A Mágneses Rezonancia felhasználása a vörösiszap szennyezés repce növényre gyakorolt hatásának vizsgálatában
Absztrakt
Vizsgálatunk célja a humándiagnosztikában alkalmazott Mágneses Rezonancia készülék felhasználása a Kolontári iszapkatasztrófa által érintett területről származó növényi minták elemzésében. Tesztnövénynek repce (Brassica napus L.) növényt választottunk, amelyet vörösiszap által elöntött szántóföldi területről gyűjtöttünk. Kontroll növényként a PE-GK szántóföldi kísérleti telepéről származó repcét használtunk. Az MRI méréseket a Kaposvári Egyetem Diagnosztikai és Onkoradiológiai Intézetében végeztük. Meghatározásra került a minták víztartalma, MRI méréseket végeztünk T1 (a sejtek életképességét méri) és T2 (a víztartalmat méri) idősúlyozásos technikával. A kontroll és a szennyezett repce víztartalmában 1 %-os különbséget lehetett kimutatni. A T1-ben kapott MRI intenzitási értékek lefutásán egyértelműen látszik, hogy a növény vörösiszappal borított része a lúgos kémhatás következtében nagymértékben károsodott. A T2-ben mért intenzitási értékekben azonban a szennyezett területről származó növényi mintákban magasabb jelintenzitást kaptunk, mint a kontroll növényekben. Az elvégzett vizsgálatok bebizonyították, hogy az MRI készülék alkalmazható a vörösiszap, mint szennyező anyag növényekre gyakorolt hatásainak vizsgálatára – in-vivo – körülmények között.
Hivatkozások
Andaur, J. E., Guesalaga, A. R., Agosin, E. E., Guarini, M. W. & Irarrázaval, P. (2004): Magnetic Resonance Imaging for nondestructive analysis of wine grapes. – Journal of Agricultural and Food Chemistry 52: 165–170.
Atun, G. & Hisarli, G. (2000): A study of surface properties of red mud by potentiometric method. – Journal of Colloid and Interface Science 228: 40–45.
Berényi, E., Bogner, P., Horváth, Gy. & Repa, I. (1997): Radiológia. – Budapest, Springer Hungarica Kiadó Kft.,
Brunori, C., Cremisini, C., Massanisso, P., Pinto, V. & Torricelli, L. (2004): Reuse of a treated red mud bauxite waste: studies on environmental compatibility. – Journal of Hazardous Materials B117: 55–63.
Jakusch, P., Anda, A., Földes, T., Tokai, R., Hatvani, I. & Kocsis, T. (2011): Effects of heavy metals on the water balance of cucumber detected by MRI measurement. – Georgikon for Agriculture 14(1): 21–38.
Kumar, S., Kumar R. & Bandopadhyay, A. (2006): Innovative methodologies for the utilisation of wastes from metallurgical and allied industries. – Resources, Conservation and Recycling 48: 301–314.
Li, Yi., Yetang, H., Duojun, W. & Youngxuan, Z. (2010): Effect of red mud on the mobility of heavy metal sin mining-ccontaminated soils. – Chinese Journal of Geochemistry 29: 191–196.
Moreda, G. P., Ortiz Canavate, J., Garcia-Ramos, F. J. & Ruiz-Altisent, M. (2009): Non-destructive technologies for fruit and vegetable size determination – a review. – Journal of Food Engineering 92: 119–136.
Musse, M., Quellece, S., Cambert, M., Devaux, M-F., Lahaye, M. & Mariette, F. (2009): Monitoring the postharvest ripening of tomato fruit using quantitative MRI and NMR relaxometry. – Postharvest Biology and Technology 53:22–35.
Pearcy, R. W., Ehleringer, J., Mooney, H. A. & Rundel, P. W. (1991): Plant Physiological Ecology. – Chapman and Hall, London-New York-Tokyo, pp. 457.
Raffo, A., Gainferri, R., Barbieri, R. & Brosio, E. (2005): Rippining of banana fruit monitored by water relaxation and diffusion H-1-NMR measurements. – Food Chemistry 89:149–158.
Van As, H. (2007): Intact plant MRI for the study of cell water relations, membrane permeability, cell-to-cell and long-distance water transport. – Journal of Experimental Botany. 58(4): 743–756.
Westbrook, C., Roth, C.K. & Talbot, J. (2005): MRI in practice. – Blackwell publishing, Italy, pp. 1–17.
Yalcin, N. & Sevinc, V. (2000): Utilization of bauxite waste in ceramic glazes. – Ceramics International 26: 485–493.
