgazdálkodásának alapjai. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 26–48.
Ángyán, J., Podmaniczky, L., Tar, F. & Vajnáné Madarassy, A. (szerk.) (1999): Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program. – FVM Agrár-környezetgazdálkodási Tanulmánykötetek I. Budapest, 155 pp.
Balázs, F. (1949): A gyepek termésbecslése növényszociológiai felvételek alapján. – Agrártudomány 1: 26–35.
Barcsák, Z., Baskay, T. & Prieger, K. (1978): Gyeptermesztés és hasznosítás. – Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 242 pp.
Barcsák, Z. & Kertész, I. (1987): Gazdaságos gyeptermesztés és hasznosítás. – Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 260 pp.
Barcsák, Z.&Kertész, I. (1990): Gyeptermesztés és hasznosítás. – Egyetemi jegyzet, Gödöllő. 340 pp.
Birkás, M.&Gyuricza, Cs. (2004): Talajhasználat – Műveléshatás – Talajnedvesség. – SZIE Növénytermesztési Intézet, Gödöllő, 175 pp.
Braun-Blanquet, J. (1964): Pflanzensoziologie. – Springer-Verlag, Wien–New York. 865 pp.
Dér, F. & Marton, I. (2001): A gyephasználat kérdései. – In: Vinczeffy, I. (szerk.) Gyepgazdálkodásunk helyzete és kilátásai. DATE, Debrecen, pp. 269–274.
Deák, B., Török, P., Kapocsi, I., Lontay, L., Vida, E., Valkó, O., Lengyel, Sz. & Tóthmérész, B. (2008): Szik- és löszgyep-rekonstrukció vázfajokból álló magkeverék vetésével a Hortobágyi Nemzeti Park területén (Egyek–Pusztakócs). – Tájökológiai Lapok 6: 323–332.
Kárpáti, L. (2007): Természetvédelem és állattenyésztés. Magyar Juhászat 2007(11): 4–6.
Klapp, E., Boeker, P., König, F.&Stählin, A. (1953): Wertzahlen der Grünlandpflanzen. – Grünland 2: 38–40.
Kota, M., Zsuposné Oláh, A. & Vinczeffy, I. (1993): A gyep néhány gyógynövényének takarmányértéke és mikrobiológiai jelentősége. – In: Vinczeffy, I. (szerk.) Legeltetéses állattartás. DATE, Debrecen, pp. 159–169.
Láng, I. (1997): A gyep szerepe a biodiverzitás megőrzésében. – In: Vinczeffy, I. (szerk.) Legeltetéses állattartás. DATE, Debrecen, pp. 133–137.
Simon, T. (2000): A magyar edényes flóra határozója. – Tankönyvkiadó, Budapest. 845 pp.
Szemán, L. (1990): Domb- és hegyvidéki gyepek termőképességének javítási lehetőségei. – Kandidátusi értekezés. Gödöllő, 144 pp.
Szemán, L. (1991): Gyephozamnövelés újratelepítéssel. Tudományos Tanácskozás. – In: SZERK.??? „Természetes állattartás”. Hódmezővásárhely, pp. 119–122.
Szemán, L. (1994): A rét és legelőgazdálkodás. – In: Husti, I. (szerk.) Szántóföldi növénytermesztés, rét- és legelőgazdálkodás, erdészet. Info. Prod. Bt. és MÜSZI, Budapest, pp. 130–135.
Szemán, L. (1994–1995): Grassland yield and seedbed preparation. – Bulletin of the University of Agricultural Sciences 6: 45–51.
Szemán, L. (1997): Possibilities of renovation on Hungary grasslands. – XVIII. International Grassland Congress Proceeding. Canada, Saskatoon 2: 83–84.
Szemán, L. (2005): Rét- és legelőgazdálkodás. – In: Glatz, F. (szerk.) A rendszerváltás kihatása a természeti környezetre. Rendszerváltás Magyarországon, műhelytanulmányok. MTA Társadalomkutató Központ, pp. 67–93.
Tasi, J. (2002): Gyepek gyomnövényei és a gyomszabályozás lehetőségei. – Egyetemi jegyzet SZIE. Gödöllő, 40 pp.
Tasi, J. (2003): Gyepek mérgező és gyomnövényei. – Egyetemi jegyzet. SZIE Gödöllő, 58 pp.
Tasi, J. (2010): Gyepgazdálkodás. – Egyetemi jegyzet, SZIE, Gödöllő, 94 pp.
Török, P., Arany, I., Prommer, M., Valkó, O., Balogh, A., Vida, E., Tóthmérész, B. & Matus, G. (2007): Újrakezdett kezelés hatása fokozottanvédett kékperjés láprét fitomasszájára, faj- és virággazdagságára. – Természetvédelmi közlemények 13: 187–198.
Várallyay, Gy. (2005): A föld, mindenekelőtt a talajminőség és a talajhasználat változásai. – In: Glatz, F. (szerk.): A rendszerváltás kihatása a természeti környezetre. Rendszerváltás Magyarországon, műhelytanulmányok. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, pp. 7–41.
Vida, E., Török, P., Deák, B. & Tóthmérész, B. (2008): Gyepek létesítése mezőgazdasági művelés alól kivont területeken: a gyepesítés módszereinek áttekintése. – Botanikai Közlemények 95: 101–113.
Vinczeffy, I. (1992): Adatok gyepeink gyógynövényeiről. – In: Vinczeffy, I. (szerk.): Természetes állattartás. DATE, Debrecen, pp. 161–178.
Vinczeffy, I. (1993a): Természetes gyepeink védelme. – DNYN 11: 257–281.
Vinczeffy, I. (1993b): Legelő- és gyepgazdálkodás. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, 400 pp.
Vinczeffy, I. (1998): Lehetőségeink a legeltetéses állattartásban. – DGYN 16: 1–400.
Vinczeffy, I. (2001): Lehetőségeink a legeltetéses állattartásban. – DGYN 17: 7–21.
Vinczeffy, I. (2003): Gyepgazdálkodásunk jellemzése. – Gyepgazdálkodási Közlemények 1: 4–12.
