Nyílt homokpusztagyep társulás magvetéses technikával történt kialakításának előzetes eredményei ex situ körülmények között

Szilárd Czóbel; Krisztina Pap; Emese Huszti; Orsolya Szirmai; Ildikó Pándi; Zoltán Németh; Dóra Vikár; Károly Penksza

Czóbel Szilárd Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék
Pap Krisztina Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék
Huszti Emese Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék
Szirmai Orsolya Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Botanikus Kert
Pándi Ildikó Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Botanikus Kert
Németh Zoltán Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék
Vikár Dóra Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék
Penksza Károly Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék

Kulcsszavak: nyílt homokpusztagyep, ex situ, magvetés, Festuca vaginata, Koeleria glauca

Absztrakt

Gödöllőn, a Szent István Egyetem Botanikus Kertjében 2009-2010-ben védett homoki gyeptársulás lett kialakítva bemutatást és oktatást szolgáló céllal. Ennek keretében 2009-ben nyílt homokpusztagyep társulás magvetéses kialakításával kísérleteztünk egy több mint 500 m2-es, 15 éve parlagon hagyott területen, előzetes tereprendezés után. 2009 nyarán a tervezett 10 faj közül az aszályos év miatt csak 7-nek a magjait tudtuk begyűjteni a Kiskunságban, melyek 2009. szeptemberi elvetése után 2010-ben térhálós módszerrel monitoroztuk a magvak csírázásának és a magoncok túlélésének sikerességét a kijelölt terület egészén. A társulás 2 domináns fajának magjait közel egyenletesen, míg a többi taxonét célzottan a terület középső részén kialakított homokbuckán, illetve annak déli lejtőjén szórtuk el. A 7 faj közül 5 sikeresen kicsírázott és túlélt, továbbá a 2010. őszi monitorozás alapján a homoki csenkesz több mint 6000, míg a deres fényperje több mint 1000 kicsírázott tővel volt jelen a területen. A magvetés összességében sikeresnek bizonyult, így hatékony módszer lehet a nyílt homokpusztagyep kialakítása, vagy rekonstrukciója esetén, akár jóval nagyobb térskála esetén is. Eredményeink felhasználhatóak a gyakorlati természetvédelemben, főleg hasonló struktúrájú és fajkészletű gyepek esetében.

Hivatkozások

Csontos, P. (1998): The applicability of a seed ecological database (SEED) in botanical research. – Seed Science Research 8: 47–52.

Csontos, P. (2001): A természetes magbank kutatásának módszerei. – Scientia Kiadó, Budapest, 155 pp.

Czóbel, Sz. & Szirmai, O. (2011): Gödöllői-dombság növényzete és flórája. – In: Szabó, L. (szerk.): A Gödöllői-dombság természeti- és gazdaságföldrajzi viszonyai, kultúrtörténete. SZIE Egyetemi Kiadó, Gödöllő, pp. 100–124.

Harcsa, M. & Szemán, L. (2009): Fajgazdag díszgyepek gyomszabályozási lehetőségei. – Növényvédelem 45: 605–609.

Halassy, M. & Török, K. (2004): Combination of treatments restores black locust plantations to native sand grassland (Hungary). – Ecological Restoration 22: 217–218.

Huenneke, L. F., Hamburg , S. P., Koide, R., Mooney, H. A. & Vitousek, P. M. (1990): Effects of soil resources on plant invasion and community structure in California serpentine grassland. – Ecology 71: 478–491.

Mclendon, T. & Redente, E. F. (1992): Effect of nitrogen limitation on species replacement dynamics during early secondary succession on a semiarid sagebrush site. – Oecologia 91: 312–317.

Ševčíková, M. & Holubec, V. (2005): Rescue of threatened grass species int he Czech Republic. – Bulletin of Botanical Gardens 14: 31–34.

Szili-Kovács, T., Tóth, T., Halassy, M. & Török, K. (2000): Homokpusztagyepek természetvédelmi restaurációja a talaj-nitrogén immobilizációjával. 2. Szabadföldi kísérletek. – Agrokémia és Talajtan 49: 505–521.

Tilman, D. (1986): Nitrogen-limited growth in plants from different successional stages. – Ecology 67: 555–563.

Török, K., Lohász, C. & Szitár, K. (2010a): Időjárási fluktuációk hatása kiskunsági nyílt homokpusztagyepek ökológiai restaurációjának sikerességére. – KLÍMA-21 FÜZETEK 61: 108–113.

Török, P., Deák, B., Vida, E., Valkó, O., Lengyel, Sz. & Tóthmérész, B. (2010b): Restoring grassland biodiversity: Sowing low-diversity seed mixtures can lead to rapid favourable changes. – Biological Conservation 143: 806–812.

Török, P., Miglécz, T., Valkó, O., Kelemen, A., Deák, B., Lengyel, Sz. & Tóthmérész B. (2011a): Recovery of native grass biodiversity by sowing on former croplands: Is weed suppression a feasible goal for grassland restoration? – Journal of Nature Conservation in press. DOI: 10.1016/j.jnc.2011.07.006

Török, P., Vida, E., Deák, B., Lengyel, Sz. & Tóthmérész, B. (2011b): Grassland restoration on former croplands in Europe: an assessment of applicability of techniques and costs. – Biodiversity Conservation 20: 2311–2332.

Young, S. L., Barney, J. N., Kyser, G. B., Jones, T. S. & DiTomaso, J. M. (2009): Functionally Similar Species Confer Greater Resistance to Invasion: Implications for Grassland Restoration. – Restoration Ecology 17: 884–892.