A debreceni dolmányos varjú (Corvus cornix L. 1758) populáció fészkelésbiológiája

  • Juhász Lajos Debreceni Egyetem MÉK, Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék
  • Kövér László Debreceni Egyetem MÉK, Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék
  • Gyüre Péter Debreceni Egyetem MÉK, Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék
Kulcsszavak: dolmányos varjú, Corvus cornix, fészkelésbiológia, városi környezet, városökológia

Absztrakt

Debrecenben a dolmányos varjú intenzív előrenyomulásának voltunk szemtanúi az elmúlt évtizedben. A faj költési szokásairól városi környezetben alig vannak információnk. Vizsgálatainkat 2006-2011-ig végeztük Debrecen városában, ahol minden év tavaszán az aktív, lakott fészkeket mértük fel, azok adatait rögzítettük. Az évek során összesen 156 aktív fészket dokumentáltunk, 18 fafajról mutattuk ki a dolmányos varjú költését. A fészkek átlagmagassága 16,4 méter (n=156) volt, amely magasabbnak mondható, mint a városon kívüli területeken, amely a varjak biztonságérzetére vezethető vissza. A fészkelési magasságot vizsgálva megállapítottuk, hogy urbánus környezetben a vizsgált élőhelykategóriák nem különböznek szignifikánsan (Kruskal-Wallis teszt, H=3,559, df=3, p=0,313) egymástól. Kocsányos tölgy esetében (n=45) 71%-ban sárga fagyöngy (Loranthus europaeus) tövébe építették a madarak a fészküket, amely szintén a nagyobb biztonságérzettel magyarázható. A varjak minden évben új fészket építettek, nem volt rájuk jellemző a tatarozás. Megfigyeléseink alapján a párok revírjüket évről-évre megtartják, azonban a növekvő populációméret miatt (R2=0,9668) ezek darabolódhatnak. A közelebbről vizsgált fészkek átlagparaméterei: mélység: 10 cm (n=23), belső átmérő: 23 cm (n=29). Elmondható, hogy a városban élő dolmányos varjú mindenféle anyagot (madzag, nejlon, drót, stb.) felhasznál fészke építéséhez.

Hivatkozások

Acquarone, C., Cucco, M., Malacarne, G. & Silvano, F. (2004): Temporary shift of body size in hooded crows Corvus corone cornix of NW Italy. – Folia Zoologica 53(4): 379–384.

Bedő, P. & Heltai, M. (2003): A dolmányos és a vetési varjú állományok helyzete Magyarországon. – Vadbiológia 10: 98–106.

Bezzel, E. (1985): Birdlife in intensively used rural and urban environments. – Ornis Fennica 62: 90-95.

Böhning-Gaese, K. (1997): Determinants of avian species richness at different spatial scales. – Journal of Biogeography 24: 49–60.

Davis, A. M. & Glick, T. F. (1978): Urban ecosystems and island biogeography. – Environmental Conservation 5: 299–304.

Faragó, S. (2001): Adatok a magyarországi mezei szárnyasvadfajok fészekalj nagyságaihoz és tojásméreteihez. – Magyar Apróvadközlemények 6: 113–132.

Faragó, S. (2002): Vadászati állattan. Mezőgazda kiadó, Bp. 496 p.

Fintha, I. (1994): A dolmányos varjú (Corvus cornix) életformájának átalakulása az utóbbi években. – Madártani tájékoztató 1994.(júl.-dec.): 23–24.

Haraszthy, L. (szerk.) (2000): Magyarország madarai. Mezőgazda kiadó, Bp. 441 p.

Havasi, L. (1993): Dolmányos varjú (Corvus cornix) különös fészkelése. – Madártani tájékoztató 1993.(jan.-jún.): 44.

Hewson, R. & Leitch, A. F. (1982): The spacing and density of hooded crow in Agryll (Strathclyde) (Corvus corone). – Bird Study 29(3): 235–238.

Hugg, T. (1994): Nest defence behaviour and reproductive success of the hooded crow in urban environments. – M.Sc. Thesis, Department of Biology, University of Turku.

Juhász, L. (1983): Debrecen város ornithofaunájának faunisztikai és synökológiai vizsgálata. - Egyetemi doktori értekezés, KLTE, Debrecen.

Juhász, L. (1999): A Debreceni Köztemető természeti értékei. – Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999: 7–29.

Juhász, L., Kövér, L., Gyüre, P. (2009): The urbanization of the Hooded Crow (Corvus cornix L.) in Debrecen (Hungary). – II. European Congress of Conservation Biology, Prague 2009, Book of Abstracts, 227.

