Ellátó szolgáltatás becslése a hortobágyi pusztán
Absztrakt
Az ökoszisztéma szolgáltatások vizsgálata pontosabb információt nyújt számunkra a haszonvételek értékeiről, az esetlegesen bennünk végbement változásokról. A vizsgálat kilenc település (Balmazújváros, Egyek, Hortobágy, Nádudvar, Nagyhegyes, Nagyiván, Tiszacsege, Tiszafüred, Újszentmargita) közigazgatási határa által körbezárt pusztára vonatkozik. Az ellátó szolgáltatások becslése során sor kerül az élelmiszerellátás, a fa- rostanyagok és a biológiai alapanyagok vizsgálatára. A becslés alapja statisztikai adatok begyűjtésével kezdődik, mely kiegészül a jelenleg termelésben tevékenykedő szakemberekkel készített mélyinterjú során gyűjtött adatokkal. A statisztikai adatsorok változásából arra következtethetünk, hogy a természetes területek jelentős részét használatba vették (a vetésterületek növekedése), a használati módok vizsgálatánál változások állapíthatók meg. Összességében kirajzolódnak azok a haszonvételek, folyamatosan fennmaradtak, és jelenleg is haszonvételt szolgáltatnak az itt élő emberek számára.
Hivatkozások
Bíró, J. (1928): A Hortobágy puszta jobb hasznosítása. – Debreceni Szemle II. 8: 462–490.
Ecsedi, I. (1931): A Hortobágyi Intézőbizottság története. Deutsch Nyomda, Debrecen
Ecsedi, I. (1935): Népies vadfogás és vadászat a debreceni határban és a Tiszántúlon. – Déri Múzeum Közleményei 3. Debrecen
Kolozsváry, L. (1928): Tiszavölgyi halászat és település. Budapest 50 pp
Kovács, G. & Salamon, F. (szerk.) (1976): Hortobágy: A nomád pusztától a nemzeti parkig. Natura kiadó, Budapest 351 pp.
Marjainé Dr. Szerényi, Zs. (1999): Megfizethető-e a megfizethetetlen? – A természet pénzbeli értékeléséről az ökológiai közgazdaságtan és egy hazai felmérés tükrében. – Kovász III. évf, 3: 188–198.
Marjainé Dr. Szerényi, Zs. (2005): A természetvédelemben alkalmazható közgazdasági értékelési módszerek. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Budapest, 155 pp.
MEA - Millennium Ecosystem Assessement (2005): Ecosystems and Human Well-being. Synthesis. World Resource Institute, Island Perss, Washington, DC
Oláh, J. (2002): Természetes folyógazdálkodás. Ártéri erőforrások és haszonvételek. – Magyar Tudomány 9: 1219–1226.
Surányi, B. (1987): Hortobágy hasznosításának kérdése XIX-XX században. – Déri Múzeum évkönyve 97–127.
Szeifert, I. (1969): Hortobágyi Állami Gazdaság. Hajdú-Bihar Megyei Lapkiadó Vállalat, Debrecen.
Szilágyi, G. (1995): Elképzelések a Hortobágy hasznosításáról a kultúrmérnöki hivatal irattárának tükrében (1898-1944) – Hajdú Bihar Megyei Irattár évkönyve XXII, Debrecen 99–116.
Török, K. (2009): A Föld ökológiai állapota és perspektívái (a Milleninum Ecosystem Assessement alapján). – Magyar Tudomány 170(1): 48–53.
Újlaky, Zs. (1974): Hortobágy hasznosításának problémái a XIX század első felében. – Műveltség és Hagyomány 15–16(1972–72): 341–365
Veress, L., Aradi, Cs. & Dunka, B. (2000): A Hortobágy hasznosítása. – Magyar Tudomány 12: 4–8.
