A kunsági bükköny (Vicia biennis L.) ex-situ védelme
Absztrakt
A kunsági bükköny Magyarország egyik legveszélyeztetettebb növényfaja. Kisméretű, izolált populációi sérülékenyek, élőhelyein pedig egyre erősödik az emberi zavarás. Emellett kevés az ismeret a faj életmenetéről és biológiájáról, ami megnehezíti védelmét. Hazánkban, a védelem ellenére erősen csökken az állomány, így ex-situ védelemre javasolták a fajt. Kutatásunk célja az ex-situ szaporítás kidolgozása, kivitelezése, a növény szaporodási sajátságainak leírása, illetve a tiszaderzsi állomány gyarapítása, stabilizálása volt. A csíráztatási kísérletek fizikai dormanciát mutattak ki: a kontroll magok 1%-a, a szkarifikált, beáztatott magok 68–97%-a csírázott ki. Sikeresen létrehoztunk egy 100 tőből álló ex-situ állományt, amelynek 88%-a megélte a virágzást, és összesen 5447 termést hozott több, mint 18000 ép maggal. A tiszaderzsi élőhelyen a magvetés kis hatásfokúnak bizonyult, de palánták kiültetésével ideiglenesen sikerült megnövelni a helyi állomány méretét. A természetes állományban nagy mértékű egyedszám-csökkenést tapasztaltunk 2009-ről 2010-re: az első évben megtalált 20–30 egyed helyett a második évben csak három tövet találtunk, illetve újabb hét példányt az előző évi kiültetések helyén. Ez mutatja, hogy a populáció továbbra sem stabil, további kiültetések és kutatások szükségesek a sikeres védelemhez.
Hivatkozások
"23/2005." (VIII. 31.) KvVM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet módosításáról.
Gulyás, G. (2012): A kunsági bükköny (Vicia biennis L.) előfordulása Püspökladány mellett. – Kitaibelia 17(2) (in press).
Házi, J. & Lesku, B. (szerk.) (2006). A nemzeti park igazgatóságok által ex-situ védelemre javasolt növényfajok listája. Elhangzott az Aktuális Flóra-és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében VII. konferencián, Debrecen, 2006.02.24-26. -http://www.termeszetvedelem.hu/_user/downloads/Ex_situ/npi_ex_situ_vedelemre_javasolt.pdf (Hozzáférés 2012. 01. 24.)
ILDIS - International Legume Database and Information Service - http://www.ildis.org (Hozzáférés 2012. 01. 24.)
Király, G. (szerk.) (2007): Vörös Lista. A magyarországi edényes flóra veszélyeztetett fajai. [Red list of the vascular flora of Hungary]. – Saját kiadás, Sopron, 73 pp.
Linné, C. von (1753): Species plantarum: exhibentes plantas rite cognitas, ad genera relatas, cum differentiis specificis, nominibus trivialibus, synonymis selectis, locis natalibus, secundum systema sexuale digesta. – Impensis Laurentii Salvii. Stockholm, 1200 pp.
Molnár V., A. (1999): A magyar növényvilág védelme. In: Farkas S. (szerk.): Magyarország védett növényei. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp.: 14–25.
Molnár V., A. (2003): Rejtőzködő kincseink. Növényritkaságok a Kárpát-medencében. – Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszék – Winterfair Kft., Debrecen – Szeged, 232 pp.
Molnár V. A. (2004): Kétszikűek I. - Budapest: Kossuth Kiadó. 112 pp.
Molnár V., A., Molnár, A., Vidéki, R. & Pfeiffer, N. (2000): Néhány adat Magyarország flórájának ismeretéhez. – Kitaibelia 5(2): 297–303.
Németh, F. (1989): Száras növények. [Vascular plants]. - In: Rakonczay Z. (szerk.): Vörös Könyv. A Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett állat- és növényfajok. [Red Data Book. Extinct and threatened animal and plant species of Hungary]. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 265–325.
R Development Core Team (2010): R: A Language and Environment for Statistical Computing. – R Foundation for Statistical Computing, Vienna, Austria. http://www.R-project.org/ (Hozzáférés 2012. 01. 24.)
Simon, T. (2000): A magyarországi edényes flóra határozója. - Harasztok-virágos növények. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 976 pp.
Soó, R. & Jávorka, S. (1951): A magyar növényvilág kézikönyve I. – Akadémia Kiadó, Budapest, 425 pp.