Kalotás, Zs. (1995): Városlakó madarak. – Természet világa: természettudományi közlöny 126(2): 66–68.

Konstantinov, V. M. (1982): Numbers and some ecological features of synanthropic populations of the Corvidae under the conditions of intensive urbanization (European USSR). – Zoologichesky Zhurnal 61(12): 1837–1845.

Korbut, V. V. (1996): The Moscow town’s unique population of the hooded crow. – Doklady Akademii Nauk 348(1): 136–139.

Kovács, G. (2006): Dolmányos varjú (Corvus corone cornix) sikeres költése egy hortobágyi vésett kútágasban. – Aquila 113: 176.

Kövér, L. & Juhász, L. (2008): A dolmányos varjú (Corvus cornix L.) terjeszkedése Debrecenben. – A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve, Debrecen, 2008: 17-24.

Kulczycki, A. (1973): Nestling of the members of Corvidae in Poland. – Acta Zool. Cracov 18: 583–666.

Loman, J. (1975): Nest distribution in a population of hooded crow Corvus corone. – Ornis Scand. 6: 169–178.

Mazgajski, T. D., Zmihorski, M., Halba, R. & Wozniak, A. (2008): Long-term population trends of corvids wintering in urban parks in central Poland. – Polish Journal of Ecology 56(3): 521–526.

Moller, A. P. (1981): Nest site selection of hooded crows Corvus corone cornix in Denmark. – Dansk Ornithologisk Forenings Tidsskrift 75(1–2): 69–77.

Parker, H. (1985): Effect of culling on population size in hooded crows Corvus corone cornix. – Ornis Scandinavica 16(4): 299–304.

Rofstad, G. (1988): The effects of weather on the morphology of nestling hooded crows Corvus corone cornix. – Ornis Scandinavica 19(1): 27–30.

Roy, D. B., Hill, M. O. & Rothery, P. (1999): Effects of urban land cover on the local species poll in Britain. – Ecography 22: 507–515.

Smedshaug, C. A., Lund, S. E., Brekke, A., Sonerud, G. A. & Rafoss, T. (2002): The importance of the farmland-forest edge for area use of breeding hooded crows as revelaed by radio telemetry. – Ornis Fennica 79(1): 1–13.

Sorace, A. (2001): Value to wildlife of urban-agricultural parks: A case study from Rome urban area. – Environmental Management 28(4): 547–560.

Tapfer, D. (1974): Dolmányos varjú (Corvus cornix) fészkelése Budapest belterületén 1973 tavaszán. – Aquila 80–81: 291.

Tapfer, D. (1978): A dolmányos varjú (Corvus cornix) további és rendszeres fészkelése Budapest VIII. kerületében. – Madártani tájékoztató 1978.(nov.-dec.): 39–41.

Tapfer, D. (1985): A dolmányos varjak (Corvus cornix) fészkelése Budapest belső kerületeiben. – Madártani tájékoztató 1985.(ápr.-jún.): 55–56.

Ternovác, T. (1983): Dolmányos varjú (Corvus cornix) fészkelése földön. – Madártani tájékoztató 1983.(jan.-jún.): 48.

Tenovuo, R. (1963): Zur brutzeitlichen Biologie der Nebelkrähe (Corvus corone cornix L.) in äusseren Schärenhof Finnlands. – Ann. Zool. Soc. Vanamo 25: 1–247.

Ujhelyi, P. (szerk.) (2005): Élővilág Enciklopédia – Kárpát-medence állatai. Kossuth kiadó, Bp. 409–415.

Von Busche, G. (2001): Strong decline in the winter numbers of the Hooded Crow (Corvus corone cornix) in western Schleswig-Holstein/NW-Germany. – Vogelwarte 41(1): 18–30.

Vuorisalo, T., Andersson, H., Hugg, T., Lahtinen, R., Laaksonen, H. & Lehikonen, E. (2003): Urban development from an avian perspective: Causes of hooded crow (Corvus corone cornix) urbanisation in two Finnish cities. – Landscape and Urban Planning 62(2): 69–87.

Withey, J. C. & Marzluff, J. M. (2005): Dispersal by juvenile American Crows (Corvus brachyrhynchos) influences population dynamics across a gradient of urbanization. – Auk 122(1): 205–221.

Wokrzál, T. (1905): A dolmányos varjú. – Aquila 12: 342.

Zduniak, P. & Kuczynski, L. (2003): Breeding biology of the Hooded Crow Corvus corone cornix in Warta river valley (W Poland). – Acta Ornithologica 38(2): 143–150.

Megjelent
2012-12-31