Gyepek méretének, izoláltságának és legeltetési intenzitásának hatása növényzetlakó pókegyüttesekre nyírségi homoki legelőkön
Absztrakt
A Nyírségben nyolc különböző méretű, izoláltságú és különböző mértékben legeltetett homokpusztagyep pókegyütteseit vizsgáltam 2008-ban. A pókok gyűjtése fűhálózással történt élőhelyenként április közepétől október közepéig, kéthetenkénti gyakorisággal. A következő hipotéziseket teszteltem. A klasszikus szigetbiogeográfiai elmélet szerint a fajszám növekszik a terület méretével és csökken az izoláció mértékének növekedésével. A pókok fajgazdagsága csökken a legelés intenzitásának növekedésével. A legeltetés elsősorban a hálószövő fajok és a növényzeten élő nappali vadászok számára kedvezőtlen hatású. A vizsgálatsorozat ideje alatt 82 pókfaj 2369 egyede került elő a nyolc mintavételi területről. Eredményeim azt mutatták, hogy a foltok mérete és izoláltsága sem mutat szignifikáns kapcsolatot a fajszámmal. A teljes fajszám, valamint a növényzethez kötődő fajok száma és a vegetáció átlagmagassága között pozitív szignifikáns kapcsolatot tapasztaltam. A kvantitatív karakterfaj-elemzés (IndVal) eredményi azt mutatták, hogy alacsony átlagos növényzeti magasságú gyepfoltokban (<15 cm) a hálószövő fajok és a növényzeten élő nappali vadászok abundanciája jelentősen lecsökken, ezért a legeltetés elsősorban ezen fajokra hat negatívan. Vizsgálataim alapján megállapítható, hogy a pókok fajszámát a lágyszárúak átlagmagassága jelentősen befolyásolja, ezért a pókközösségek diverzitásának fenntartása szempontjából a legeltetés intenzitását olyan szinten kellene tartani, hogy az átlagos gyepmagasság ne csökkenjen 15 cm alá.
Hivatkozások
Abensperg-Traun, M., Smith, G. T., Arnold, G. W. & Steven, D. E. (1996): The effects of habitat fragmentation and livestock-grazing on animal communities in remnants of gimlet Eucalyptus salubris woodland in the Western Australian wheatbelt. I. Arthropods. – Journal of Applied Ecology 33: 1281–1301.
Bell, J. R., Wheater, C. P. & Cullen, W. R. (2001): The implications of grassland and heathland management for the conservation of spider communities: a review. – Journal of Zoology 255: 377–387.
Buchar, J., Ruzicka, V. (szerk) (2002): Catalogue of Spiders of the Czech Republic. – Peres Publishers, Praha, 349 pp.
Dennis, P., Young, M. R. & Bentley, C. (2001): The effects of varied grazing management on epigeal spiders, harvestmen and pseudoscorpions of Nardus stricta grassland in upland Scotland. – Agriculture, Ecosystems & Environment 86: 39–57.
Dufrêne, M. & Legendre, P. (1997): Species assemblages and indicator species: the need for a flexible asymmetrical approach. – Ecological Monographs 67: 345–366.
Gibson, C. W. D., Hambler, C. & Brown, V.K. (1992a): Changes in spider (Araneae) assemblages in relation to succession and grazing management. – Journal of Applied Ecology 29: 132–142.
Gibson, C. W. D., Brown, V. K., Losito, L. & McGavin, G. C. (1992b): The response of invertebrate assemblies to grazing. – Ecography, 15: 166–176.
Harris, R., York, A. & Beattie, A.J. (2003): Impacts of grazing and burning on spider assemblages in dry eucalypt forests of north-eastern New South Wales, Australia. – Austral Ecology 28: 526–538.
Haskins, M. E., & Shaddy, J. H. (1986): The ecological effects of burning, mowing, and plowing on ground-inhabiting spiders (Araneae) in an old-field ecosystem. – Journal of Arachnology 14: 1–13.
Hopkins, P. J. & Webb, N.R. (1984): The composition of the beetle and spider faunas on fragmented heathlands. – Journal of Applied Ecology 21: 935–946.
Horváth, R., Magura, T., Szinetár, Cs. & Tóthmérész, B. (2009): Spiders are not less diverse in small and isolated grasslands, but less diverse in overgrazed grasslands; a field study (East Hungary, Nyirseg). – Agriculture, Ecosystems & Environment 130: 16–22.
Kleijn, D. & Sutherland, W. J. (2003): How effective are European agri-environment schemes in conserving and promoting biodiversity? – Journal of Applied Ecology 40: 947–969.
MacArthur, R. H. & Wilson, E.O. (szerk.) (1967): The Theory of Island Biogeography. – Princeton University Press, Princeton, N. J., 203 pp.
Magura, T., Ködöböcz, V. & Tóthmérész, B. (2001): Effects of habitat fragmentation on carabids in forest patches. – Journal of Biogeography 28: 129–138.
Miyashita, T., Shinkai, A. & Chida, T. (1998): The effects of forest fragmentation on web spider communities in urban areas. – Biological Conservation 86: 357–364.
Pozzi, S., Gonseth, Y. & Hänggi, A. (1998): Evaluation of dry grassland management on the Swiss occidental plateau using spider communities (Arachnida: Araneae). – Revue suisse de zoologie 105: 465–485.
Samu, F. & Szinetár, C. (2002): On the nature of agrobiont spiders. – Journal of Arachnology 30:389–402.
Sokal, R. R. & Rohlf, F. J. (1995): Biometry. – Freeman, New York. 937 pp.
Szalkovszki, O., Horváth, R., Szinetár, Cs. & Tóthmérész, B. (2007): Legeltetés hatása talajlakó pókokra a Hortobágyon. – Természetvédelmi Közlemények 13: 209–216.
Török, P., Matus, G., Papp, M. & Tóthmérész, B. (2008): Secondary succession of overgrazed Pannonian sandy grasslands. – Preslia 80: 73–85.
Török P., Matus G., Papp M. & Tóthmérész B. (2009): Nyírségi homoki gyepek lúdlegelést követő regenerálódása és magkészlete. Természetvédelmi Közlemények 15: 134–146
Tscharntke, T., Klein, A. M., Kruess, A., Steffan-Dewenter, I. & Thies, C. (2005): Landscape perspectives on agricultural intensification and biodiversity. – ecosystem service management. – Ecology Letters 8: 857–874.
Usher, M. B., Field, J. P. & Bedford, S. E. (1993): Biogeography and diversity of ground-dwelling arthropods in farm woodlands. – Biodiversity Letters 1: 54–62.
