Fűvetés hatása a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia L.) tömegességére egy tiszaalpári fiatal parlagon
Absztrakt
A felhagyott szántóföldek regenerációjának elősegítésére egyre növekvő területen alkalmaznak valamilyen gyeprekonstrukciós technikát. Ez gyakran alacsony diverzitású fűmagkeverék vetését jelenti. A vetett füvek között általában kompetitív fajok is vannak, ezek vetése hatékony eszköz lehet a gyomnövények megfékezésére. Vizsgálatainkat egy Tiszaalpárhoz közeli fiatal parlagon végeztük, melyet másodlagos szikes rétek illetve homoki- és lösz- sztyeprétek vesznek körül. A kísérlet során veresnadrág-csenkesz (Festuca pseudovina Hack.), - mely az adott társulásban természetes társulásalkotó lehet - és társulásidegen angolperje (Lolium perenne L.) magokat vetettünk. Megvizsgáltuk, hogy a fűvetés milyen hatással van a szántók felhagyását követően gyakran nagy tömegben megjelenő parlagfű borítására, és összehasonlítottuk a különböző vetések diverzitását. Az eredmények szerint a fűvetés az első két évben visszaszorította parlagfüvet, az angolperje jobban, mint a veresnadrág-csenkesz. Három év után a parlagfű borítása a teljes területen elenyésző volt. A csenkeszes-vetés diverzitása magasabb volt, és szerkezete nem volt erősen hierarchikus, mint az angolperjés kezelésé. Ezért restaurációs célokra inkább a természetes társulásalkotó faj vetését javasoljuk a hagyományos extenzív művelési módok fenntartása mellett.
Hivatkozások
Bartha, S., Házi, J., Horváth, A., Margóczi, K., Molnár, Cs., Molnár, Zs., Óvári, M., Purger, D. & Schmidt, D. (2010): A parlagszukcesszió jellegzetességei: ismétlődés és változatosság. In: Molnár, Cs. Molnár,Zs. & Varga, A. (szerk.): “Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak Jókedvében teremt” Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből. 2003–2009. MTA ÖBKI, Vácrátót. pp. 480–483.
Baskin, C. C. & Baskin, J. M. (1988): Germination ecophysiology of herbaceous plant species in a temperate region. – American Journal of Botany 75: 286–305.
Bölöni, J., Kun, A. & Molnár, Z. (szerk.). (2011): Magyarország Élőhelyei. Vegetációtípusok leírása és határozója, ÁNÉR 2011. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrtátót. pp. 1–441.
Blumenthal, D. M., Jordan, N. R. & Svenson, E. L. (2003): Weed Control as a Rationale for Restoration: The Example of Tallgrass Prairie. – Conservation Ecology 7: 6.
Béres, I., Novák, R., Hoffmanné Pathy, Z. & Kazinczi, G. (2005): Gyomkutatás az ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia L .) elterjedése , morfológiája , biológiája, jelentősége és a védekezés lehetőségei. – Gyomnövények, gyomírtás 6: 1–48.
Cramer, V. A., Hobbs, R. J. & Standish, R. J. (2008): What’s new about old fields? Land abandonment and ecosystem assembly. – Trends in ecology & evolution 23: 104–12.
Jongepierova, I., Mitchley, J. & Tzanopoulos, J. (2007): A field experiment to recreate species rich hay meadows using regional seed mixtures. – Biological Conservation 139: 297–305.
Kelemen, A., Török, P., Deák, B., Valkó, O., Lukács, B. A., Lengyel, S., & Tóthmérész, B. (2010): Spontán gyepregeneráció extenzíven kezelt lucernásokban. – Tájökológiai Lapok 8(1): 33–44.
Kiehl, K. (2010): Plant species introduction in ecological restoration: Possibilities and limitations. – Basic and Applied Ecology 11: 281–284.
Kindt, R. & Coe, R. (2005): Tree diversity analysis. A manual and software for common statistical methods for ecological and biodiversity studies. World Agroforestry Centre (ICRAF), Nairobi.
Kovács, A., Báldi, A., Batáry, P. & Tóth, L. (2009): Az ugarok jelentősége a madárvédelmében a Hevesi-sík Érzékeny Természeti Területen. – Természetvédelmi Közlemények 15: 193–203.
Lepš, J., Doležal, J., Bezemer, M. T., Brown, V. K., Hedlun, K., Arroyo, M. I., Jörgensen, H. B., Lawson, C. S., Mortimer, S. R., Peix, G. A., Rodríguez Barrueco, C., Santa Regina, I., Šmilauer, P. & van der Putten, W. H. (2007): Long-term effectiveness of sowing high and low diversity seed mixtures to enhance plant community development on ex-arable fields. – Applied Vegetation Science 10: 97–110.
Marosi, S. & Somogyi, S. (szerk.) (1999): Magyarország kistáji katasztere 1–2. Magyar Tudományos Akadémia Földrajzi Kutató Osztály, Budapest
Papanastasis, V. P. (2009): Restoration of Degraded Grazing Lands through Grazing Management: Can It Work? – Restoration Ecology 17: 441–445.
Poschlod, P., Bakker, J. P. & Kahmen, S. (2005): Changing land use and its impact on biodiversity. – Basic and Applied Ecology 6: 93–98.
Prach, K. & Hobbs, R. J. (2008): Spontaneous Succession versus Technical Reclamation in the Restoration of Disturbed Sites. – Restoration Ecology 16: 363–366.
Prach, K. & Rejmánek, M. (2007): Old field succession in Central Europe: local and regional patterns. – In: Cramer, V. A. & Hobbs, R. J. (szerk.): Old fields. Dynamics and restoration of abandoned farmland. Island Press, Washington, pp. 180–201.
Pywell, R. F., Meek, W. R., Hulmes, L., Hulmes, S., James, K. L., Nowakowski, M. & Carvell, C. (2011): Management to enhance pollen and nectar resources for bumblebees and butterflies within intensively farmed landscapes. – Journal of Insect Conservation 15: 853–864.
R Development Core Team. (2008): R: A language and environment for statistical computing. R Foundation for Statistical Computing. Development. Vienna. URL http://www.R-project.org.
Ruprecht, E. & Szabo, A. (2011): Grass litter is a natural seed trap in long-term undisturbed grassland. – Journal of Vegetation Science, in press. 1-10. doi:10.1111/j.1654-1103.2011.01376.x
Szigetvári, C. & Benkő, Z. R. (2004): Ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia L.). – In: Mihály, B. & Botta-Dukát, Z. (szerk.), Biológiai inváziók magyarországon özönnövények. TermészetBÚVÁR Alapítvány, Budapest. pp. 337–371.
Tóthmérész, B. (1995): Comparison of different methods for diversity ordering. – Journal of Vegetation Science 6. 283–290.
Török, P., Vida, E., Deák, B., Lengyel, Sz. & Tóthmérész, B. (2011a): Grassland restoration on former croplands in Europe: an assessment of applicability of techniques and costs. – Biodiversity and Conservation 20: 2311–2332.
Török, P., Miglécz, T., Valkó, O., Kelemen, A., Deák, B., Lengyel, S. & Tóthmérész, B. (2011b). Recovery of native grass biodiversity by sowing on former croplands: Is weed suppression a feasible goal for grassland restoration? – Journal for Nature Conservation, in press. doi:10.1016/j.jnc.2011.07.006
Török, P., Deák, B., Vida, E., Valkó, O., Lengyel, Sz., & Tóthmérész, B. (2010): Restoring grassland biodiversity: Sowing low-diversity seed mixtures can lead to rapid favourable changes. – Biological Conservation 143: 806–812.
Török, P., Kelemen, A., Valkó, O., Miglécz, T., Vida, E., Deák, B. & Lengyel, Sz. (2009): Avar-felhalmozódás szerepe a gyepesítést követő vegetáció-dinamikában. – Természetvédelmi Közlemények 15: 160–170.
Vida E., Török, P., Deák B. & Tóthmérész, B. (2008): Gyepek létesítése mezőgazdasági művelés alól kivont területeken: A gyepesítés módszereinek áttekintése. – Botanikai Közlemények 95: 115–125.
Walker, K. J., Stevens, P. A., Stevens, D. P., Mountford, J. O., Manchester, S. J. & Pywell, R. F. (2004): The restoration and re-creation of species-rich lowland grassland on land formerly managed for intensive agriculture in the UK. – Biological Conservation 119: 1–18.
http1: http://www.atikovizig.hu/vizrajzx/csapadek.aspx
http2: http://met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/altalanos_eghajlati_jellemzes/csapadek/
http3: http://owww.met.hu/eghajlat/Magyarorszag/altalanos_jellemzes/homerseklet/
